Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-26 / 26. szám
419 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 420 Komenius hirdeté.“ Életrajzi adatokkal egészíti ki nagy arányokra mért értekezését, mely czikk különben a Komenius ünnepélyek alkalmából actualis érdekű is, s magas színvonalával csak növeli a Szemle értékét. Radácsi György „Gyöngyszemekkel állított össze Komenius műveiből; a nagy paedagogus „vallásos nézeteit“ akarván ezekből illustrálni. Igen jó gondolat volt ez szerzőtől. A könyvismertetés rovatában Stromp László ismerteti Schneller Istvánnak „Beszédek és a theol. akad. fejlesztésére vonatkozó dolgozatok“ czimii munkáját, kissé túlságos bőterjedelemmel; S. Szabó József pedig az „Énekügyi előmunkálatok“ I—V. füzetét ismerteti alaposan, s bírálja nagy ügyszeretettel. Hazai s külföldi irodalmi Szemle zárja be mind a két tartalmas füzetet. Thury Etele. Sebestyén János tanító. F. hó 3-dikán kisérték örök nyugalma helyére, a garam szentgyörgyi ev. ref. egyház 27 évig munkálkodott tanítóját: Sebestyén Jánost. Egyike volt ő azon egyéneknek, kikért a nép rajong s ha kell tiizbe-vizbe menni kész. 1862-ben mint pápai deák, legátus volt a g.-szentgyörgyi egyházban. Az üde pirosarczu, lelkes ifjú, szónoklatával annyii a elragadta a vallásos barsi népet, hogy körükből elbocsátani nem akarták s mikor elment, el nem felejtették. Felajánlták neki, hogy beteg öreg tanítójuk mellett fogadja el a segédséget s ha az Isten öreg tanítójukat magához szólítja, őt egyhangúlag rendes tanítójuknak megválasztják. Az érző ifjút ez a páratlan ragaszkodás annyira megindította, hogy az alma materben, a kedves emlék szüntelen lelke előtt lebegett s az egyszerű jó nép ezen ragaszkodását feledni nem tudta ; mely izgalom a jó tanuló ifjúra csökkentőleg hatott, annyival inkább, mert az elöljárók szüntelen leveleztek vele. Öreg tanítójuk: Pereszlényi uram halála bekövetkezvén, három pályázó közül, a szentgyörgyiek őt akarták megválasztani. I)e az akkori hatalmas esperes: Nagy János — bár anyai ágról rokona volt az illetőnek, — miután neveléstanból még bizonyítványa nem volt, nem engedte hogy a szentgyörgyi egyház tanítójává lehessen. Nagy volt az esperes ur erélye, de nagyobb volt a szentgyörgyieknek az ifjúhoz való ragaszkodása. Egyházmegyéről kerületre járt a dolog, de utóbb mégis a szentgyörgyieké lön a diadal. Miután neveléstanból nem volt bizonyítványa, be ment egy évre Pápára neveléstantant hallgatni. És a szentgyörgyiek ezen egy év alatt helyettest tartottak. Vártak rá kitartóan, pedig egyszer halálhírét is keltették. A választás elhúzódott igy több mint egy évig. Akkor kitörő lelkesedéssel, ő lett megválasztva. Örömükben a szentgyörgyiek, azzal boszulták meg az esperest, hogy épen akkor a Garamból valami csodálatos nagy hal került ki, és elküldték ajándékul az esperesnek. De nem neheztelhetnek a mellőzött concurrensek sem, mert ők utóbb gazdag ügyvédekké lettek, még pedig mind a ketteu. A boldogult pedig ott maradt halála napjáig a szerető és szeretett nép között — örök hálát tanúsítva, az egykori hegj’eket megmozdító kitartásért. Szerette, becsülte a nép a sírig. Hisz nem csoda, azt mondják, oly szépen tudott imádkozni, a mint nem sokan. Született Kocson 1843-ban, Sebestyén Péter és Nagy Zsuzsánna földmives szüléktől. Abból az ágból, mely pápai iskolánknak az egykori hírneves theologiai tanárt: kocsi Sebestyén Istvánt, adta, ki tudományával szerzett nemesi oklevelet, s kinek mellszobra a pápai iskola könyvtárában őriztetik. Családja, vallását szerető volt úgy a múltban, mint a jelenben. Nagyatyja vallásos buzgósága, érez betűkkel van fel vésve a kocsi egyház egyik harangjára. Édes atyja a boldogultnak, nemcsak három fiát áldozta — mint Abrakán» — az Isten oltárának, de szellemi erejének nagy része is ott lobogott el, hosszú gondnokoskodása alatt. Ennek koporsójánál főtisztelendő László József ur, a kocsi egyház nagyérdemű lelkésze igy nyilatkozott: „Ha én elhallgatnék is, egyházkerületünk egyik ékessége, a mi 2 évig készült templomunk fogna én helyettem kiáltani.“ Temetésén a távol lakó testvérek- rokonok mind együtt voltak. Köztük Sebestyén Dávid bánai lelkész, Sebestyén Imre csépi, Mohátsi János ő-szőnyi, Mohátsi László tárkányi tanitók. Továbbá a barsi tanítói kar legnagyobb része, és a lelkészi karból vagy 11, az öreg 80 éves nagytiszteletü Gőbel Gersonnal élükön. Koporsójánál Biliary Kálmán k. sárói lelkész ecsetelte szépen a tanítói hivatal nehéz, de szép és magasztos tulajdonságait, a sírnál pedig a testi-lelki jó barát, Arany Lajos ladányi tanító búcsúzott el, költői hasonlatokban gazdag beszédben a jó pályatárstól. Most már lent van a sírban. De nem lehet az rideg annak kit annyi igaz könny mellett tettek oda le s kinek hamvaira százak buzgó imája kért áldást az egekből. A komáromi tractusban hely. confessión levő árva ekklézsiáknak lajstroma. (Folytatás.) Az ekklésia, a mint már feljebb emlittetett árva, mert 1718 esztendőben királyi parancsolat által, mind a praedikátor, mind a mester, az exercitiumtól eltiltattak, mindazáltal, a parancsolat után is a mester csakugyan megmaradott, és általa egy nemes Curián, csupán csak NEKROLOG. TÁRCZA.
