Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-27 / 13. szám
205 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 206 által, ki a templomunkat a Plebánusnak assignálta. Azután visszajött ismét kezekhez, de nem tudni miképpen, mert nincsen róla irás. Másodszor 1672. esztendőben die 3 January a városba érkezvén Spáczai János ur, Gróf Pálffy Miklós eő nagysága parancsolatjából, hogy a mi templomunkat és egyszersmind a Lutheránusokét is bépecsételje: azért a kulcsokat magához vette, a Prédikátorokat ugyan az nap kihajtatta, másodnap pedig érsek Szelepcsényi György pap urakkal és jezsuitákkal be jött a városba, és igy tollái La az exercitiumot. Harmadszor tolláltatott 1709-ben, város Birájának és Plebánusnak erejével. Kellett instálniok az exercitiumért, a mely végre peragáltak is inquisitiót királyitábla esküdt nótáriusa által ao 1721. 11 et sequent. Mensis Április, mely inquisitio megvagyon in Autheutico. de az instantia hova lett, nem tudatik. Helv. confession levő személyek vágynak az árva ecclesiában 235, a flliákban pedig u. m. Királyfia nevű faluban 14, Bucsuházán 53, Gancsházán 26, mely három igen közellevő helységek, nemes curiákból állók. A pápisták és a lutheránusok kétszerte felesebben vannak. Járnak isteniszolgálatra három mértföldnyire néhányszor Rétére, néha pedig Patasra us. Győr vármegyébe. Az elvett templom a mostani plébános által legjobban elrontatott, áll még mind az által oldala és két keresztfala. Uj oratóriumnak felállítására pedig volna erejük a megnevezett filiákbeli nemesekkel együtt. A pápista mestereken kívül nincsen a ki a gyermekeket taníthatná, de azzal nem kívánják taníttatni nagy okokra nézve. Halottjaikat temeti, a gyermekeket kereszteli és a házasulókat esküdtet! a somorjai Plébános. Stólát a plébános vészén tőlük a mennyit a maga catholicusaitól, ezen kívül mást a város kamarássá fizet a város jövedelmiből. A gancsházi határban öt hold földje van, mely földeket mig a Prédikátor meg volt. az bírta. Azon somorjai árva gyülekezetnek levelei: 1. Vagyon egy inqusitio, mely a Helv. Ooufes. levő nemes és nemtelen lakosoknak számára Tettes királyi táblának jurátus nótáriusa által peragáltatott, Ao 1721. diebus 11 et sequentis mensis Április. 2. Más inquisitio ugyanazon juratus nótárius által lőgér-patonyi nemesek és nemteleneknek kérésére peragáltatott a szt.-mihályfai templomról, s annak filialisairól Bőgő, Diós, Benke és Lőgér-Patonyről, hogy t. i. a szt.mihályfai prédikátor azokban szabadon szolgált. Kiadatott pedig ez az inquisitio Alistálban 1721. 18. April. 3. Vagyon egy memóriáié, de Ao 1647 a somorjai ref. Szt.-Ecclésiának hites egyházfiának kötelességeiről. 4. Egy lajstrom 1648 esztendőbeli, a hol való eszközökről ; ismét a collecta pénzről való számvetések ab Ao 1650—1655-ig. 5. Egy 1665 esztendőbeli jegyzés a templomhoz való eszközökről, a melyeket tiszteletes püspök uram kezéhöz adtak, ki akkor ment vala közéjök lakni. 6. Vágynak különb-különb rendbeli Quietantiák 1709 esztendeig, a melyekben a Szt.-Ecclésiának curatorai és elöljárói Praedikátorukat quietaltanak. 7. Egy jegyzés de anno 1709 6-ik és 7-ik Xbris a templomban való isteniszolgálat megszüntetéséről és a templom kulcsának elvitetéséről. Negyedik árva Ecclésia Jóka, nemes Pozsony vármegyében, melyben vagyon 30 és több házzal is reformátusság. Mikor tolláltatott benne az exercitium, bizonytalan ; kik által, a pesti Commissióra készített Inquisitiójában az első tanú azt bizonyítja, hogy egy hideghéti nemes ember ment rajok dragonyosokkal, és némely református embereket maga elébe hivatván, arrestálta mind addig, mig a templomot kezébe nem adták. Ezt pedig Érsek Szelepcsényi ur akaratjából cselekedte a nemes ember. Járnak Isten tiszteletére egy mértföldnyire Rétére. Megvagyon az elvett templom, melyet a reformátusok magok csináltattak, most pedig a pápisták bírják. Nincsen református mester, vagy jegyző benne. Halottyaikat temeti az ottvaló plebánus, keresztel, esküdtet, de mennyi stólát vészen tőlük, nincsen tudtunkra. A stólán kiviil mit. fizetnek, nem Írták meg hozzánk. Nemes emberek contributiót nem fizetnek. Ötödik árva Ecclésia Boldogfa, nemes Pozsony vármegyében. A Rákóczi tumultusa előtt a rétéi ekklésiával oly szép harmóniában volt, hogy ha Rétén volt reggel a predikáczió, estve Boldogfán volt, ha Boldogfán reggel, Rétén délután, de ettől az exercitiumtól, hogy mikor és ki által fosztattak meg, bizonytalan. Az említett helység lakosai most is mind reformátusok, kik mind a szenczi plébános pálezája alá vettettek. Földes uraik ezeknek, a pozsonyi magyar apáczák. Hány lelkek légyenek részünkről Boldogfán, azt nem Írták meg. A templom még most is meg vagyon és azt a pápisták bírják. Hatodik árva Ecclésia I)eáki, mely vagyon nemes Pozsony vármegyében, van benne 303 helvét hitvallású ; de a Károly és Mária Theresia császárok idejébeni sok persecutiók előtt az egész község a mi hitünket válván, még egyszer annyian voltak; sőtt Séllyén és Pereden is felesszámban vallották az igaz helv. hitvallást. Földesura a méltóságos szent-mártoni Apát ur. Meg vagyon még most is az elvett templom és pápisták bírják. Elvetetett ilyen módon: az apát két benediktinusokat küldött rájok, akik az akkori prédikátort erőszakosan ölben esvén véle, kitaszigálták. Ez után egy zsellér háznál gyűltek össze isteni tiszteletre, de ettől is eltiltattak. Hetedik árva Ecclésia Zsiga,rd, vagyon nemes Pozsony vármegyében, az esztergomi Érsekséghez tartozó jószág. Hogy az exercitium elvétetett benne mint egy 62 esztendeje. Ki erejével vétetett el azt tudják felőle : hogy Séllye akkor végváros levéli, a commendáns kiküldött németeket éjszaka és orozva vitette el a Praedikátort és mestert, keményen megkötözve. A prédikátor megijedvén, mindjárt megbetegedett, és látván a commendáns, hogy halálos beteg a Praedikátor, maga irt azon commendáns a zsigárdiaknak, hogy menjenek a Praedikátorjokért, mert meghal ott a tömlöczben. Elmenvén érette a hallgatók, és haza hozván, csakugyan harmadnapra meghalt, de a commendáns ezért több Paedikátort nem engedett.
