Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

645

DUNANTÜLI PROTESTÁNS LAP

646

zsinat nagyfontosságu teendői mindenütt kellő megvitatás alá kerültek.

— Kerecsényi János körmendi ev. ref. lelkésztársunk temetése, múlt hó 21-én d. e. 9 órakor Körmend és vidéke közönségének részvéte mellett ment végbe. A gyászszertartást Gruetli Sándor f.-eőri esperes végezte, ki mély meghatottság hangján tartott szép beszédben ecseteié a gyászt, melyet a felejthetetlen lelkipásztor elhunyta keltett. Különösen megindította a szónok a hallgatóságot azzal, midőn felemlítő, hogy a boldogult két héttel halála előtt, vagyis Radegundba történt távozása előtti napon hozzá irt levelét e sorokkal fejezé be: „ügy sejtem, úgy érzem, hogy elköltözött társam után elmegyek én is nemsokára. Most még egy utolsó kísérletet teszek, üdülést keresek azon gyógyhelyen, mely ezelőtt 3 évvel oly jó hatást tett reám. Isten után ebbe helyezem minden reményemet, de ha csalódnám, úgy legyen hát az Ur szent akarata.“ A szónok végül a vallás vigasztaló balzsamát nyujtá a mélyen sújtott család fájdalmas sebeire. — A ref. polgári dalárda gyászéneke után megindult a gyászmenet a temetőbe. A drága halott koporsóját számtalan díszesebbnél díszesebb koszorú bontá. A szalagok feliratai közül néhányat feljegyeztünk: Az őrségi ev. ref. egyházmegye lelkészi kara szeretett tiszttársának. — A körmendi ev. ref. gyülekezet szeretett lelkipásztorának. — A leghívebb barátnak Dienes Lajos. — Felejthetetlen barátomnak Rosenbaum Zsigmond. — Tisztelete jeléül a felejthetetlen lelkipásztornak a Babolchay család. — A buzgó és felejthetetlen igazgatósági tagnak a körmendi takarékpénztár. — Tiszteletből a Hutter család stb. stb. A temetőben a nyílt sir előtt, előbb Somogyi Gyula egyh.-rádóczi ref. lelkész költői hasonlatokban gazdag, magasabb lendületű gyászbeszédet tartott, mely remek szónoki hévvel előadva, magával ragadta a hallgatóságot, — végül Jezernitzky Kálmán ter.-szecsődi lelkész egy jól átgondolt és mélyen megható beszéddel bucsuztatá el tiszttársaitól a kedves halottat, mire az örök nyugalomra helyeztetett. — Legyen az elköltözött siri nyugalma csendes; hamvadó porait béke lebegje körül. A hálás kegyelet őrizze emlékét. Teljesen árván maradt családját pedig vigasztalja meg a hitnek erősítő mulasztja és azon számtalanok részvéte, kik igaz és mély gyászukban őszintén osztoznak! (Rábavidék.)

— A kerületi leánynövelde alapjára beérkezett adományokról múlt számunkban közölt kimutatás azon pontjára nézve, mely szerint ft. püspök ur e czélra a pénztárba 726 írt 42 krt szolgáltatott át, szükségesnek tartjuk megjegyezni, — mivel még lapunkban említve nem volt — hogy ez összegben benne foglaltatik nt. Móricz János kenesei lelkész ur 100 frtos alapítványa és ennek egy évi 5 írt kamata, mit nevezett kegyes alapitó püspök urnái készpénzben leíizetett.

— Minden félreértés elkerülése végett megjegyezzük, hogy lapunk múlt számában, a 626. hasáb felülről számított 17 sorában 1500 forint helyett 3500 forint olvasandó. Ennyi ugyanis azon összeg, mely kerületi határozat alapján az államsegélyből a főiskola szükségleteire fordiítatik.

— A pápai főiskola tanári kara a főiskolai igazgatótanácsba a folyó évi október 1-től számított három évre saját kebeléből Révész Kálmán theol. akadémiai, Farkas Dezső és Kis Ernő főgymn. tanárokat választotta meg.

— Az ágost. ev. theol. akadémiák tanárainak

fizetésére nézve Zelenka Pál tiszai püspök, jelentésében a következőket mondja: „Szükséges volna a pozsonyi akad. tanárok évi fizetését 2000 írtra, az eperjesi és soproni theol. intézetek tanáraiét 1600 forintra fölemelni és őket ötödéves pótlékkal úgy ellátni, hogy a theol. akad. tanárok évi fizetése 2400 forintra, a theol. intézeti tanároké 2000 forintra emelkedjék.“ Dignum et pium desiderium náluk is, — nálunk is!

— A nagykikindai ev. ref. egyház f. október hő

11-én avatja fel uj templomát. Ez ünnepélyes alkalomra. Lapunk szerkesztősége is köszönettel vette a meghívást. Felszentelő imádságot tart Szabó János esperes, prédikál Garzó Gyula gyomai lelkész, ageudázik Fekete Gyula helybéli lelkész, keresztel Szalai József nagybecskerekí lelkész; a zárímát pedig Szeremley Sámuel hmvásárhelyí lelkész s egyházmegyei főjegyző fogja mondani. Lélekben, velük ünnepelünk!

— Szabolcska Mihály ifjú költőnknek, (ki a debreczeni theologiai akad. növendéke, majd a főiskola seniora volt s ki egyes költeményeivel tekintélyes bírálóink és aesthetikusaink: Yadnay, Beöthy Zsolt figyelmét és elismerését is megnyerte) összegyűjtött költeményeit a Debreczeni „Csokonai kör“ kiadja s e végből előfizetést, hirdet. A kötet ez év október havának végén 14 ívnyi terjedelemben fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt 20 kr. diszkötésben 2 frt 20 kr. Az előfizetési pénzek e hónap végéig dr. Tüdős János ügyvéd és szakosztályi titkár czímére küldendők Debreczenbe. Azon elismerés után, melyben a fiatal költő a legilletékesebb helyekről részesült, mi nem tartjuk szükségesnek a különösebb ajánlást, csak azon reményünknek adunk kifejezést, hogy különösen a lelkészi kar tisztelt tagjai pártfogó érdekkel fogják kísérni egy ifjú társuknak költői szárnyalását.

— Egy kérdést intézett egyik t. lelkésztársunk lapunk szerkesztőjéhez, nyilvános feleletet kérve. A kérdés ez: „az a segéd, illetve helyettes lelkész, ki az üresedésben levő egyházban van, a jelölés s választás tartama alatt, ott helyben maradhat-e 7“ Feleletünk egyszerű „igen“ az ekép feltett kérdésre; igent mondunk, még abban az esetben is, ha az illető segéd vagy helyettes lelkész az általa ideiglenesen betöltött lelkészi állomásra jelölve van; mert egyházi törvényünk és kerületi szabályrendeleteink e tekintetben világos tiltó határozatot nem hoztak. Másként lesz a dolog, ha az uj törvényjavaslat 210 §-a törvényerőre emelkedik.

— A Protestáns árvaházi képes naptár az 1892- szökő évre Kenessey Béla theol. akad. tanár és prot. árvaegyleti választmányi tag szerkesztésében a legközelebbi napokban hagyta el a sajtót. A Naptárnak a szokásos naptári részen kívül csaknem egészen vallás-erkölcsi tartalma van s czélja a magyar népben legelső sorban val-