Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-11 / 41. szám

661 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP kát s még a protestánsok közül is sokakat el fognak ámítani. Először azt mondták, hogy azért nem bízhatják kezeitekre gyermekeiket, mivel az iskolában olvassátok Isten Igéjét s imádjátok s dicséritek az Istent. Most pe­dig hogy a biblia és Isten ki itta sittattak iskoláitokból, is­tentelen iskoláknak bélyegzik tanintézeteiteket. Nem lát­ják törvényhozóitok, hogy mily rátái rászedték őket?Nem ig3rekeznek kimenekülni a tőrből, melyet Róma püspökei és papjai vetettek elébökV Igen. reméljük, hogy a ti ha­zafias és keresztyén törvényhozóitok csakhamar be fogják látni, hogy nekik az Isten és állam iránti kötelességük hibájukat helyre pótolni s akkor egyhangúlag fognak bo­csánatot kérni Istentől, hogy őt épen azon helyről — az iskolából űzték ki, a hol az ő feltétlen uralma leginkább helyén van. Micsoda Isten nélkül az iskola, a fiú. a leány; mi­csoda a nő. vagy férti; micsoda Isten nélkül a család; micsoda Isten nélkül a nép? Semmi más, mint szörnye­teg; test élet nélkül; világ világosság nélkül; csatorna viz nélkül. Legyen szabad remélnünk, hogy a ti hazafias és keresztyén törvényhozóitok nemsokára vissza fognak emlékezni arra, hogy a protestáns nemzetek nagyságának alapja a biblia. Az Egyesült-Államok épen úgy, mint Nagy-Británia a bibliának köszönhetik szabadságukat és hatalmukat. A biblia az. mely nemesíti hőseitek szivét; emeli költőitek és szónokaitok lelkét és edzi harczfiaitok karjait. Igen. azért győzték le katonáitok a szabadság el­lenségeit. mivel szivükre szorítva, mindenüvé magokkal vitték a bibliát. Mig az Egyesült-Államok hű marad a bibliához, addig dicsőségesen lengő zászlóját szárazon és vizen, világszerte félni és tisztelni fogják. Az evangyé­­liom hírnökei, az Isten fiai, a Krisztus megváltottai, kik •ezen szép és tekintélyes államban laknak, sürgetve kér­jék törvényhozóikat, hogy hívják vissza a világ Megvál­tóját iskoláikba, hogy áldja meg kedves gyermekeiket. Mert nemcsak otthon és a templomban, de különösen az iskolában mondja Jézus; ,.Ne tiltsátok el tőlem a kis gyermekeket.“ Oh engedjetek két három perezet a ked­ves kicsinyeknek, hogy megnyugodhassanak Idvezitőjök kebelén, hogy áldhassák őt, és hirdethessék irgalmát énekben és imádságban. Ezen nemes tettel ki fogjátok venni a papok kezéből az egyetlen fegyvert, melylyel nektek árthatnak, élét veszitek azon egyetlen vádnak, melyet iskoláitok eilen méltán felhoznak, midőn azt mondják, hogy azok istentelen iskolák. Ne féljetek többé Róma papjaitól. De ne is adjátok fel többé kiváltságai­tokat az ő tetszésükért és hogy megnyerjétek őket isko­láitoknak, mert az lehetetlen, A ti iskoláitokban világos­ság van. ők pedig sötétséget óhajtanak; a ti iskoláitok­ban szabadság van, ők pedig szolgaságot óhajtanak. Szo­morú tapasztalásból tudjátok, hogy a biblia és imádkozás ellen felhozott aggályok, nem egyebek képmutatásnál, mely a közönség szemeinek elkápráztatására volt szánva. Ne mondjátok egyik másik becsületes, de félreveze­tett jámbor protestánssal, hogy elég otthon vallást ta­nulni. Nem elég. Mert természetünkben rejlik, hogy két tanúra hiszünk el valamit. A ti gyermekeiteknek is két 662 tanú kell, hogy elhigyjék a vallás szükségességét, A ke­resztyén otthon bizonyára jó tanú, de nőm elég ; amit te tőled hall a gyermek, ugyanazt hallania kell az iskolá­ban a tani tótól is. Ezen második tanú nélkül a gyerme­kek kilencz-tizedrésze kételkedő és hitetlen lesz. E mel­lett Isten eszméjéből az is következik, hogy őt mindenütt szeretni, tisztelni és imádni kell. Azon pillanatban, midőn oda viszed gyermeked, ahol nemcsak nem szeretik, nem tisztelik és nem imádják Istent, hanem ahol egyenesem meg is vau tiltva Isten dicsőítése: a gyermek szivében és lelkében Isten képét azonnal lerombolod. S a gyermek előtt úgy fog feltűnni, hogy a mit otthon te neki Isten­ről mondtál, az csak az ő múl altatására és el ámítására szolgáló mese volt. Látjátok azon pompás hajót ama szép kikötő köze­pén ! Mint dobálják a tajtékzó hullámok, mint korbácsol­ják a dühöngő szelek! Mi védi ezen hajót, hogy a vihar a part szikláihoz nem sújtja? A horgony 1 De törjön el csak egyetlen szem azon lánczból, mely a horgonyt a ha­jóhoz köti, a szerencsétlen hajó csakhamar a sziklához sujtatva nem darabokra törik-e s nem siilyed e a tenger fenekére? így van gyermekeitekkel is. Mig eszük és szí­vok a hit horgonyánál fogva Istenhez fűződik, addig em­berül ellene állanak a dühöngő hullámoknak és derékul vívják meg a harczot: de némuljon csak el a tanító aj­kán az Isten neve, eltört egy lánczszem, s a gyermek neve tört hajóhoz lesz hasonló. Ne a paptól féljetek, ha­nem az Istentől. Ne a papoknak igyekezzetek tetszeni, bar­­nem a ti otthonotokban és iskolaügyeitek tekintetében te­gyetek meg minden lehetőt, hogy a nagy és irgalmas Is­ten tetszését nyerjétek ki, és akkor a ti iskoláitok inkább mint valaha a világosság gyúpontjai, a szellemi és er­kölcsi élet kimeritbetlen forrásai lesznek. Azon iskolák­ban meg fogják tanulni gyermekeitek, hogy ők nem apói­nak hitvány férgei, hogy az ő lételök nem végződik a sír­nál, hanem ők halhatatlanok, mint Isten, kinek ők szere­tett gyermekei. Megtanulják ott tisztelni Istenüket és sze­retni hazájukat. Küldjétek gyermekeiteket bátran azon. iskolákba, hol megtanulnak jó keresztyénnek és jó pol­gárnak lenni. És midőn ti bevégzendítek földi vándor-uta­­tokat, ők majd méltó utódaitok lesznek, és az Isten, akitők az iskolában megtanultak félni, tisztelni és szeretni, meg­fogj a őket segíteni, bogy a ti hazátokat nagygyá, boldoggá és szabaddá tegyék!*) Fordította; Révész Mihály. ev. ref. segédlelkész. *) Ezzel befejeztük a XII, fejezetet. Az egész munka e bét folyamán megjelenik. Megrendelhető Gyikó Károly kiadónál Mezft Túron, vagy fordítónál (Révész Mihály segédlelkész Nagy Kun Ma­darason.) A szerkesztőség is szívesen elfogadja és közvetíti a meg­rendeléseket. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents