Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

751

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

752

mint szelleműit át minden érzés, minden gondolat a vallásos buzgalom szent folyamába; az éneket mennyi odaadással, mily tiszta buzgósággal zengette minden ajak, a könnyű melódiáju hangjegyek után. Minden figyelem a beszélő arczára volt tapadva, s egy nagy részvétté olvadt össze a gyülekezet. Midőn oszlani kezdeft ez a buzgólkodó nyáj, meg lehetett ösmerni, miszerint mindenki nyert valamit s minden kebelnek van haza vinni való kincse. A ki ott volt, ne keresd melyik felekezethez tartozik, melyik templomnak hive, elég az, hogy szivében lelkében felkérésé az urat és megigazulva téré haza, — ez egy lelki elkeresztelés nagy műve volt.

Kis Gábor.

■*&

TAHCZÁ-.

A győri ref. egyház történetéhez.

(Vége.)

A költött királyi engedély tartalma következő:*)

Nos Maria Therezia Dei gratia electa Romanorum Imperator, Regina Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Sclavoniae, Croatiae, Archidux Austriae, Dux Burgundiáé, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Tyrolis, Habspurgi etc. Universis fidelibus nostris Excellentissimis, Illustrissimis. Reverendissimis, spectabilibus, admodum Revereudis, Perillustribus, Honorabilibus item, ac egregiis Salutem cum favore. Supplicatum ac una humillima relatum exstitit majestati nostrae, nominibus et in personis nonnullorum fidelium nostrorum Helveticae et Augustanae Confessioni addictorum, qualisnam dictis Instantibus superioribus Annis a fidelibus nostris romano Catholicis illatae sunt injuriae ac praejudicia, occupando nimirum modernorum Instantium, in libera Regiaque Civitate nostra Jauriensi, ac in possessionibus Szemere, Malomsok, et Föly-Pécz, I. comitt. Jauriensi adjacentibus templa et scholas, expellendoque in dictis locis eorundem Predicantios. Nos vero assensis et consideratis, quorundam eorumdem in Nos, Regnumque nostrorum bene meritis et servitiis proque aversendis exinde ne fors oriundis tumultibus et dissensionibus, proque componenda et servanda ulteriori quoque in Regno nostro pace et tranquilitate, benigne exaudientes eorum supplicationem, praesentibus benigne committimus ac mandamus, ut in libera Regiaque Civitate nostra Jauriensi ac in Possesionibus supra nominatis Helveticae Confessioni addictis, loco templorum et scholarum violenter oceupatotorum a Rom. Catholicis per Magistruales Oificiales supra fatis Cottus et Civitatis fundus, competens pro templis, in saepe vero fata Civitate etiam pro scholis assignetur, sub

*) Úgy ezen, mint a következő magyar okmány a szarvas hibákkal teljes eredeti szerint van közölve.

modis tarnen et clausulis hic loci ab infra declarandis. Igitur

1. Cum dicti fideles nostri helveticae Confessioni addicti in partibus istis nostris superioribus Trans-Dauubianis, ullibi locorum, nisi Papae scholas suas habeant, ergo benigne indulgemus, ut in dicta civitate nostra scholas suas Publicas ac prioribus altiores tradere possint, in quibus etiam pro erudienda Juventute Professores trés servari possunt. Togatí vero 80, inter quos etiam ex parte Augustanae confessioni addictorum 18 semper acceptentur. Quare etiam dicti Augustani in iu una rata tertialitate in omnibus expensis succurrere obligabuntur.

2. Predicantii vero duó serventur. Unus quidem in tus in Collegio, alter vero in solita antiqua Parochiali domo extra nobile collegium.

3. Quod attinet Templum, turrim in illő extruere licebit; non tarnen altam et cuspidatam, verum solum absque cuspide, in qua etiam duae campane serventur; una pro studiosis, sen nobili collegio, alia vero pro plebe.

4. Augustanae Confessioni autem addictis, ecclesiam, ad normám templi exstruere non lieebit, verum solum domum aliquam.

5. Ut nonnisi unum servent Levitám seu Cantorem.

6. Non secus etiam scholis suis carebunt. Verum benigne indulgemus, ut ad scholas helvetarum frequentare possint, ut in puncto primo.

7. Nobilis autem Collegii Helvetarum sen reformatorum, iusigne erit in sigillo Columba, virentem portans ram um. Et haec omnia ex gratia et dementia nostra regia indulsimus. Datum in Archiducali Civitate nostra \ iennense Austriae. Die 29 octobris 1750. Maria Therezia. (L. 8.) Comes Leopoldus de Nadasd cancellarius. Ignatius Koller secretarius.

A ravasz csalók előre látták azt, hogy a figyelmesebb prédikátorok nem könnyen fognak hinni nekik, ha a fentebbi diplomának csak egyszerű másolatával látják el magukat, annál fogva utáima hamisították a következő sorokat is:

„Praesentem copiam cum suo vero et genuine originali collatam, eidem in omnibus punctis, formis et clausulis couformam esse testőr. Datum Jaurini 1. novembris 1750. Johannes Biró. I. Cottus Jauriensis Vice Comes m. pr. (L. S.)

A győri ref. egyház elöljárói neve alatt hamisított okmány pedig igy hangzik :

Áldás és dicsőség az Úrnak mindnyájunkkal adassék.

Az Úr lelkének szüntelen való titkos munkálkodása által, úgy nemkülönben Tts. és Ns. V. Enesei, Szilágyi és Takácsi, mind pedig az evangélikus atyafiak részéről való érdemes úri embereknek fáradságuk után, nekünk is az Ur Isten hosszas szomorúságunkat örömre fordította, mert a mint nem kétliik hogy a nélkül is tülökbe ment volna a híveknek, hogy az elmúlt esztendőkben az szomszéd atyafiak minémő hatalmasságokat cselekedtek és vittek végben rajtunk, a midőn tudnyi illik N. Szabad Nagy- Győr városában és ott körül való helységekben levő templomainkat hatalmasságot elvették, és onénd T. Prédikátor