Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-27 / 52. szám

&51

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

852

tiszteletteljesen kisérő másik két pap aligha tudott latinul, mert a társalgásba nem szóllottak bele.

— Űj évi ajándék a „Károli alapra“ mely a mezőföldi egyházmegye alább megnevezendő egyházaiban gyűlt az 1790—91-dik 26 törvény czikk f. évi november 29-én tartott 100 éves emlékünnepén. Gyűlt Enyéngen 10 frt, Sárszentmihályon 3 frt, Lepsényben 1 fit 20 kr, Csajágon 1 frt, Kis Kovácsin 1 frt, Simontornyán 1 frt 51 kr, Pálfán 61 kr, Berhidán 1 frt 2 kr, Kálozon 3 frt, Csákberényben 1 frt 9 kr, Sió Hidvégen 62 kr, Közép puszta Bogárdon 1 frt 6 kr, Szilason 5 frt, Bodaikon 1 frt 38 kr. Magyar Almáson 1 frt 25 kr, Ősiben 52 kr, Sár Keresztesen 21 kr, Mező Szent Györgyön 1 frt 50 kr, Polgárdin 5 frt 20 kr, Soponyán 3 frt 55 kr, Csőszön 1 frt, Sár Egresen 51 kr, Sió-Maroson 1 frt 26 kr, Déghen 1 frt, Kis Keszin 2 frt, Fülén 4 frt 30 kr, összesen 53 frt 79 kr. Ezen összeget előintézkedés szerint főtiszt. Pap Gábor püspök úrhoz küldte 1891 deczember hó 21-én. Szűcs János esperes.

— A „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap“ a

jövő 1892-ik évvel külsőt, nyomdát s kiadó cserél. Egyik előkelő fővárosi protestáns czég kiadásába megy át. Hiszsziik, hogy előnyére lesz e külső változás. A kiadást, nyomást, pénzkezelést, hirdetést és expediciót, szóval a Lap egész administrációját a jó hirü Hornyászky-czég fogja végeztetni. A lap jövőre is hetenként egyszer, még pedig minden csütörökön két ivén, szines boritékba illesztve fog megjelenni. Előfizetési ára egész évre 9 frt, félévre 4 frt 50 kr. Szegényebb sorsú, nevezetesen IV-ik osztályú s általában hatszáz forintnál kisebb fizetésű lelkészek egész évre 6, félévre 3 frt kedvezményes áron kapják a Lapot. Az előfizetési pénzek és az esetleges reklámácziók Hornyánszky Viktor nevére a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap“ kiadóhivatalába (Budapest, V. kér., akadémiai épület) küldendők.

— Szerkesztőségünkhöz beküldettek: a) Egyházi beszédek. Irta: Gulyás Benő mező-csáthi ev. ev. ref. lelkész. Második kötet. Ára 1 frt 40 kr. Miskolcz. Szerző tulajdona. 1891. b) „Pár szó a jogi szakoktatás reformjához.“ Irta Dr. Bartha Béla sárospataki jotanár. Budapest 1891. Kapható Révai Leónál. Ára 25 kr. Szerző külön füzetben másodszor szól hozzá a jogi szakoktatás égető kérdéséhez, mely a jogtudomány virágzásának, a jó igazságszolgáltatásnak és közigazgatásnak is kérdése. Előbbi művében, a „Toldozá3 vagy Reform“ czimüben az volt a törekvése, hogy a jelenlegi rendszer hibái mellett a javítás vezérelveit jelölje ki. Most megjelent kis füzetepedig napi érdekű dologhoz szól hozzá. Tudvalevő, hogy a kultuszminisztériumban egy szaktanácskozás épen most foglalkozott a jogi oktatás, helyesebben a vizsgálati rendszer reformjával ama „Vázlat“ alapján, melyet a miniszter még a nyáron küldött szét a meghívottaknak. E „Vázlatról s vele kapcsolatban a vizsgálati rendszerről mondja el nézeteit s kritikáját az iró tanári tapasztalása s tanul-Felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN.

mányai alapján. Mindenesetre nagyon kívánatos a dolog alapos megvitatása s érdeklődésre tarthat számot még a nem szorosan szakközönségben is. Mert pl. az 1883. I. k. módosítása s igy a törvényhozás közreműködése isszükséges leend, a mikor majd az egész felsőbb oktatásügy törvényhozási rendezését is fel lehet meritni, a mit e munka is hangoztat. — Mig a külön lenyomat a sajtót elhagyta s szétküldés alá kerülhetett, addig tudvalevőleg a jogi szakoktatási ánkett be is fejezte tanácskozását s e kis munka szerzőjét az a kellemes meglepetés érte, hogy a „Pár szóban“ s már előbb a „Toldozásban“*) hangoztatott fontos javaslata elfogadást nyert. Ebből semmi érdemet nem vindikál magának, mert a tanácskozás sokkal kitünőbb tagokból állt, mintsem munkái hatásának tulajdonítaná ezt. Egyszerűen az igazság, a czélszerüség győzött a „Vázlat“ eredeti terve fölött. E nagy jelentőségű tény az, hogy az értekezlet — mint a lapok közük — elejtendőnek javalja a jog- és államtudományok most fenálló u. n. bifurkáczióját s ezzel a külön államtudományi államvizsgálatot s a szervezendő jogi államvizsgálat egyaránt képezeudi mind a bírói, mind az ügyvédi, szóval igazságszolgáltatási, mind a közigazgatási pályák első föltételét. A füzet egyik legfontosabb eszméje valóra válik tehát, de a többit is kötelességünk hangsúlyozni s azért épen nem tartjuk idejét múltnak a közrebocsátás.

— A radna-lippai ev. ref. egyház nevében, mely a közalap segélyével a múlt év november havában keltetett uj életre hamvaiból, Fogarasi Bálint körlelkész, Görgey Gyula főgondnok, Thaly Lajos gondnok urak aláírásával egy igen meleg hangon tartott Gyűjtő ív küldetett szerkesztőségünkhöz. A három százados szünetelés után uj életre támadt, s most az újra alakulás nehézségeivel küzdő egyházat, mint a mely más vallásu és ajkú elemek közé ékelt fekvésénél fogva, úgy felekezeti, mint magyar nemzeti szempontból kiválóan fontos missióra van hivatva nt. Széli Kálmán ur, a n. szalontai ev. ref. egyh. megye esperese is buzgón kéri hitfelekezeteiuk munkás szeretetébe. Az egykor oly fényes, de az idők viharai által elsepert egyházat azoknak, kiket az isteni kegyelem anyagi javakkal áldott meg, mi is a szt. irás ezen szavaival ajánljuk kegyes figyelmükbe: „Legyetek adakozók a szenteknek szükségekre“ (Róni. 12, 13,) „Boldog az, aki a sziikölködőn könyörül; a veszedelemnek napján megszabadítja őtet az Úr; az Úr megőrzi azt és élteti azt, boldog lészen e földön“ (Zsolt. 41, 2. 3.) A begyülendő segélypénzek elküldésére lapunk szerkesztősége igen szívesen válalkozik.

*) Toldozás vagy Reform.“ A szerző röpirata a jogi szaktudományról. Budapest 1891. Révai Samu.

A kiadóhivatal kezelője: BORSOS ISTVÁN.

Pápán, 1891. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmond.