Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-10 / 28. szám

Harmadik évfolya m.

s/áiii.

Pápa 1892. jalius 10.

DUNÁNTÚLI

PROTESTÁNS LAP.

'*fr

ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt.

Ax egyház és iskola köréből.

1 MÉHÍHl MF. EGYÉB. HÍVATALOS KÖZLÖNYE

HIRDETÉSEK DÍJA:

4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij 80 kr.

o® MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. @

TARTALOM: Elkeresztelési vita a főrendiházban. Németh István. — Egyházi élet: A b. somogyi ev. reform, egyházmegye közgyűlése Csurgón junius 29 — 30. Seregély Dezső. — Az őrségi egyházmegye gyűlése. Fülöp József. — Tár ez a: A komáromi tractusban helv. confession levő árva ekklézsiáknak lajstroma. (Folytatás. — V egyes közlemények. — Hivatalos rész.

Elkeresztelési vita a főrendiházban.

— 1892. július 4—5. —

Midőn a magyar országgyűlés 1890. nov. 18-iki ülésében az el keresztelések ügye f ölmerült és a miniszterelnök kijelentette, hogy ,,a kormány ... az 1868: Lili. t. ez. módosítását . . . nem szándékozik előterjeszteni. Ha ez iránt máshonnan tetetnék iniciativa, a módosításhoz a kormány nem járulhatna hozzá,“ a cultusmin is tér pedig hozzá tette: „meg kell jegyeznem ... hogy akármi határoztatik e tekintetben egyházi téren, az miben sem alterálhatja sem az állam törvényének tekintélyét, sem a felelős miniszter rendeletének érvényét. Széles ez országban mindenkinek kötelessége az ország törvényeinek és a felelős miniszter rendeletéinek magát alá vetni és ezzel szemben csak egy joga van : a törvény ellen kérvénynyel, a rendelet ellen panaszszal fordulni a törvényhozáshoz. Atörvény hozás van azután hivatva véglegesen határozni s határozata ellen semmiféle fölebbezésnek helye nincs, mert ő az egyedüli és utolsó forum, mely ily ügyekben határoz:“ az igazi szabadság és felvilágosodás minden őszinte barátja örvendő helyesléssel fogadta nyilatkozataikat, s még azoknál is, kik a múltak sok keserű tapasztalatára gondolva, aggódással nézték az ügy mindinkább fenyegető, bonyolultabb alakulását, bizalom kezdte elfoglalni a kétkedés helyet; hinni lehetett, 'hogy a kormány hetyes méltányosság és jogérzete, támogatva a mögötte

álló, nagy szellemi s erkölcsi erőt képviselő többség által, szerencsésen gátot vet egyes vakbuzgó túlkapásoknak, biztosítja az annyira kívánatos felekezetközi békét s ez által a társadalom nyugalmát,

Növelte a jobb jövőben való reménykedhetést a szelíd lelkületű, tudós pannonhalmi főapátnak az érseki székbe emeltetésekor mindjárt kezdetben hangoztatott azon törekvése, hogy oly megoldásmódot hozzon létre, mely sem az állam tekintélyét nem érinti, sem a más vallásnak érdekét nem sérti s a katholikusok hitelveit is megvédi. És mert a majd itt, majd amott fölmerült különböző kombinácziók, —: sőt a biztos tudás arrogánsával föllépő kedvezőtlen híresztelések daczára is a kormány nem látta opportunusnak a szt. székkel folytatott tárgyalásokból bármit is nyilvánosságra hozni: szinte biztosra lehetett venni, hogy a herczegprimás ő eminencziája,mihelyt törvényhozói joga gyakorlása közben az alkalmat elérkezettnek fogja látni, azt fel is használja álláspontjának minden találgatást egyszermindenkorra kizáró, határozott körvonalozására.

Ez meg is történt az 1892. évi állami költségvetésnek főrendiházi tárgyalásakor.

Előttünk fekszik tehát a magyarországi kath. egyház bíboros főpapjának enunciatioja: „az 1868-iki törvény ... oly értelemben magyarázandó és alkalmazandó, hogy ... 12. szakasza

28