Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-27 / 48. szám
773 DUNÁNTÚLI PROTESÁTNS LAP. 774 a különböző anyagok, mint alkohol, aether, benzin, chloroform, aetherikus olajok által kivont festékanyagból, a virid inbői és a hátramaradó plasma részből. Ez az anyag, melyhez a festékanyag kötve van, mint protein anyag ugyanazon reactiokat mutatja, mint a proprotoplasma. Finomabb szerkezetére nézve Pringsheim? Tschirsch és Frank ázon megegyező véleményen vannak, hogy a Pringsheim által Stormának nevezett alapanyag szivacsos szerkezetű, az egyes szálak között vizdúsabb, kevésbé fény törő protoplasma van, tehát fnin csenek űrök. Mig A. Meyer és Schimper a szivacsos szerkezet helyett majd finomabb, majd durvább pontozottságot vesznek fel. A festékanyag tulajdonképen két festékből áll, a chlorophyllből és a sárga xanthophyllból. Ezt úgy lehet kimutatni, hogy alkohollal kivonatik, mind a kettő és ha benzolt teszünk hozzá és rázzuk, a benzol feloldja a chlorophyllt, mig a xanthophyll vissza marad. Ezen két festékanyag van a chlorophyll szemcsében és annak többékevésbbé beálló sárgulását a xanthophyll okozza, vagy a chlorophyll szemcsék szétrongálása utján beálló elszíntelenedés. Maguk a szemcsék lapos vagy kerekded korongok, melyek úgy a virágok, mint virágtalanoknál és mohoknál egyenlő alakúak, de számuk különböző, mert az Authoceras nevű mohoknál csak egy chlorophyll szemcse van és ez a sejtmagot körülzárja, a Selaginellanál csak kevés, de nagyobb. Ott a hol több szemcse van, ezek sűrűn egymás mellett vannak és vagy szalagokat, vagy különböző rajzokat mutatnak. A Spyrogiránal csavaros lefutású szalagot képeznek, azignemánál csillagalakot, más növénynél, a hol nagy tömegben fordulnak elő, nem képeznek feltűnőbb csoportokat. A chlorophyll szemcsék vagy keletkeznek, vagy szaporodnak oszlással. Keletkezésük úgy történik, hogy a fiatal hajtások és levélrügyek színtelen sejtjeiben preformált Leukoplastoknak nevezett halvány szemcsék a világosság behatása következtében zöld chlorophyll szemcsékké alakulnak át. Schmitz, Schimper és A. Mayer vizsgálódásai szerint Leukoplastok az embryonalis sejtben is megvannak és a sejtek szaporodásával csak is szaporodnak, tehát az eredeti plasmával jutnak a leáuysejtekbe és nem lesznek a plasmából. Mig Wiesner azt állítja, hogy a protop 1 asmaticus alapanyag alakulását Gris és Sachs pontosan megvizsgálták és meg van állapítva, hogy a leendő chlorophyll szemcsék plasmájának elkülönülése egyszerre történik — rendes körülmények között — a zöld anyag keletkezésével, de az etiolirozott — vagy is a kezdetben halvány-sárga színű sejtekben a körrajz megelőzi a chlorophyll festékanyag keletkezését. Ezeknél a protoplasma szemcsék elkülönülnek a sötétben, melyek kezdetben színtelenek, később sárgák lesznek és alkalmasok arra, hogy a világosságon zöldek legyenek. Ezek az etioliu szemcsék akkor keletkeznek Sachs szerint a csirában, midőn a tartalék táplálék nagyobb része felhasználtatott és ezek csak a világosságon lesznek akkorák, mint a rendes zöld chlorophyll szemcsék. Sőt az is megtörténik, hogy először az alaktalan plasma zöldül meg és azután következik a chlorophyll szemcse keletkezése pl. a krumpli gumónál. Beizung szerint nem csak plasmából, hanem keményítőből is keletkezik chlorophyll szemcse, de ezek Wiesner szerint álchlorophyll szemcsék. Frank szerint bár mint van a dolog a szemcse első keletkezésével, áll az, hogy a chlorophyll szemcse protoplasmaticus alapanyagának, az úgynevezett Stromanak kell először elkülönülnie és csak azután lesz a világosság behatása alatt zöld színű. A kifejlődött chlorophyll szemcsék többnyire oszlás által szaporodnak. A mint ezt a Hartwegia eomasa léggyökereiben levő chlorophyll szemcsénél Mikosch leírta. Megnyílik ugyanis a szemcse és a hosztengelyre függőlegesen fellépő befüződés által ketté válik. Először Nägeli figyelte a eharaknál és más moszatoknál, de később Sanio és Kny is kimutatták sok virágos növénynél. Frank szerint a már kifejlett chlorophyll szemcsék nem változnak, hanem úgy maradnak a sejthálóig; azonban vannak egyes esetek, midőn átalakulnak, a mennyiben a gyümölcsök és virágok színe a zöldszinből indul ki és helyébe más szin lép pl. gyakran a veres szin. A lomb levelek sárgulása ősszel, a chlorophyll szemcsék szétrongálása folytán áll be és ez okozza a gabona sárgulását éréskor. Ezen chlorophyll szemcse rongálót maga a természet idézi elő ilyenkor az által, hogy a plasma az áttelelő részekbe vonul, pl. a törzs kérgébe és más részeibe, vagy a magvakba. De előidézhetik ezen rongálást a különböző káros behatások pl. penészek, melyek kiszívják a plasmát, amint teszi a Perenospora viticola a szőlő levelein. A chlorophyll szemcséknek az a hivatásuk, hogy a világosság és napfény behatása alatt felbontják a széndioxydot és viz hozzájárulása mellett szervetlen anyagokat, keményítőt alkotnak; ezt nevezik assimílationak. Wiesner a chlorophyll keletkezéséről irt munkájában ismerteti Sachsse elméletét az assimilatiora vonatkozólag és maga is azon véleményre jut, hogy a chlorophyll festanyag is keményítőből lesz és pedig az etiolin vagy xanthophyll közvetítésével. Az assimilatiohoz szükséges világosság mellett keletkezett nagymennyiségő keményítő egy része különösen setétben xanthophyllé változik át, melyből a világosságon chlorophyll lesz; a csírázásnál történt észleletek elfogadhatóvá teszik ezt a feltevést, hogy etiolinból chlorophyll lesz. De ez a chlorophyll, miről itt szó van, nem a chlorophyll szemcse, hanem csak a festanyag és az első assimilatioi termény és ebből lesz a keményítő a további reductio és változások utján a chlorophyll szemcsében. A keményítő keletkezését a chlorophyliben Bayer a Bütlerov azon szép felfedezéséből igyekszik levezetni» hogy a formaldehydból alkaliakkal ezukor anyagot lehet előállítani. Azt mondja Bayer, hogy a Butlerow felfedezése adja meg a kulcsot arra, hogyan keletkezik ezukor a növényben szénsavból és csodálni lehet, hogy a növényphysiologusok eddig nem használták fel. Pedig többször mutattak rá azon hasonlóságra, mi a vérfestanyag és a chlorophyll között van. Ebből következik, hogy a chlorophyll éppen ngy mint a Haemoglobin CO-t köt meg A nagy fény azon változást idézi elé a C02-ben, mely a chlorophyllt körül veszi mint a magas hőmérsék, ugyanis
