Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-06 / 49. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 780 ■779 Egyedül azért, mert amaz éber őrök az egyházszervezet egyik vagy másik részleges, de a lényeget egyáltalában meg nem változtató pontját másképen fogják fel, mint ahogy azok az előmunkálatokban állanak. Ne akarjuk azért most megnyilt zsinatunkra a száz évvel ezelőtt tartott budai zsinaton az egyházkormányzat kérdésében valóban dúlt és pusztított harczokat újra felidézni; ne festegessük falra az ördögöt, mert majd könnyen meg is jelenik az; hanem az ellentétes vélemények pártolói kölcsönösen tegyék fel egymásról a legjobb akaratot az egyház irányában; egyik párt se igyekezzék, mert különben is elérhetetlen dolgot kivánna, a zsinat-presbyteri rendszert a maga kizárólagos tulajdonául foglalni le; adja elő mindkét fél higgadtan és jó akarattal a maga érveit; őrizkedjünk különösen a parlamenti élet torzszülötteinek a zsinati terembe való behurczolásától. Ekép, minden oldalon kerülve a szertelenségeket és túlzásokat, igyekezzünk teljes erőnkből azon, hogy a most megkezdődött nagy napok Isten dicsőségére és egyházunk javára méltó folytatást és befejezést nyerhessenek .*) Révész Kálmán. & ZSINATI TÁRGYAK. Egyházmegyei vélemények a zsinati törvényjavaslatra. in. Köznevelési és közoktatási szervezet. 420 §. A pápai egyházmegye kimondandóuak véli, hogy az iskolaterem területe olyképen szabandó meg az orsz. törvénnyel megegyezőleg, miszerint egy tanulóra 8—12 □ láb essék. *) A zsinat tartamára külön kiadásokat vagy értesítőket Lapunk t. olvasóinak nem ígérünk. A napi sajtó mai fejlettsége mellett bármelyik olvasónk sokkal hamarább értesülhet a zsinati napok történetéről valamelyik napilapból, mint bármely egyházi lap hasábjairól. Azt azonban határozottan ígérjük, hogy a zsinati tárgyalások menetéről s különösen eredményeiről, bár kivonatos, de mindig hű képet fogunk olvasóinknak nyújtani. Szerkesztő. 433 §. Belső Somogy uj, második kikezdésül ajanlja : „Ott hol egy egyházközségben legalább 3 tanító működik, kiknek egyike templomi énekvezér (kántor) is, a kántortanitó legfölebb 2 osztály vezetésére kötelezhető. 434 §. Belső Somogy szerint így módosítandó: „A szorgalomídő éven át faluhelyen legalább 8, városban 9 s minden helyen legfölebb 10 hónap legyen, úgy hogy a közbeeső kisebb szüneteket nem számítva, a Julius és augusztus hó föltétlenül szünidőnek hagyassék.“ Heti szünidőül a vasárnapokon kívül egy egész, vagy két fél nap okvetlenül adandó. A három nagy ünnep alkalmára — és pedig magukat az ünnepnapokat nem számítva — karácsony és piinköstkor legalább 4—4 nap, husvétkor pedig 5 nap szünidő legyen. A szünidők idejét és tartamát az előbb mondottak figyelemben tartásával, a helyi tanító vagy tanítók előterjesztésére, az iskolaszék — esperesi jóváhagyás mellett — állapítja meg. 439 §. után uj 440 §-ul Belső Somogy felveendőnek ajánlja: „Minden iskolánál állítandó egy szakkönyvgyüjtemény a tanító vagy tanítók, — egy olvasókönyv gyűjtemény a tanulók — és egy népkönyvtár a felnőttek számára; mely czélra az egyházak által időnként adandó segélyen kívül a helyi iskolaszék által legalább 10 krban megállapítandó fölvételi díj szedhető minden, az illető iskolába föladott növendéktől.“ 442 §. Belső Somogy a következő módosítást ajánlja: „A tanórák száma a tanulókra nézve hetenként: 1. A mindennapi iskolában az első két évben legalább 20, legfölebb 22 óra, az utolsó 4 évben 26 óra, bele nem értve a testgyakorlatot és gazdasági vagy kertészeti gyakorlatokat. 2. Az ismétlő iskolában télen 4, nyáron 2 óra.“ 443 §. után Belső Somogy a következő két uj § felvételét ajánlja: § „A tanító heti óráinak száma (bele nem értve az ismétlő iskolások tanóráit, a tornászati, gazdasági és kertészeti gyakorlatokat) legfölebb 26 óra. Ennél többre nem kötelezhető“ § „Minden tanév végén nyilvános vizsgálatok tartatnak, melyeket a helybeli lelkész mint iskolaszéki elnök vezet az illető tanító közreműködésével. A vizsgálatot vezető elnök szólítja fel felelésre a tanulókat; ő választja meg és jelöli ki a kérdezendő tananyag részletet is; de csupán értelmező és közbevetett kérdéseket tehet, — a kérdések rendszeres feltevése a tanítót illeti. Az évzáró vizsgálatok tartásának módja nem anynyira a mindenről számonkérés, mint inkább az értelmi haladás feltüntetése és iskolai ünnepély színezetével bírjon.“
