Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-03 / 14. szám

223

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

224

szótanulásra, régi irók okos és oktatlan mondásainak minél nagyobb mennyiségben való bemagolására forditotta. Az volt a legtudósabb, ki legtöbb frázist tudott könyv nélkül, habár semmit nem értett is belőlük.

Négy év múlva, 1618 a fulnecki iskola vezetését vállalta el, hol egyszersmind a lelkészi teendőket is végezte. Itt is körülbelül 4 évig maradhatott, s ez a néhány év volt életének legboldogabb korszaka. Megházasodott, kis gyermeke született s zavartalanul folytathatta tanulmányait, melyekkel hivatva volt uj irányba terelni a művelt világ nevelésügyét, tehát az emberi művelődést. De ennek a boldogságnak vajmi hamar vége lett Már megkezdődtek a 30 éves háború borzalmai, a mely kegyetlen liarcz milliók életét oltotta ki s Európa művelődését egy századdal visszavetette. Legkegyetlenebbtil épen Csehországban folyt a protestánsok üldözése és gyilkolása. Spanyol zsoldosok Fulnecket is elpusztították s Comenius nejét, gyermekét, Írásait s mindenét elvesztve menekült. Ettől fogva nem volt többé nyugalmas otthona; egész élete bujdoklásból állott. S épen az a legcsodálatosabb hogy még ily viszonyok közt sem veszítette el lelki fogékonyságát és erejét, hanem az örökös szenvedések és zaklatások közt képes volt megírni halhatatlan müveit.

A fulnecki katasztrófa után még több éven át Csehországban rejtőzködött előkelő protestáns uraknál. De mikor a dühöngő hatalom ezeket is üldözőbe vette, ismét menekülni volt kénytelen. 1627-ben, mikor mintegy 30,000 üldözött protestáns család hagyta el Csehországot, ő is távozott s Lengyelországba ment, hol hitsorsosai és honfitársa' közül igen sokan már régóta eléggé nyugodt raenhelyet találtak. Lissa városában telepedett le, hol a cselimorva testvéreknek latin iskolájuk is volt s ebben az iskolában tanított. Lissai tartózkodása, nem hiába férfikorának javaidejére esik, legtermékenyebb is volt Írói munkálkodására nézve. Itt irta meg nagyrészt hires tankönyveit s még becsesebb neveléstani munkáit, melyek rövid idő alatt Európaszerte hirt és dicsőséget szereztek számára.

Első amazok közt a „Janua linguárum reserata“ ez. latin tankönyve. Kiváló munka, mely már nemcsak az oroszlánkörmöket mutatja, hanem világosan feltünteti a hatalmas reformátort teljesen kifejlődött eszméivel és meggyőződéseivel. Comenius nagy neveléstani elvei: a fokozatos haladás, nyelvi és tárgyi ismeretek összekapcsolása, a növendék szellemi fejlettségének figyelembe vétele, sőt az anyanyelv fontosságának felismerése is, mind kifejezésre jut e kitűnő tankönyvben, mely Íróját egyszerre európai hírnévre emelte. Tekintetbe véve ennek a könyvnek nagy előnyeit az addig használtakkal szemben, nem csodálkozhatunk, ha rövid idő alatt óriási elterjedést nyert. Lefordították 12 európai nyelvre, sőt még arabra is. Volt idő, midőn a biblia után ez volt a legelterjedtebb könyv. Látva a sikert, kiegészítette ezt a művét a “Vestibulum“ cz.-vel, melyet a kezdők használtak, s az „Atrium“ cz.vel, mely a latin nyelvtani s egyúttal a tárgyi ismereteknek betetőzésére szolgált. Ugyancsak Lissában irta neveléstani főművét, a „Didactica magna“-t, melynek dicséretére elég annyit mondanunk, hogy még napjainkban is egyik legfőbb kincsesháza a helyes és használatra érdemes neveléstani elveknek. Igazi alapvető és maradandó becsű munka ez.

Lissát csak 1641-ben hagyta el, mikor a parlament meghívására Angliába ment. Szándékoztak itt átadni neki néhány nagy tanintézetet, melyekben nagyszerű nevelési elveit kipróbálja s hogy, ha jónak bizonyulnak, egész Anglia nevelésügyét azok szerint alakítsa át. De ama vad korszak harczias szelleme mindenütt gátolta munkáját. Angliában is kitörtek a véres vallási- és polgárháborúk, melyek Comenius nemes munkájáról elterelték a figyelmet. Látta, hogy a véres küzdelmek közepeit nem valósíthatja meg békés munkáját, tehát innét is távozott.

Ekkor Oxenstierna, a hires svéd államkanczellár lépett vele érintkezésbe, hogy megnyerje a svéd iskolaügy reformálására. Comenius vállalkozott, de nem maradt Svédhonban, mert szive Lissa felé vonzotta, hogy minél közelebb legyen annyi üldözésnek kitett hitsorsosaihoz s hogy, — a mennyire képes, — segíthessen rajtuk. Azért Elbingben, egy porosz városkában telepedett le s itt irt több művet a svéd iskolák számára.

1648-ban hitfelei, a cseh-morva testvérek, püspökké választották s ekkor visszatért hozzájuk Lissába. De csak kevés ideig maradt itt, mert 1650-ben elfogadta I. Rákóczi György meghívását, hogy Sárospatakra jöjjön s az ottani iskolát elveinek megfelelően szervezze. A meghívást főleg azért fogadta el, mert egyedül Rákócziban volt még bizalma, hogy üldözött hitfeleit, kiket a vestfáliai békekötés is kizárt a béke áldásaiból, gyámolithatja s visszasegitheti hazájukba. Hires beköszöntő beszédjében oly dolgokra hívta fel hallgatói figyelmét, melyekért örök tiszteletre érdemes minden magyar ember részéről. Buzdítja hallgatóit, s közvetve az egész nemzetet, hogy igyekezzenek első sorban saját nemzeti nyelvüket művelni s nemzeti irodalmat teremteni. Oly buzdítás, mely magyar nemzetünk örök kárára csak évszázadok múlva lett megfogadva és valósítva. A jövendő idők kívánalmainak, s a művelődés valódi alapfeltételének felismerése nyilvánul e szavakban.

Négy évi sárospataki tartózkodása alatt e főiskolát egészen újjá szervezte s nagy hírnévre emelte. Kár, hogy némelyek gátló működése folytán terveit nem vihette ki teljesen. Az általa tervezett 7 évfolyamból csak a 3 alsót szervezhette teljesen. De később, főleg az erdélyi iskolákat, jórészt az ő tervei szerint rendezték be s ilyen alakban működtek egészen a legújabb időig. Sárospatakon irta egyik leghíresebb müvét, az „Orbis pictus“-t, mely könyvben először volt alkalmazva az újabb idők tanításának legfőbb elve : a szemléltetés.

De hazánkban sem volt maradása Comeniusnak. Mikor látta, hogy II. Rákóczi Györgytől sem remélheti hitfelei hathatós támogatását, visszatért hozzájuk Lissába. Itt ismét nagy csapás érte. A lengyelek 1656-ban feldúlták Lissa városát s most Comenius ismét elvesztette mindenét : vagyonát, könyveit, kéziratait. Menekülnie kellett innét is hitsorsosaival együtt. Ekkor Amsterdámba ment,