Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-27 / 48. szám
Harmadik évfolyam. 4<í. N/iim. Pápa 1892. november. 27. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből. x~ HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij 30 kr. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Reflexiók. — A prédikátor mintaképei. — Részlet Barcsi József székfoglaló értekezéséből. Barcsi József. — Pápa Rév-Komárom ellen. Pólya Lajos. — Adorjánháza 1892. nov. 20. b. — Vegyes közlemény ek. Reflexiók. A zsinat III. ülés szaka elé kerül a tanügyi bizottság munkálata. Sokat várt a tan ár világ e bizottságtól s reményét nevelte azon körülmény, bogy a bizottság ülését épen Sárospatakon tartotta, hol nagyon jól ismerik s méltánj’olják a tanári magasztos hivatást, de csalódott. Sokat várt, nem paragrafusokban, hanem szellemben; csalódott, mert mig egyiknek sok, szép jogot megád, a másiktól ok nélkül a meglevőt is elveszi. Jogok csorbulnak, önállóságok vesznek, a felsőbb hatóság is nem a tanárok szellemének emelésére hat, hanem öli azt a szellemet, amely oly nagygyá tette a múltban a prot. iskolákat. A mi iskoláink szervezete nem oly rossz, hogy minden tiz évben szigorítani kellene; itt az ideje, bog}7 inkább az intézetek belső életét, az intensivitást emeljék a múlt magasztos példája s traditiója alapján. A nevelőkben a szilárd erkölcsi elveken alapuló független szellemet kellene életre hívni. Csak azok a tanárok emelkednek föl az erkölcsi függetlenség lélekemelő magaslatára, kik az életben a szellemi élet minden terén szabadon nyilatkoznak, csak az ilyenek tudják hasonló szellemre nevelni a növendékeket, Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a középiskolai képzés minőségétől függ a férfi lélek jellege, az erkölcsi függetlenség szeretető, a tudományok iránt való lelkesedése, vagy alacsony húnyászkodása s kenyérkereset lelketlen munkája. Akik prot. s másnemű intézetekben is jártak megvallják, hogy erkölcsi függetlenségüket a prot. intézeteknek köszönhetik, mig amott a szellem független fejlődéséről szó sem lehetett, s miért? mert a vezetőkben sem volt, nem volt szabad meglennie a független szellemnek; a mit nekik bünül róttak, azt másokban is bűnnek nézik. Az intenzivitás emelését óhajtottuk volna kiolvasni a bizottság munkájából, hogy mindent magával ragadó lelkesedést keltsenek a tanári szivekben. De lássunk egy két pontot. A 65 §. sz. a. rendes tanárok fizetése legyen annyi, mint jelenleg az állami intézetekben s pedig mint az okadatolás mondja azért, mert épen annyi munkát végeznek. Az okadatolásba egy kis tévedés csúszott, mert a prot, tanárok tényleg több munkát végeznek (20—22 órájuk van, míg az államiakban 18-nál többre nem emelkedik) s hozzájárul, hogy az államnál az idősebb tanárok egyre sulyosodó családi gondjaik elviselh tésébez hozzájárul az ötödéves 100—100 frtos pótlék, mig a javaslat a pótlékról teljesen hallgat, sőt az idősebb tanárok ajkairól e pont olvasásakor elhangzott bála istent keserűséggé változtatta az okadatolás végső megjegyzése; mertha a 6 évi halasztást megengedik, biztosra vehetik, hogy abból legalább is 12 lesz, pedig bis dat, quicito dat! Kezdő emberre semmi a hat év, de hát a régi s már családos emberek. Csak megélnek, ha eddig megéltek ! Igaz, hisz minden ember csak megél halála napjáig, de hogyan társadalmi rangviszo-47' 1DDNÁSTÍLI IV.il. Miiül HIVATALOS ÉLŰM
