Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-20 / 51. szám
S27 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 828 felállani. (Megtörténik.) Konstatálom, hogy a szakasz harmadik részét a többség elfogadja. Következik Beöthy Zsigmondi módositványa a 9. §-hoz. Az ismert módositványt a zsinat elfogadja. Következik a 10. §. Észrevétel nélkül elfogadtatik. A legközelebbi ülés hétfőn, f. hó 14-én d. e. 10 érakor lesz. Hatodik ülés, decz. 14. Az ülés megnyitása után a B. Vay Béla helyett behívott póttag. Lengyel Sámuel igazoltatott. Következett a törvényjavaslat I. részéből az egyházközségekről szóló első fejezetnek tárgyalása. (11—34 §§). Alii? Szabó Kálmán azon módosításával, hogy „fentartani képesek“ helyett „tartanak fen“ tétessék, elfogadtatott. A 12 § marad. A i3 §-ba, Révész Kálmán indítványára, „a fiókegyházak“ szó beszuratott, azonban ezen, valamint a következő 14. §. végleges megállapítása, míg a közigazgatási bíróság ügye el nem dől, függőben hagyatott. A 15, 16, 17 §-ok elfogadtattak. A 18. §-ban Bernáth Elemér indítványára azon módosítás történt, hogy az egyházközségi tagok kötelesek „a feuálló egyházi törvényeknek, rendszabályoknak s ezekre vonatkozólag az egyházi törvényes felsőségnek“ engedelmeskedni. A 19. § Tisza István indítványára, a „belügyeit“ szó elé „egyéb“ tétetvén, a 20. és 21. §-ok után tétetik s így lesz 21. §. A 19. (most 20) §-ba, Kis Albert módositványa szerint „kölcsönügylet megkötése“ helyett „kölcsönfelvétel“ tétetett. A 20 (most 21) §-ba „fentebb említett“ helyett Ritoók módositványa szerint „19. § c. pontja“ tétetik. A 22. § a tanítók és tanárok presbyteri képviséltetését illetőleg, Futó Mihály módositványával együtt szövegezés végett az alkotmányi bizottságnak kiadatván, függőben maradt. A 23. § elfogadtatott. A 24. §-ba, Révész Kálmán indítványára, szabatosság kedvéért a „férfi“ szó beszuratott. A 25. 26. 27. §-ok elfogadtattak. A 28 § 1—6 pontjai elfogadtattak, a 7. pontba, Ritoók módosítása szerint a mostani törvény 7. pontja is bevétetik. A 8. 9. 10, pontok változatlanul elfogadtattak. Következett a 28. §-11 pontja, mely tudvalevőleg a 2000-nél népesebb egyházaknak, minden további 2000 lélek (esetleg fenntartott nem teljes gimnázium) után egyegy, főgimnázium után 2 szavazatot javasol a választásoknál a 12 maximumig. E kérdés ol}T nagy vitát idézett fel. mely a mai ülés végén kívül a következő két ülést is elfoglalta. Legelőször Meczner Béla szólalt fel s hosszas és hevteljes beszédében ellene nyilatkozván a javaslatnak, csak annyit fogad el. hogy minden egyháznak annyi szavazata legyen, ahány lelkészi állomást tart fen. Ezután gr. Tisza Lajos szólalt fel s a javaslathoz egy múdositványt nyújtott be, mely szerint „minden egyháznak annyi szavazata van, ahány rendes lelkészi állomást tart fen; az 1500 léleknél népesebb egyházak azonban, minden 1500 lélek után egy-egy szavazatot nyernek. Hatnál több szavazata csak azon egyházaknak lehet, melyek hatnál több lelkészi állomást tartanak fen. Ezenkívül algimnáziumot fentartó egyház 1, főgimnáziumot fentartó egyház két szavazatot nyer.“ E módositványban a lelkészek és a gyülekezeti hívek száma a legnagyobb méltányossággal van figyelembe véve s az igazság a szükséges mérséklettel párosul. Sokkal több egyház részesül több szavazatban, mint az eredeti javaslat contemplálta, viszont ennek 12 maximuma a módositvány szerint 6-ra száll le. Az idő előrehaladván, a megkezdett vita folytatása a holnapi ülésre halasztatott. Hetedik ülés, decz. 15. Az ülés megnyitása után legelőször is a kérvényi bizottság jelentése olvastatot fel, melynek propositiói elfogadtatván, a beérkezett kérvények véleményezés végett az illető bizottságokhoz utasittattak. így a többek közt a református tanárok kérvénye az országos tanári nyugdíj tárgyában; a református tanítók emlékirata; a theologusok kérvénye a supplicatió visszaállítása iránt stb. Az elnökség jelenti, hogy az ágostai ev. zsinat eg}^ bizottságot választott a két egyházat közösen illető ügyek megbeszélésére s felhívja a mi zsinatunkat is hasonló bizottság kiküldésére. A bizottsági tagok választása a holnapi ülésre tűzetett ki. Következett a napirend, a 28. §. 11. pontja felett megindult vita folytatása. A pro et contra érvelők folytonosan felváltották egymást; a több szavazat mellett szállottak : gróf Degenfeld József, Pap Gábor püspök, Tisza Kálmán, Révész Kálmán, Molnár Béla, Antal Gábor; ellene pedig Körméndy Sándor, Begedy István, Czike Lajos, Kiss Áron, Peterdy Károly Fejes István és Lukács Ödön, összesen tehát 13-an; kik közül 8-at a mi dunántúli kerületünk adott, úgy hogy méltán jegyezte meg egyik nem dunáutuli zsinati tag, hogy a mai nap főkép a dunántúliak szellemi párviadala volt. Igen érdekes és érdemes dolog lenne a beszédeket egész terjedelemben közölni, mert a napilapok által adott igen sovány kivonatok pártszempontbúl készültek s épen nem hívek. Hogy a jelen számra magunk állítsunk össze a beszédekből egy lehetőleg hő kivonatot, az idő nem adja ki; azonban gondoskodni fogunk, hogy, ha a zsinati napló addig nyomtatásban meg nem jelenik, azon beszédeket, melyek e vita folyamán mondattak, lapunkban már a jövő év elején egész terjedelemben, vagy legalább bő kivonatban közölhessük. Ülés vége d. u. 2 és fél órakor. Mivel még igen sok szónok van fölirva, a holnapi ülés reggel 9 órakor kezdődik s esetleg d. u. 5 órakor folytattatik. Nyolczadik ülés, decz. 16. A mai ülés viharos szónoklatait egy megható jelenet előzte meg, mely jóleső melegséggel járta át a különben meglehetősen felizgatot kedélyeket. Alig foglalták el a
