Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-08 / 10. szám
157 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 158 a téren jár gondolatunk, eszünk s itt nyerünk objectiv ismereteket. — Ez az álláspont bizonyára elég észszerű s ez alapon csalódástól nem tarthat, ki ezt foglalja el. — A józan ész a tér és időbeli határok között mozog s ha a képzelet csalóka ténye néha-néha talán elvonja is a szilárd alaptól, józansága visszatereli a térhez s időhöz, hogy azokban keressen valódi ismereteket, melyek kíváncsiságát kielégítsék. — Kutat e józan ész az adott biztos határok között az igazság után s ezt jól teszi; de hogy azon a körön túl menjen s fictiókat alkosson: ellenkezik magával az észnek szabott határával. A vallás lényegében nem egyéb, mint annak a talánynak megoldása, melyet tapasztalati természetmivoltunk s erkölcsi életczélunk ad föl nekünk. — Első sorban az egyén s nem a közönség dolga; csak amennyiben az egyén saját vallásos viszonyában szükségszerüteg úgy is tekinti magát, mint képviselőjét minden hasonló vallásos viszonyok között levő más egyéneknek: ennyiben áll az, hogy a vallás a közönség dolga, mint amely vallásos közönséget keres. — A vallás a legindividualisabb egyfelől, —- a leguniversálisabb másfelől. — Hogy egyéni, mutatja, hogy senki nincs vallás nélkül; hogy egyetemes, mutatja, hogy mindig közönség körében van. — Legtisztább vallás az erkölcsi, amelynek körében az ember eléri azt a legfőbb jót, amely után törekszik. — Az erkölcsi vallások között a legmagasabb fokú a váltság vallása, szemben a törvény vallásával. — A váltságvallásban az isteni akarat nemcsak parancsoló, büntető s sujtoló akarat, hanem atyai szeretet-akarat, mely a bűnösnek megbocsátja bűneit, s daczára bűneinek, az atyával szeretetközösségben él. Ez a vallás a keresztyénség, melynek történeti alapja a Krisztusban való kijelentés, — ezen épült fel az isteni üdv s kegyelemben vetett hit. — Az üdv maga nem történeti, hanem történetfölötti, örök; de megvalósul az emberiség történeti életében. — Ami a keresztyénséget illeti, ez az emberiség számára a legjobb, a legkielégitőbb vallás, mely csak létezhetik. Ennek körében megtalálhatjuk, elérhetjük s el is érjük az élet czélját. — A keresztyén ember gyermeki viszonyban áll Istennel, ki számomra többé nem úgy létezik, mint magában élő valami, ki saját természetében elrejtőzködve tartózkodik, hanem úgy, hogy ő értem van; úgy, hogy ő viszonyban áll velem. — A keresztyénség az engesztelődés és váltság vallása s mint ilyenben az Istenről alkotott fogalmak nem elméleti ismeretek, hanem Istennek az emberek s világhoz való viszonyából folyó tapasztalati dolgok. — Egyúttal a kér. emberről szóló tételek sem elméleti ismeretek, hanem ugyancsak tapasztalati tények, melyek az embernek Istenhez s a világhoz való élő személyes viszonyából erednek. — Az alap a keresztyénség számára nem más, mint Krisztus történeti személyisége, ki az engesztelés s váltság nagy munkáját végrehajtá.— A keresztyén embernek minden vallásos fogalma, tétele, vallomása tárgyias alapot a Krisztusban tett kijelentésben talál, amely kijelentésnek a bizonyságai az uj-szövetségi iratok. — E kijelentés tartalma, az engesztelődés s váltság történelmi ténye, létesült Krisztusban. Maga a kijelentés nem más, mint Istennek önki nyilvánítása az emberek előtt. — Istennek akarata a természet rendjében, az erkölcsi világrendben s az üdvrendben nyilatkozik az emberek számára. E rendek, valamint az azokban nyilatkozó isteni akarat fokozatosak. — A természet rendjében az értelmes gondolkozás; az erkölcsi világrendben az erkölcsi Öntudat; az üdvrendben a hit számára nyilatkozik Isten. — A hitben lesz az ember bizonyos az isteni kegyelemről. — A Ilit a keresztyénségnek, mint az üdv vallásának a tartalma. — Krisztus adta ezt nekünk, ki nem újat alkotott ugyan ezzel, de betölté azt, ami az ő eljöveteléig betöltetlen maradt, amint maga mondá: „ . . .azért jöttem, hogy a törvényt betöltsemú 0 saját személye s munkája által megvalósitá Isten országának tagjai számára a föltételeket. — E föltételeknek bizonyságai az újszövetségi iratok, melyek a Krisztusban lett isteni kijelentés történelmi bizonyítványai s mint ilyenek a hittannak első forrásai. Az egész szentirás is forrás, hiszen az ószövetség az erkölcsi kijelentés, — az új pedig az üdvkijelentés forrása. — Az egész szentirás nem puszta ismeretforrás a kér. hit számára, hanem egyúttal zsinórmérték is a kér. hittan előadására nézve. (Vége köv.) Jéna. Tüdős István. Y VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Iskolalátogatás. A főiskolai igazgatótanács kiküldöttei, nt. Csonka Ferencs és Kiss Gábor urak az elmúlt hét első felében meglátogatták a pápai theol. akadémián és főgymnasiumban működő tanárok előadásait. — A pápai takarékpénztár ez évben is 40 irtot volt szives adományozni főiskoláink szegény tanulói részére ; mely összegből 10 frt a theologusok, — 30 frt a gymn. tanulók között osztatott ki. — A Takácsin, márczius 1 -én, a dunántúli ref. egyházkerület által Pápán felállítandó prot. leánynevelő intézet javára rendezett jótékonyczélu előadás fényesen sikerült, A rendező egyház 75 irtot küldött be Pápára, az egyházkerületi pénztárba. A műkedvelők u. m. Gáthy Zoltán ének és zenetanár, Paizs Géza, Czike Pál, Nagy István, Ballá Dezső, Czike Imre urak, Bállá Ida, Miklós Mariska, Szekeres Gizella és Flóra kisasszonyok fogadják az egyháztanács köszönetét. Nemkülönben azon vendégeink is, kik Pápáról, vidékéről. Szemeréről mintegy 50-en bennünket jelenlétükkel megtiszteltek. Az elnökség. — Az egyházalkotmányi albizottság múlt hó 23—27. napjain Budapesten tartott tanácskozásáról anynyit írhatunk, hogy a hatáskörébe eső előmunkálatokat általánosságban elfogadta; a részletekre nézve azonban pár ponton fontos változtatásokat tett. Az albizottság munkálata rövid időn ki fog nyomatni s a zsinatot előkészitő
