Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

623

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

624

ügy efogyott, szamár? És micsoda nemzet az, mely olyan emberekből áll, kik az igazság és boldogság keresésében saját józan Ítélő telietségöket nem használják ? Bizonyára nem más, mint barmok, rabszolgák és ügyefogyottak tömege.

De mivel úgy látszik, mintha nagyítanék: legyen szabad kényszeritenem a róni. katli. egyházat, hogy e tárgyban nyilatkozzék ő maga. Hallgassuk meg, hogy mint kell nekie nyilatkoznia az ember értelmi tehetségére vonatkozólag. Álljanak itt a Jézus társasága alapítójának, az ug.ynevezett szent Loj^ola Ignácznak saját szavai:

„Ami a szent engedelmességet illeti, ezen erénynek tökéletesnek kell lenni minden tekintetben — végrehajtásban, akaratban, értelemben, —kellő gyorsasággal, lelki örömmel és kitartással: hitessük el magunkkal, hogy minden, (amiben tőlünk engedelmességet kívánnak) helyes, elnyomva bizonyos engedelmesség tekintetében saját magának minden ellentétes gondolatát és Ítéletét; és igyekezzék mindenki elhitetni magával, hogy aki engedelmeskedés alatt él, annak az isteni gondviselés folytán úgy kell igazgattatnia és kormányoztatnia, mintha, hulla volna (perinde cadaver esset), amely nem törődik vele, akármerre mozdítják, vagy viszik.“

Protestánsok! Ugyebár ti azért járatjátok gyermekeiteket iskolába, hogy azokat az emberi méltóságra mind inkább-inkább elvezéreljetek! A ti czélotok, hogy azoknak értelmét világosítsátok, szélesbitsétek és emeljétek. Ti minél több világosságot, erőt, és életet igyekeztek önteni azok értelmébe. De amint Róma ünnepélyes kijelentéséből megértjük, a katholikus nemcsak azért megy iskolába, hogy ott lelkét bilincsbe verhessék, elhomályosíthassák és megbéníthassák, hanem hogy lelkét meg is ölhessék. (Olvastátok a megelőző kikezdést!) A római katli. ifjú akkor jut el az emberi tökéletesedés legfelső fokára, midőn felebbvalóival szemben olyan lesz, mint a hulla! Kern határozottan keresztyéntelen és társadalom- ellenes-e az ily tan? És nincse-e benne valami ördögi? Nem barom-csordához lenne-e hasonlóvá az emberiség, ha Rómának sikerülne milliókra menő rabszolgáit rávenni, hogy magukat felebbvalóikkal szemben hulláknak tekintsék?

Azt kérdezheti valaki, hogy mi lehet Róma pápáinak és papjainak czélja hogy a római katholikusokat igy lesülyesztve, erkölcsi hullákká változtatják; hogy mi lehet a haszon azon milliókra menő hullákból: és hogy mért nem engedik azokat inkább élni? A felelet igen könnyű. A pápának és papoknak egyetlen nagy czélja, hogy ők maguk az egész világ fölibe emelkedjenek. Ok Ibiibe kívánnak emelkedni nemcsak a közönséges embereknek, hanem még a királyoknak és császároknak is. Ok nemcsak nagyok, hanem még Istennél is nagyobbak akarnak lenni. A pápára czélozva mondja a Szentlélek: „Kevélyen fölibe emeli magát mindennek, ki Istennek neveztetik, vagy isteni tisztelet tárgya, annyira, hogy Istenként beül az Isten templomába, úgy mutatván magát, mint Istent.“ (2. Thess. II. 4.) Hogy czéljokat elérjék, a papok millió és millió rabszolgáikkal elhitetik, hogy ők csupán hullák; hogy nekik nem szabad lenni, sem saját akaratuknak,

sem saját lelkiismeretűknek, sem saját eszökuek, mintha hullák volnának, melyek ellenállás nélkül engedik magukat. bárhova vitetni. Ha ez egyszer sikerül nekik, azon mozdulatlan és tehetetlen hullákból oly gúlát építenek, melynek talapzata a földön lesz, csúcsa pedig az egeket éri; ezen csodálatos gúla tetejébe pedig a pogány világ isteneinek módjára felhelyezkednek a papok és a pápák, a világhoz pedig igy szólanak: „Kicsoda köztetek oly nagy, mint mi? Kit magasztalt fel valaha Isten oly magasra, mint a papot és pápát? Hol vannak azok a királyok és császárok, kiknek trónusa a mienkkel egyenlő színvonalon állana ? Nem az emberiség felett állunk-e mi ?!“ En ezt felelem Róma papjainak: „Igen, igen ti nagyok, igen nagyok vagytok! A földön nincs egyetlen egy trón sem, mely a magas és annyira felmagasztalt volna, mint a tietek! A Babel-tornya óta ily roppant müvet nem látott a világ. Trónotok magasabb, mint sem valamihez hasonlítani tudnék. De az a trón hullákból van!!!“

Es ha kívánjátok tudni, hogy mi más haszna van még azon millió és millió hullának: azt is megmondom, A hullák szolgáltatják a legkitűnőbb trágyát. Azon milliónyi hulla arra való, hogy a papok, püspökök es pápák kertjeit megtrágyázza, s káposztájokat növelje. Mily finom káposzta terem a pápa kertjében!

Nem szerencse-e általában a világra és különösen a római katolikusokra, hogy bár arra tanítják is őket. hogy ők hullák, hogy nekik felebbvalóikkal szemben nem szabad lenni saját akaratuknak, értelműknek és véleményűknek : mégis sokan vannak, kiket ezen tökéletes szellemi lesülyedésnek megnyerni soha nem lehet? Igen, az. egyház tanítása, és törekvése ellenére is némely római katolikusok tartanak meg némi életet, némi akaratot, némi értelmet, némi önálló véleményt, ami meggátolja őket abban, hogy barmokká siilyedjenek. Sokan vonakodnak belépni a hulláknak sötét, nedves és büzhödt kriptájába és inkább az Isten-adta szabadság üdítő és tiszta levegőjét óhajtják szívni. Ezek megalázott fejűket kiemelik a gyalázatos sirüregből, melyet számukra az ő egyházuk ásott, és némi életjelt adnak magukról. De légy meggyőződve, hogy Róma egyházában minden életjelre, melyet, akár egyes ember, akár a nép ad, látni és hallani fogod a vatikáni villámot és mennydörgést, mi a lázongó ellen irányul, ki vonakodni merészkedik attól, hogy ő felebbvalóival szemben hulla legyen. Azért vetették börtönre, é» azért vonszolták az inquisitio kínzó padjára háromszáz évvel ezelőtt. Galileit, mert ilyen életjelt és lelki függetlenséget mutatott. Csak nem régen is, azért átkozták ki halála előtt való napon és temették el a köztemetőn kivül, saját földjén, mint egy kutyát. — egyikét a legtiszteletreméltóbb katholikusoknak, a becsületes Kennát, mivel ilyen életjelt mutatott azzal, hogy a pap parancsára vonakodott gyermekeit kivenni egy kitűnő iskolából. A sze~ retetre méltó és tudós Montalambert halála előtt néhány nappal gondolkozni merészelvén, úgy tekintetett mint kiátkozott s halála után a pápa megtagadta, hogy tiszteletére Rómában közimát tartson.

De hogy annál jobban megértsük azon lealacsonyitt*