Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-06-26 / 26. szám

413 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 414 leletét, becsületét s szeretetét vívtad ki magadnak, Ez érdemek fénylő ságarainajc fel kellett myyoyniok egészen a legmagasabb helyig a trón magaslatáig, s dicsőségesen arai­­kodé) királyunk felismerte a te érdemeidet is} s épen azért, hogy buzdítson másokat is kitüntetett: a Ferencz József lovagrendjével. A vallásügyi minister rám nézve oly megtisztelő bizalmából nekem jutott' a szerencse, hogy ezt az érdem rendet, neked átadhatom s midőn ezt melledre feltiizöm, tiszta szívből kívánom, hogy téged a jó Isten hazánk, nemzetünk, egyházunk javára sokáig éltessen. E beszéd alatt a kitüntetett agg lelkész zokogva hullatta a meghatottság és öröm igaz könnyeit, A szép beszéd elhangzása után nt. Móricz János ur megköszönte királyának, fejedelmének legmagasabb, legkegyelmesebb kitüntetését és kijelentette, hogy tudja ő azt. hogy ő mint az Ur Jézus szerény szolgája nem diesekédhetik nagy érdemekkel; de büszkén, emelt fővel mondhatja el, hogy híveit a vallás, a haza, s a trón hű támaszaivá és pol­gáraivá nevelte, s hogy az ő hívei közül nincsenek olya­nok, kik a börtönök lakói volnának; hanem azok az erény és jó erkölcsök szolgálatában állanak. Ezután nt. id. Kutassy deren ez ur a nt. mezőföldi egyházmegye képviseletében szívesen üdvözölte az ünne­peltet, ki ezt köszönettel fogadta. Igen szép jelenet volt, midőn a kenesei egyház gond­noka a hívek szeretete és tisztelete jeléül egy dúsan ara­nyozott bibliát s több ajándék tárgyakat adott át agg lelkipásztoruknak. Az ünnepély templomi része után fo­gadta főt püspök ur a küldöttségeket. Nevezetesen a róm. katli. hitközség, az izr. hitközség, a polgári község és a reform, egyházközség tisztelgő küldöttségét. Ezután gazdag teritékü s népes ebéd következett a Balaton kies partján a kellemes fürdő telepen. Egymást érték a szebbnél szebb toasztok. Az elsőt az ünnepelt lelkész mondotta a királyra. Molnár Béla szeretvetisztelt püspök urunkra, Id. Kutasi Ferencz és Véghely Dezső az ünnepeltre és családjára, Pap Gábor püspök ur a jelenlevő világiakra emelte poharát, Ezen­kívül szólották még Denijén Márton, Soós Lajos, Bakó Imre, Kenessey Károly Babay Béla és még többen. Ezen szép beszédek és jő kivánatok által fölkeltett örömöt fokozta a népünnep, mely ugyancsak ez alkalom­mal lefolyt a Balaton kies partján Kenésén. Mindnyájunk keblét áthatotta a hódoló hála érzete 0 Felsége Koronás Királyunk iránt, ki érdemes lelkésztársunkban református lelkészi karunkat is volt kegyes kitüntetni, de hálát éreztünk kerületünk köztisztelet és szeretetben álló püs­pöke iránt is, ki megjelenésével az ünnepély fényét emelte. Valóban egy lélekemelő ünnep feledhetlen em­lékével távoztunk, kívánva az ünnepeltnek és egymásnak : ad mültos annos! Demjén Márton ev. ref. lelkész. EGYHÁZI ÉLET. A tatai ev. reform, egyházmegye köz­gyűlése. Egyházmegyénk 1'. évi rendes közgyűlését, mint rendszerint úgy most is a központonton Tatában tartotta., még pedig június hó 14-én. Nem volt egyház, a mely kép­viselve ne lett volna, s ez mutatja hogy egyházmegyénk lelkészi s világi férfiai szivük teljességéből azon van­nak, hogy nálunk „mindenek ékesen és jó renddel legyenek.“ A gyűlés fél 9 órakor buzgó és fáradalmat nem is­merő esperes urunk szívből fakadt, s a mennyei Atya trónusához felbocsátott imájával kezdődött, mely után a házszabályok értelmében az alakulás következett. Első­ben is néhai Pap Zsigmond egyházmegyei tanácsbiró ur elhaltával megüresedett tanácsbirói állásra beadatott sza­vazatok eredménye olvastatott fel, melyből kitűnt, hogy a szavazatok általános többségével nagyt. Dózsa József lelkész ur választatott be a tanácsbirói karba, ki az es­küt nyomba letevén, hivatalát elfoglalta. Következett elnöki jelentés az ügyek vezetése s hi­vatalos pénzekről, majd az egyházmegyei látogatásról je­lentés, ezek mind hű tüköréi annak, hogy egyházmegyénk az elmúlt évben is előre haladt. Bizony érdekes volna teljes egészében itt közzétenni, de miután egyházmegyénk jkönyvében ugv is ki fog nyomattatní, s igy az érdek­lődő birtokába juthat, azért csak pár sort veszek át a jelentésből, ez is eléggé bizonyítja az ügyforgalom soka­ságát s az esperesi hivatal nagy elfoglaltságát: „Múltév július 2. és 3. napján tartott, e. m. rendes közgyűlésünk­től fogva mostanig az egyházi közigazgatás és törvény­kezéshez tartozó ügyekben beadatott összesen 598 ügyda­rab mellékleteikkel. Ezek között bírósági elintézést nyert egy percsomagban 4. Mostani közgyűlésünkön elintézés alá kerül 91; bírósági elintézés alá kerül két percsomag­ban 8 ügydarab. Elnöki elintézést nyert 405 ügydarab. Az 1891 decz. 31 ikén bezárt esperesi iktató 681 ügyda­rab számot, és igy 50-el többet mint az előző évi; — az ezekben elküldött hivatalos levelek számát és tárgyát feltüntető esperesi napló pedig 1218 számot, és igy 46-al többet, — mint az előző évi, a kettő együtt pedig 1899 ügydarab számot és igy 96-al többet mint az előző évi tüntetnek fel.“ Egyházmegyénkből 1891. évi közalap járulékban befolyt 1025 frt 60 kr. tőke természetitekben 18 frt 82 kr. összesen 1044 frt 42 kr. Múlt gyűlésünk óta szebb hazába költözött ntiszte­­letii Pap Zsigmond császári lelkész, gyámoldai elnök s egyházmegyei tanácsbiró ur s Kathona József ácsi főta­­nitó ur. Emlékeik jkönyvileg örökítettek meg ; amaz a lel- / készi, emez a tanítói karnak volt egyik dísze, áldás po­raikra! Túl a síron nyerjék el a lm munkásnak Ígért, ju­talmat, az örök-boldogságot !• 26*

Next

/
Thumbnails
Contents