Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-12-04 / 49. szám

793

DUNÁNTÚLT PROTESÁTNS LAP.

hivatott lelkesedéssel alaposan tárgyalja a felölelt gazdag anyagot. Nem mondom, hogy páratlanul áll e tanulmány, sőt nagyon ismeretesek előttem annak adatai, de oly szépen alkotá szerzője, hogy önállóságát mindenütt megtartotta, és nyújtott egy mindén izében élvezhető, kellemes olvasmányt, s lelkesít vele az énekes könyv tiszteletére? szeretetére.“ Vajha meghallgatnák igaz szavait azok, kik énekes könyvünk reformján buzgólkodnak! Minél többet hozzon ilyen féle közleményt a Szemle.

„A János evangélium világnézeté“-ről ír Stromp László egy hosszadalmas értekezést (III. fűz. 348—377. és IV- fiiz. 489—545. 11.) Maga a tárgy igen fontos, de szerzőnk a német theologusoknak legnagyobb részt eredetiben idézett, müveit magyar nyelvünk helyett germanismusra valló felfogásával adja elő és igy nagyon száraz lesz tolla alatt az Ige az eszme apostolának fenséges gondolat világa. Szegényes theologiai irodalmunkra igaz, hogy igy is nyereség, de Stromp tud annál sokkal szebben is Írni, azért felrójuk e nagy bűnt.

Az öreg Véber Samu is megszólal „ÁL Buchholtz György és kora 1642—1724.u czime lévén tanulmányának. Szépen beszéli el ezen sokat üldözött, sokat szenvedett ev. papnak viszontagságait, csak az kár, hogy minden apró jrészletet felsorolt s ez müvét hosszadalmassá tette, (III. fiiz. 371—396. és IV. fűz. 546—576. 11.) a laikusok előtt. Vajha a mi kiváló Íróink Szilágyi Sándor, Szilády Áron, Tlialy Kálmán, Kiss ivron, Szeremley követnék a \féber példáját és juttatnának prot. irod. társaságunk Szemléjének valamicskét.

Et nunc venio ad fortissimum .... A IV. füzet élén Révész Kálmán értekezése áll „A presbyterium legelső nyomai hazai ref. egyházunkban“ czimmel. Tudós szerzője, a kerületi levéltárunkban őrizett kiskomáromi anyakönyv feljegyzése alapján kimutatja, hogy „Török Istvánt és Kanizsai Fái fi lánost tarthatjuk hazánkban a presbyter hunok legelső megalkotóinak“. Tehát eddigi nyomozások szerint a mi Dunántúli kerületünkben léteztek legelsőben presbyteriumok. Nagyon helyesen cselekedett Révész midőn hírneves püspökünk Kanizsai Pálfi János naplóját 1634— 1637-ből szőszerint közölte értekezésében. Analog adattal én is tudom bizonyítani a Révész által napfényre hozott igazságot. A veszprémi reform, egyház 1614. éven kezdődő anyakönyvében 1626. szeptember 2„ napjáról ez van feljegyezve: „Congregatio Ecclae Primoribus in hac Parochiali aéde. Választotta az egész sereg a templom építésére néző dolgokban Palothai Ferencz lovas hadnagyot ő kegyelmét és Oroszi István gyalog vajdát, hogy ő kegyelmek prédikátor urunk Gál Imrével együtt, a templomépítésére néző dolgokban gondot viseljenek, és valamelyikünket a sereg közül mi dologban az épületre megtalálnak, engedelmességgel leszünk.“ Majd megalkusznak a kőmivesekkel és igy zárják be: „Lett e végezés praesent. me Emer. Gál. Francisco Palothay; Steph. Oroszi, Georg. Hegedűs.“ Majd egy év és két nappal későbbről ez áll: „Anno Dni 1627. Sept. 28. Praesente Clarissimo Dno Joanne P. Caniseo, Ecclae Német-Újvár Ministro et seniore ceterisque ecclae huius primoribus facta dispono de fun-794

damento TempiL“ Ha a primoribus szónak eredete értelmét vesszük, akkor is a veszprémi egyház legelőkelőbb tagjairól van szó, s nem azok-e ma is a presbyterek.“ 1710 után, különösen Deáki István lelkészsége ideje alatt ép úgy felvannak jegyezve a veszprémi presbyterium ténykedései, mint azt Kanizsai száz évvel előbb már cselekedte.

Mindkét füzetben van könyvismertetés. A III.-bau dr. Kvacsala János tart szemlét a legújabb Comenius irodalomról. A IV.-ben pedig dr. Horváth Iózsef pápai főiskolánk illustris tanára nem csak ismerteti, hanem bírálja Müller Miksának a természeti theologiáról az oxfordi egyetemen tartott felolvasásait. Oly meggyőzően teszí meg észrevételeit, hogy önkénytelenül is megragadja figyelmünket.

Hazai és külföldi irodalmi szemle zárja be mind a két tartalmas füzetet.

Azoknak kedvükért, kik a magyar prot. irodalmi társaság tagjai óhajtanak lenni, szívesen jelezzük, hogy a titkár lakása Budapest IX. kér. Csepelrakpart 7. sz. EL em. 9. aki szívesen ad felvilágosítást, mindennemű tudakozódásra.

Thüri Etele.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Lapunk t. olvasói közül azokat, kik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, szeretettel kérjük tartozásuknak minél előbb leendő kiegyenlítésére, hogy tetemesen felszaporodott nyomdai tartozásunknak mi is eleget tehessünk.

— A pápai ev. rcf. egyház presbitériuma egy szépen megindokolt kérvényt intézett a veszprémmegyei bizottsági gyűléshez, melyben Pápa város kérelméhez csatlakozva 20,000 írt kér a nemesi felkelési alapból, hogy a „Fehér ló“ telke az uj főgymnásiumi épület számára megszerezhető legyen. Adja Isten, hogy az egyesített kérelemnek meglegyen a kívánt foganatja.

— Uj árvaházak. A kultuszminiszter két uj árvaházat állitt fel, egyiket Hódmezővásárhelyen, a másikat valószínűleg Debreczenben néptanítók árvái számára. Mindegyikben mintegy 80—100 árva lesz elhelyezhető, kik a lehető leggondosabb nevelésben fognak részesülni s hajlamuk és tehetségük szerint a megfelelő iskolákban képeztetnek tovább. Az ilyen alkotásokat bizonyára Isten áldása kiséri.

— A komáromi memorandum. A komáromi kétszázas bizottság az egyházkerületi közgyűléshez benyújtandó emlékiratát elkészítette, melyet egy „Világi tanácsbiró“ hosszabb czikk keretében közöl és ismertet a Pr- Egyh. és Isk. L.-ban. Az ügyesen készített emlékirat első tekintetre igen szép képet mutat s nagy anyagi előnyökkel látszik kecsegtetni az iskolát és az egyházkerületet az áthelyezés esetében, de ha szorosabb vizsgálat alá vesszük, csakhamar kitűnik, hogy a benne közölt számadatok a realitást nagy mértékben nélkülözik. így kerek-