Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-25 / 4. szám
1 Melléklet a „Dunántúli Protestáns Lap“ 1891. január 25. (3-ik) számához. 32500 'XVII- szám. A magyar királyi honvédelmi ministerial. Körrendelet. Azon körülmény folytán, hogy a kivételes nösülési engedély iránti ügyek felszerelése, tárgyalása és elbírálása körül az egyes törvényhatóságoknál még mindig különböző eljárás és gyakorlat követtetik, — továbbá azon körülmény fotytán is, hogy a kivételes nösülési engedély mellett, vagy engedély nélkül való nősiilhetés tekintetében, az 1875. évi márczius 24-ről 13,320. szám alatt kibocsátott körrendeletben foglalt szabályok, az njonczozási eljárásnak időközben történt lényeges változtatása következtében részint módosultak, részint hatályon kivül helyeztettek: az e részben szükséges egyöntetű eljárás megállapítása czéljából is, a véderőről szóló 1889. évi VI. törvény czikk 50-ik és 61-ik §§-ai alapján, úgy a kivételes nösülési engedély nélkül, mint kivételes engedély mellett való nősiilhetés tekintetében, a következő szabályok tétetnek közzé és a következő eljárás állapíttatik meg; úgymint: I. A hadköteles korban álló, valamint az ezen kort még el nem ért, úgyszintén a már besorozott egyének nősülése. Á) Kivételes nösülési engedély nélkül nősülhetnek s Így nősülés tekintetéhen csakis a köztörvények és szabályok alá esnek: 1. azok, a kik a hadköteles (állítás-köteles) korba jutásuk után, az ujonczállitás vagy utóállitás alkalmával Vagy a felülvizsgáló bizottság által „törlendőknek“ vagy „fegyverképtelenekneku nyilváníttattak, tekintet nélkül arra, melyik korosztályba tartoznak; 2. azok, a kik a hadseregből (haditengerészetből) vagy a honvédségből, felülvizsgálat utján megállapított szolgálatképtelenség folytán történt kilépés esetén nyilváníttattak „törlendőknek“ vagy „fegyverképteleneknek“; 3. azok, a kik a harmadik korosztályt, vagyis 23-ik életévük betöltése után következő deczember 31-ét túlhaladták és sem a hadsereghez, (haditengerészethez), sem a honvédséghez be nem soroztattak; 4. a közös hadsereg és a honvédség kötelékébe tartozó azon póttartalékosok, a kik az 1889-ik évi Vl-ik törvényczikk 31-ik, 32-ik, 33-ik és 34-ik szakaszaiban foglalt kedvezmény alapján mint papnövendékek és papjelöltek, tanítók és tanítójelöltek, öröklött mezei gazdaság birtokosai, családfenntartók, osztattak be, vagy helyeztettek utólagosan át a póttartalékba, a mennyiben a nyolcz heti katonai kiképeztetés czéljából nem állanak épen tényleges szolgálatban; 5. azok, a kik a közös hadseregbeli és a honvédségbeli póttartalék nyilvántartásába, a védtörvény 31-ik szakaszának harmadik bekezdése alapján, mint felszentelt papok, alkalmazott lelkészek és segédlelkészek, papi jelleggel bíró tanárok áthelyeztettek, illetőleg felvétettek; 6. a közös hadseregbeli és honvédségbeli azon póttartalékosok, a kik „kevésbé alkalmasok“ vagy „fölös számuak“ gyanánt soroztattak illetőleg osztattak be a póttartalékba, a mennyiben nem részesülnek épen nyolcz heti katonai kiképeztetésben, avagy az 1888-ik évi XVIII-ik törvényczikk rendelkezései alapján történt behivatásuk, illetőleg visszatartásuk folytán, nem állanak kivételesen tényleges szolgálatban; 7. általában az állományba nem vett hadseregbeli és honvédségben póttartalékosok; 8. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség kötelékébe tartozó azon tartósan szabadságoltak, a kik az 1889-ik évi Vl-ik törvényczikk 32-ik szakasza második bekezdésének és 34-ik szakasza utolsó bekezdésének alapján, mint tanitóképezdei növendékek, illetőleg különös tekintetbevételt érdemlő családi viszonyok folytán, mint családfentartók lettek a béke idejére, a tartósan szabadságolás kedvezményében részesítve, a mennyiben ezen kedvezményben a fősorozás alkalmával vagy pedig utólagosan részesített ily egyének nem állanak épen a nyolcz heti katonai kiképeztetés alatt; 9. azon tartósan szabadságolt sorhadkötelesek, a kik sorhadi szolgálati kötelezettségük három utolsó hónapjában állanak; 10. azon tartósan szabadságolt honvédek, a kik tényleges szolgálatukat még a harmadik korosztályból való kilépés előtt, vagyis azon év deczember 31-ike előtt, a melyben életüknek 23-ik évét betöltik, lerótták, valamint a kik tényleges szolgálati kötelezettségök három utolsó hónapjában állanak, és végre 11. a közös hadseregbeli (haditenverészetbeli) és a honvédségbeli tartalékosok, valamint a tengervédhez tartozók is akármelyik korosztályban álljanak, a mennyiben az 1888-ik évi XYlII-ik törvényczikk alapján kivételes tényleges szolgálatra vissza nem tartattak, illetőleg be nem vonattak. B) Csakis kivételes engedély mellett nősülhetnek és kivételes engedélyért, ha azt igénybe akarják venni, — a közigazgatási bizottságról szóló 1876-ik évi Vl-ik törvényczikk 35-ik §-ában megszabott eljárás mellett, a honvédelmi minis1 erhez tartoznak fordulni: 1. azok, a kik a hadköteles (állítás-köteles) kort vagyis azon év január 1-jét, a mely évben életük 21-évét betöltik, még nem érték el és önként beállás folytán nem állanak katonai kötelék alatt; 2. általában azok, a kik az állítás-köteles kort már elérték és a sorozásra még föl vaunak hiva; s igy különösen 3. azok. a kik az első vagy második korosztályban „jelenleg alkalmatlanoknak“ és „visszahelyezendőknek“ nyilváníttattak. C) A közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség kötelékébe tartozó egyének közül csakis katonai hatósági engedélyi yel nősülhetnek: 1. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség tényleges szolgálatban álló egyénei; 2. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség állományba nem vett ujonczai; 3. a tartósan szabadságolt sorhadkötelesek általában (kivétel A) alatt 8. és 9. pont); 4. a tartósan szabadságolt honvédlegénység általában (kivétel A) alatt 10. pont); 5. a helyi alkalmazásra előjegyzett nyugdíjas tisztek — és 6. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség valamely katonai rokkantház helybeli ellátásában elhelyezett egyenei. Ezen egyének közül a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség állományba nem vett ujonczainak a nösülési engedély elnyeréséért a védtörvényi utasítás I. Részének 138-ik szakasza értelmében is az illetékes járási tisztviselő utján a hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvédezred-parancsuoksághoz kell fordulniok. A közös hadseregben (haditengerészetben) és a honvédségnél tényleges szolgálatban álló, valamint az itt felsorolt többi csoportok alá tartozó egyéneknek nösülési ügyeiben követendő eljárás tekintetében egyébiránt a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség részére kiilön-külön kibocsátott nösülési szabályzatok foglalják magukban a közelebbi rendelkezéseket.
