Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

Második évfolya m. 5. szám. Pápa 1891. február 1. DUNÁNTÚLI —______-----­ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre pos­tai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. k-________________X Az egyház és iskola köréből. A DDMNTŰLI EV. REF. EOTHÁZKER. HIVATALOS MLlIYE. %-------------------------­HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor több­szöri közléséért 5, egy­szeriért 7 kr sorja. Ezen­kívül bélyegdij 30 kr. Ä-------------------------X ~© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: A lelkészválasztási törvényjavaslat. II. Révész Kálmán. — Egyházi élet: Nyilt levél. Barla Károly. — Az egyházalkotmányi törvényjavaslat. — Iskola ügy: Az „egységes középiskoládról. (Vége.) Borsos István. — Vegyes közlemények. A lelkészválasztási törvényjavaslat. II. Az egységes osztályozás határainak meg­állapításánál múlhatatlanul figyelembe kell venni azon elodázhatatlan követelményt, hogy a lel­kész! jövedelem minimuma legalább is 600 fo­rintban állapítandó meg s amely egyházak e minimumot megadni nem képesek, társittassa­­nak, affiliáltassanak, vagy bennök a lelkészi és tanitói állás és fizetés egyesittessék. Olyanforma osztályozásról tehát, amilyen például most Er­délyben érvényben áll, amely szerint az 500 fo­rinton aluli állomások a IV-ik, az 500—600 fo­rintosak a III-ik, a 600—-800 forintosak pedig a második osztásba soroztatnak, ezentúl szó sem lehet. Közegyházunknak az erdélyi testvérek szomorú anyagi viszonyai iránt folytonosan ki­mutatott és tényekkel bizonyított élénk részvéte s azon kerület lángbuzgalmu és szerencséskezü kormányférfiainak tevékenysége úgyis évről évre pótolja az ottani hiányokat és gyóg}fitja a sebe­ket. Az pedig a legnagyobb sértés lenne feltenni bármely kerületről is, hogy csak azért taxálná alacsonyan az osztályokat, hogy mennél több első osztályú papi állomást mutathasson ki a statistikában, (mely első osztályú egyházak leg­nagyobb része azonban más kerületben harma­dik osztályúnak is alig válnék be.) Mindezeknél fogva én az összes kerületekre kiterjedő, egyetemes osztályozást akép vélném megállapíthatónak, amint az jelenleg a duna­­melléki kerületben van s a bizottsági javaslat is harmadik sorban szintén indítványozza, neve­zetesen : negyedik osztályúak lennének a 600—800 forintos állomások; harmadik osztálynak a 800—1200 forintig jövedelmezők; második osztályúak az 1200—1600 forintot jövedelmezők; első osztályúak, melyek 1600 forinton felül adnak jövedelmet. Némelyek talán azt fogják ellenvetésül fel­hozni, hogy ez osztályozás igen magas. Relative, azaz némely kerületek eddigi osztályozásához képest csakugyan magas az, absolute azonban egyáltalában nem. Ami Dunamelléken lehető, azt elébb-utóbb ki lehet vinni más kerületekben is. Ha alacsonyan taxáljuk az osztályokat, soha sem lesz kilátás reá, hogy a lelkészi állomások javíttassanak; mig az osztályok magasabb taxálása többíhelyen okozójává lehet a javadalom emelésének is! Végezetre; azon tagadhatatlan tényt sem fogadhatom el döntő ellenérvül az egyetemes osztályozásra nézve, hogy a különböző vidékeken különbözők a megélhetési viszonyok. Ugyanis senki sem fogja például 1180 forintot jövedel­mező III-ik osztályú állását — ha egyedül a jövedelemre s nem más érdekekre tekint — egy

Next

/
Thumbnails
Contents