Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-22 / 8. szám
117 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 118 gondoljak.Ez ellen az ő szelleme tiltakoznék leghatározottabban. Csakis azt akartam ez idézettel elérni, hogy szűnjenek meg e minden tekintetben jogos, szükséges és életrevaló javaslat ellen az „egyházalkotmányunk elveire,“ „az igaz presbyterianismus szent és sérthetetlen követelményeire“ hivatkozó, már eddig is több helyen hangoztatott kifogások. De megvallom, kevés reményem van, hogy megszűnjenek. íh & * A kon ven ti tagok választásának kérdésével (pedig mennyi szó hangzott el és mennyi tenta folyt el e miatt!) ige# hamar készen leszünk. Egyházi törvénykönyvünk erre nézve két helyen rendelkezvén, (53. §. f. és 56. §.) s a két rendelkezésének egymással ellenkező értelmet lehetvén adni: jelen évi zsinatunk feladata lesz, hogy a törvényt magyarázza, illetőleg, hogy minden kétséget kizárólag novelláris törvényt alkosson a kon ven ti tagok választásának módjáról. A Javaslat a választást az egyházkerületi közgyűlés jogkörébe utalja. Igen helyesen! Ezt kívánja 1. a jogfolytonosság, illetőleg a tör t é n e 1 m i szempont. Egész 1882-ig mindig az egj'házkerületi közgjmlések (és sohasem az egyes presbyteriumok) választották a konventi tagokat, De ezt kívánja 2. az analógia is. Az egyházmegyei képviselők nem az egyházmeg}7ék presbyteriumainak, — hanem az egyházmegyei közgyűlésnek választása folytán küldetnek a kér. gyűlésre. 3. A czélszerüségi szempont is ellene van a presbyteriumok általi választásnak. Nem szólva most egy- és más illetéktelen befolyásokról, melyeknek az egyes lelkészek és presbyterek sokkal jobban ki lehetnek tétetve, mint a kér. közgyűlés tagjai, csak azt említjük fel e pont alatt, hogy a választásnak az egyes presbyteriumok jogkörébe utalása igen sok esetben azt eredményezné, hogy a szavazatok sokfelé elágazása miatt csak két vagy három izbeni, sok időbe kerülő szavazás után lenne befejezve a választás s ekép a konvent megalakulása, illetőleg valamelyik kerület konventi képviseltetése; a közügy kárára sokáig hátráltatva lenne. 4. Végre azt se feledjük el, hogy magának 188r—2. évi Zsinatunknak is egyenesen az volt az intentiója, hogy a konventi tagok a kerületi közgyűlések által választassanak» (Ide vonatkozólag legnevezetesebb a zsinati jegyzőkönyv 1882: 308 pontja.) Mindezek alapján egyenesen kimondjuk, hogy mi is határozottan csatlak ozunkazok nézetéhez, kik a konventi tagoknak a kerületi közgyűlés általi választását óhajtják. Záradékul — főkép azok számára, kik ezen nézetet és óhajtást a „presbyteri elv lábbaltapodásának“ „a gyülekezeti és presbyteriumi jogok megrablásának“ szeretik minősiteni, legyen szabad ismét Révész Imre idevonatkozó két nyilatkozátát idéznem. „Tagjai (az egyházkerületek egyetemes értekezletének, mely egyúttal birói szék is) a superintendensek és főkurátorok, s ezekenkivül az egyházkerületi gyűlések által önnön kebelökből egy-egy értek ezletre választott egy egyházi és egy világi követ,“ (Vélemény a magy prot. egyházalkotmány főbb pontjai felett, Debreczen. 1857. a 74. lapon.) „Nem titkolom még azt sem, hogy az én igénytelen véleményem szerint, a felsőbb egyházi tisztviselők közül csak az esperest, egyházmegyei gondnok, superintendens, egyházkerületi gondnok és a zsinati képviselők választása lenne bízva az egyházközségekre, a többieket az illető fokozat közgyűlései vagy tanácsai választanák. “ (Figyelmező. 1878: 245. lap.) Révész Kálmán. EGYHÁZI ELET. Törvényjavaslat az egyházi adóról. (Készítették gr. Tisza Lajos, Kerkapoly Károly és Mocsáry Lajos.) 1. §. Az egyháztagoknak a magyar országos rét. egyházi közalapra fizetendő, s e törvényben külön szabályozott, járulékaitól eltekintve, az egyházi adó kétféle természetű: a) a helybeli egyház és hozzá kapcsolt felekezeti iskola fentartására szolgáló; b) az egyházmegyei és kerületi központi kormányzat továbbá a convent és a zsinat költségei fedezésére szolgáló adó. 2. §.Ezen adók kivetése és fizetése az egyes egyházközségekben fenálló törvényes gyakorlat szerint, és az illető dijlevelek tekintetebe vételével, a jelen törvényben
