Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-07 / 32. szám
Harmadik évfolya m. szám. Pápa 1892. augusztus 7. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. KAs egyház és iskola köréből. x--------------------------x HIRDETÉSEK DÍJA: I hasábos petitsor többszöri közléséért 5. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij HU kr. [-3s MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 9. TARTALOM: Hogyan is vagyunk? Emil. — Felelet B. F. ur czikkére. tízép Lajos. —A typussal való megegyezés. (Folyt, köv.) — Tár ez a: Kocsi Csergő Bálintnak a pápai ev. ref. iskola rektorának beszéde a: 1680. szeptember 1. közvizsgálaton. (Folyt, köv.) Mohos Gyula. — V egv es közlemények. — Hivatalos rész. Hogyan is vagyunk? Mi magyar Protestánsok a hatalmaskodó magyar Klérus szemében ma is, és ma leginkább Páriák vagyunk. És vájjon miért ? Azért, mert mi bibliai alapon állunk, a bit dolgában nem a római Pápát, hanem a szentirást tartjuk tekintélynek. És ez bűn ? Igen is a magyar Klérus szemében ez a legnagyobb bűn. Mert ha ez elv diadalmaskodik, a Klérus föltétien hatalmának és uraságának ütött a végórája. Nem az egyesek lelki üdve az, amiért a Klérus a Protestantismus ellen küzd, nem azért fegyverkezik ellenünk, mintha igaz volna az a száján hordott szó, hogy7 egyedül a római egyházban lehet idvezülni, hanem fegyverkezik azért, mert ha bibliai elvünk, melyből a lelkiismereti szabadság önként folyik? és amely a szentirás olvasását az egyház tagjainak erkölcsi kötelességgé teszi, átmegy a népek szivébe, és valláserkölcsi életébe: vége a r. k. papi tekintélynek, vége a klérus lelkeken való uralkodásának, vége világi hatalmának. Ez az, amit a Klérus igen jól tud, és ezért fegyverkezik ellenünk. De hát ártalmára vagyunk mi Protestánsok bibliai elvünkkel az emberiségnek és az államnak, veszélyesek vagyunk mi az emberiség társadalmi életére? Ha igen: akkor az, ami a szentírásban foglaltatik, az a veszélyes, akkor Jézusnak valláserkölcsi magasztos tanai, mellyeket a szentirás foglal magában, volnának kárára az emberiségnek és az államnak. Ezt állítani eszeveszettig. Es vájjon mi magyar Protestánsok voltunk-e valaha, és vagyunk-e kárára kedves magyar hazánk alkotmányos szabadságának ? Nem voltunk és vagyunk-e éppen oly7 vallásos, erkölcsös, az ország törvényeit tisztelő, a fejedelmi hatalom előtt meghajoló jó hazafiak, mint akármelyik hatholikus keresztyén, és akármelyik katholikus pap?Ha visszatekintünk az elmúlt viharos időkre; ha feltárul lelkünk előtt azaz idő, midőn kedves hazánk alkotmányos szabadságának visszavivása hazafias erény volt, nem voltunk-e mi Protestánsok mindenkor ott, ahol régi jogainkért heves volt a küzdelem, nem áldoztunk-e vért és életet alkotmányos szabadságunkért éppen úgy, mint akármelyik katholikus polgára és papja a hazának? És éppen ezért nincsen-e teljes jogunk megkívánni és megkövetelni, hogy mi Protestánsok tekintessünk az állam által éppen oly jó hazafiaknak, mint akármelyik katholikus polgára és papja hazánknak ? Nincs-e jogunk megkívánni és megkövetelni, hogy az államhatalom éppen úgy védje személyes szabadságunkat, jogainkat, vagyonúnkat, mint akármelyik katholikus polgárét és papét ? Nincs-e jogunk megkívánni és megkövetelni, hogy7 államtörvényileg biztosított vallásszabadságunkat a hatalmaskodó Klérus ellenében az állam megvédelmezze? Vagy talán azt hiszi a Clerus, hogy mert az állam kegyelméből kapott óriási kiterjedésű birtokok után mesés 32 1 DUNÁNTÜLl El REF. Mim HIVATALOS KÖZLŐMÉ.
