Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-03 / 27. szám
437 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 438 kül 1740-ben. mélt. Gróf Zichy Ferencz győri püspök és annak akkori földesura, és annak tisztei által. Kinek, mint hatalmas földes urnák jobbágyi lévén, nem merték magokat ellene szegezni, kiveretvén lelkitanitöjok, mást vinni nem engedett, a templomtól is eltiltanak. Sokszor iustáltak megholt foldesurok Zichy Istvánnál, sokszor is Ígérte, hogy véghez viszi a felséges udvarnál, hogy restituáltatik az exercitium, az alatt megholt. •Vágynak reformátusok benne 302. pápisták is ugyanannyi. Apátza-Szakállosra járnak isteniszolgálatra, mely félórányi föld. A templomok, mely vályogból volt, lakattal bezárva állott, melyet n.-megyeri Plebánus Pencsics János maga leütött, a székeket kihordana, a falának az alját kiásatta és lerontana. Most is volna erejek újnak felállítására. Oskolamestert reformátust tartanak, a ki a gyermekeket tanítja. Stólát fizetnek keresztelésért 1 márjást, egyházkelőért 1 márjást, esketésért 10 garast. Halottjaikat magok temetik, hanem a stólát előre megfizetik, u. m. tiz garast. Ezeket fizetik a n.-megyeri plebáuusnak, de még ezen kívül minden gazda ad egy öreg mérő búzát. Az egész helység ad contributiót 885 frt 71 dénárt. Domestica cassába 344 frt 46 dénárt. Huszonnegyedik árva ecclésia Hetény. Komárom vármegyében, annyiban virágzó, hogy a helység református nótáriusa, és egyszersmind oskolamestere által a közönséges könyörgés mindennap végbevitetik, ez pedig kezdődött szintén a mostani faluhely megszállásakor, 1715 esztendőben, melynek már 59 esztendeje. Földesura az esztergomi érsek, most pedig vacante sede episcopal]’, a király részére vagyon. A mostani hely, megszállásától fogva, abban a státusban vagyon, a mint feljebb kitétetett. Ezelőtt 60—70 és ezeket megelőzött esztendőkkel, a falu más helyen volt situálva, a mostani helynél 2—3 dűlő földdel feljebb, ott azon a helyen mind református Praedicator, mind református mester által való Liberum exercitiumok volt, mely a lengyel égetésével tolláltatott. Az exercitűimért még nem instáltak különben, hanem az oratóriumoknak földindulás és régiség miatt való megromladozása miatt való renovátiójáért instáltak a vármegyén, de az izsai plebánus (már akkor ugyan megholt) akkori Vice archidiaconus, a kinek csakugyan filiája is Hetény, úgy contradicált, hogy nem hogy renoválni, sőtt inkább el kellene hányatni, a mint egy vármegye gyűlésen már determináltatott. Ezt a determination eleget keresték a Plebánus szavára a nótáriusok, de sehol a protocollumban meg nem találták, és azolta abban maradt. Nem is mertek azóta instálni, hogy a mi exercitiumok van, az is ne tolláltassék, hanem az oratóriumot földomláskor megtámogatván, azolta abban van. Helv. Confession levő személyek vágynak benne : 681. Pápisták, de csak szolgák és szolgálók: 13. Lutheránus és más semmi. Commuuióra járuak; Martosba, Madarra, és Radváuyba, — mely mindenik egy jó mértföld. Uj templomnak felállítására igen is hogy volna mind akarattyok, mind tehetségűk. A református nótárius itt egyszersmind iskolamester, a halottakat is a nevezett nótárius és iskolamester temeti. Minden annál is, stol ári s proventus helyett contractual iter fizet a helység esztendőnként 70 forintot. Cultivál számára egész sessiót, melybe elvetődik 12 zsák közönséges őszi és ugyanannyi tavaszi, azt learattya, és Izsára egy mértfőidre kévéstől haza hordja; ugyan egy egész sessió után való rétet számára lekaszál, felgynjti és haza hord. Contributiót fizet 752 flór. 93 den. % Dom esti cába 292 flór. 57 den. Huszonötödik árva ecclésia, Búcs. Esztergom vármegyében vagyon. Lelkek vágynak benne 774. tolláltatott az exercitium 1715-ben, vármegye hatalmával, azután Levitát tartottak, de azt 1753-ban a földes ur fogságra vitette és az exercitiumot egészen tollálta. Esztergomi érsek jószága, paraszt helység. Instaltak az exercitiumért 1° anno 1756. 2^ anno 1J60. 3° anno 1770. a két felly ebb levő instáirríák lettek ő felségének Bécsben, az utolsó pedig lett Párkánynál a Felséges Császárnak. De mindezeknek semmi hasznuk se lett. Ebben a Helv. Confession levők vágynak 752 Lelkek, Catholikusok 15, Lutheránusok 7. Járnak az istenitiszteletre részszerint Madarra, részszerint Radványra, részszeriut Lábatlanra, a Dunán egy jó mértföld nyíre. Meg vagyon az elvett templom, de szintén roskadozó félben, nem csak ennek renovátlójára, de újnak is újonnan való felépítésére egész erejek vagyon. Református mester nincs, a nótárius pápista, azért is a gyermekeket vidék helyeken nagy költséggel taníttatják. A mocsi plebánus mind temet, mind keresztel, esket Temetésért vészen tiz esztendőn feljül I forintot, 10 esztendősön alól 50 dénárt. Helységbeli esketőtői 1 flór. vidékitől 2 flór. és egyházkelőtől 50 dénárt. Helységbeli esketőtői l flór. vidékitől 2 flór. A stólán kiyül fizet készpénzt 30 flór. Búzát 45 pozsonyi mérőt. Három fertály földnek szántása, vetése, feltakarítása, lehordása, 5 szekér széna, 8 ölfa. Ilyen fizetése vagyon a mocsi plebáuusnak a bocsiaktól, noha maga a plebánus csak legkisebb szolgálatot se tészen. Contributiót fizet 1396 flór. Domesticába 444 flór. 58 dénárt Huszonhatodik árva ecclésia Batorkeszi. Esztergom vármegyében vagyon. A földes ura, gróf Pálffy Károly, pápista. Paraszt helység. Tolláltatott az exercitium ez előtt mintegy 75 esztendőkkel, melyért soha különösen nem instáltak. Hanem instáltak a gyermekek tanításáért a földesül* előtt, hogy a nótárius taníthassa, melyet meg is engedett, de a vármegye ellent állott. Helv. confession levők vágynak benne 546, pápisták 676, lutheránusok 8-an. Járnak isteniszolgálatra Madarra, mely is egy órán;, i föld. A mely templomot bírnak most a pápisták, bírták ez előtt a reformátusok, melyet ők megújítottak és tornyot ragasztottak hozzá. Volna erejek az uj templomnak felállításához.
