Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-10 / 15. szám
239 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 240 Huszonkettedik ülés, ápril 5. Elérkezett a második ülésszak utolsó napja. Már az ülés megnyitása előtt is a buesu-hangok voltak a túlnyomók a zsinati teremben; az egész hónapra terjedt hosszas ülésszak zárultával mindenki vágyva gondolt elhagyott otthonára. Ki ma, ki legkésőbb holnap, vagy holnapután búcsút vesz Budapesttől, képviselőtársaitól — reményében a novemberben bekövetkező újabb viszontlátásnak. Kerületünk képviselői pedig legnagyobb részben utaznak Székes- Fehérvárra, a holnapután megtartandó rendkívüli kerületi közgyűlésre .... A mai ülés tárgysorozata nem volt ugyan tultömött, de azért az ülés nagyon hosszasnak mondható. Legelső sorban is két, sok minden fórumon keresztül ment egyházi adóügy (a Gencsy Béla féle mezőtur-pusztapoói és a mezőberényi) tárgyaltatott. Különösen az első sok időt vett igénybe ; végre is az lett a határozat, hogy a zsinat már ellátott concret esetek elbírálásába nem bocsátkozhatik ; mint törvény magyarázásra hivatott testület azonban — mivel az egyes hatóságok az alkalmazásban különfélekép jártak el, — kimondja, hogy most érvényben álló egyházi törvényünk 233. és 235. §-ai szerint egyházi adóügyekben az egyházmegye Ítélete ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Ezután az egyháznak összes szükségleteire s ezek fedezésére szolgáló alapokra vonatkozó adatok feldolgozására egy 12 tagú bizottság választatott meg a következőkből : Szász Károly, Szilassy Aladár. Pap Gábor, Beöthy Zsigmond, Fejes István, Metzner Béla, Szabó János, Szél Kálmán, gr. Degenfeld József, Szász Domokos, Hegedűs Sándor és Dull László. A missió-bizottság kinyomtatott nagy terjedelmű jelentése a tagok között szétosztatott. A püspöki és főgondnoki kar felkéretett, hogy egyházunk Nestora, hr. Vag Miklós 91-ik születésnapja alkalmából zsinatunk, illetőleg közegyházunk jőkivánatainak küldöttségileg adjon kifejezést. A harmadik és utolsó ülésszak ideje november hó elejére tűzetett ki, az elnökség bízatván meg a megnyitás napjának meghatározása- és közzétételével. Ezekután a zsinat második ülésszaka a szokásos búcsúszavakkal, továbbá Kun Bertalan püspök és egyházi elnök magas szárnyalása imájával véget ért. Révész Kálmán.->tir EGYHÁZI ÉLET. A dunántúli egyházkerület közgyűlése. Ad hoc gyűlést tartott a dunántúli egyházkerület Székes-Feli ér várott 1892. ápril hó 7-én. A kerületi közgyűlés tagjai közül jelen voltak : Pap Gábor püspök, Boné Géza mezőföldi egyházmegyei gondnok mint társelnök, Körmendy Sándor, Szűcs Sándor, Medgyaszai Vincze, Pálffy Károly, Tataylmre, Rácz Gyula, Dr. Vida Károly, Németh István, Molnár Béla, Vályi Lajos, Gueth Sándor, Pap Sándor, Segesdi Miklós, Jókay Lajos, Juhász Pál és Begedí István (a távollevők részint betegség, részint rendkívüli elfoglaltság miatt nem jelenhettek meg) és több érdeklődő lelkész és világi egyén. Püspök ur szívélyes üdvözlés után megnyitván a rendkívüli közgyűlést, előadja, hogy a konventi képviselők megbízatási ideje lejárván, ezen ad hoc gyűlés teendője, hogy felhatalmazást adjon az elnökségnek arra, hogy a konventi képviselőkre beérkezendő szavazatok felbontására küldöttséget nevezhessen ki, s vagy az általános, vagy a viszonylagos többséget nyert lelkészi és világi képviselőket ezen meghatalmazás alapján kijelenthesse. E kérdés élénk eszmecserét keltett, melyben részt vettek: Begedi István belső somogyi esperes, Dr. Vida Károly csurgói tanár, Molnár Béla, ki szerint szükséges, hogy első sorban az elnökség intézkedése az egyházkerület által jóváhagyassák, a második teendő pedig az, hogy intézkedjék a rendes eljárástól eltérőleg. Szabályaink értelmében csak absolut többséget nyert egyének ismertetnek el, de miután a konventi gyűlésig az idő rövid, s viszonyaink olyanok, hogy a szabály nem alkalmazható, tehát szükséges a jóváhagyás, méltóztassék ennélfogva kimondani, hogy a jelen esetben a választást a. lajstromok szavazás utján eszközli az egyh. kerület, s igy a szavazatok felbontásával megbizatik az elnökség. Körmendy Sándor: Én nem tudom, hogy szükséges-e hogy szokásainktól eltérjünk, ninesen-e elég idő arra nézve, hogy ujabb szavazás utján nyerjen az ügy befejezést. Én azt hiszem, hogy 6 hét lévén, egy uj szzavazást foganatosítani lehet, s szerintem nem forog fenn annak a lehetetlensége, hogy általános szavazat utján választassanak a konventi képviselők. Igaz, hogy jövőre a zsinat máskép intézkedett és ez a törvény már csak egy választásra fogja érvényesíteni magát, de erre a 3 évre, én azt hiszem, ragaszkodni kell az eddigi eljáráshoz; de ha a Főtisztelendő Ur úgy látja, hogy elegendő idő nincsen, úgy kénytelenek vagyunk beleegyezni, de ha van, úgy én azt ajánlom: járjunk el az eddigi szokás szerint. Sztics Sándor szerint annyival inkább rövid az idő, mivel a szavazatokra felhívásban nem lévén különbség téve a rendes és póttagokra nézve, ujabb és ujabb szavazást kellene elrendelni. Ezek után a kerületi közgyűlés az elnökség eljárását helyeslő tudomásul veszi, neki felhatalmazást ad, hogy a konventi tagokra beérkezendő szavazatokat küldöttség által felbonthassa és a legtöbb szavazatot nyert 4 világi, 4 egyházi konventi képviselőt kijelenthesse. Második fontos tárgy a pápai főiskolai nyomda vezetésének kérdése volt. Püspök ur jelenti, hogy a pápai főiskolai nyomda vezetője, ki egy év óta híven töltötte be állását, legközelebb tiphusban elhalt, azért kéri a kerületet, hogy ez állásra uj pályázatot nyisson, illetve hatalmazza fel erre az igazgató tanácsot.
