Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
615 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 616 Könyvismertetés. Hémet stílus-gyakorlatok a középiskolák felső osztályai számára. Szerkesztette Endrei Ákos, főgymn. tanár. Budapest 1891. Lampel Róbert. Ara 1 frt 20 kr. A gimnáziumi német nyelvi oktatásnak az olvasmányokban foglalt s ezekkel kapcsolatban felmerülő tartalmi ismeretek elsajátíttatásán kívül fontos feladata, liogy a növendékeket képesítse, magának a német nyelvnek is gyakorlati használására. A kivánalom e tekintetben nem kevesebb, mint az, hogy a gimnázium uyolcz osztályát végző tanuló a gimnáziumi tanulmányok köréből szerzett ismereteit, gondolatait helyesen tudja kifejezni németül, szóval és írásban. Ezen körülmény mellett igen természetes, hogy a német filológia tanárai nem elégedhetnek meg a felvett olvasmányok puszta lefordításával, hanem emellett gondoskodniok kell arról is, hogy a tanulóknak lehetőleg alkalmuk legyen a német beszédnek elsajátítására is. Két eszköz alkalmas különösen ez utóbbi czélra. Az egyik eszköz abban áll, hogy a tárgyalt olvasmány tartalmát, az olvasmány alapos megértéséhez szükséges irodalomtörténeti, eszthetikai stb. magyarázatokat, a viszonyoknak megfelelő mértékben, németül igyekszünk összefoglaltatni s elbeszéltetni növendékeinkkel. A másik eszközt az Írásbeli gyakorlatok képezik. Ez szintén múlhatatlanul szükséges; mert hiszem ha valaki beszél, ebből még nem okvetlenül következik, hogy Írni es pedig helyesen írni is tudjon. Az Írásbeli gyakorlatok képesítik arra az embert liogy egészen korrektül alkalmazón valamely nyelvet; ezek szoktatnak el bennünket sokszor az élő beszédben gyakran nyilvánuló pongyolaságtól s kifejezésbeli szabálytalanságoktól ; ezek teszik különösen érzékelhetővé azon különbségeket, a melyek a mi nyelvünk s egy más idegen nyelv, pl. a német nyelv mondat- s alaktana között vannak. Ezen körülmény miatt fontosak a német írásbeli gyakorlatok, melyeknek mellőzését semmi körülmények között sem tartom helyesnek.*) Ezen ezél szolgálatára irta Endrei is német stílusgyakorlatait, a melyek nemcsak azért érdemlik meg figyelmünket, mert az e fajta munkák a legritkább jelenségek közé tartoznak nálunk, hanem mert tapintatosan vannak megválogatva s gondosan kidolgozva. A felvett olvasmányokat külső, alaki tekintetben egyszerűség s tiszta magyarság jellemzi, a mely körülmény mellett azonban gondot fordított szerző arra is, hogy a tanulónak elég alkalma legyen a fordításnál a német nyelvi eltérések begyakorlására is. Elismerés illeti szerzőt különösen a gyakorlatok változatosságáért s tartalmi gazdaságáért, a mely körülménynél fogva könyve még' mint puszta olvasó-könyv is értékes lenne. Nem elégszik meg a német szerzőkkel, hanem, — s igen helyesen — tekintélyes szerepet juttat a kiválóbb magyar szerzőknek *) Egyes helyeken pusztán az olvasmány németnyelvű tárgyalására szorítkoznak, mellőzve az Írásbeli gyakorlatokat. is. A mesék, regék és mondák között Lessing, Uhlaud, és Grimm testvérek mellett ott találjuk Fáyt. Mikszáthot és Hunfalvyt; a kisebb prózai elbeszélések között Herder, Hebel s Oeser mellett Vas Gerebent, Jókait és Mikszáthot. S ezeken kivül is képviselve vannak: Arany, Petőfi, Kisfaludi K., Gyulai, Beöthy Zs., Heinrich G., Kölcsey, Greguss stb. A tartalmi gazdagság mellett bizonyítanak már a gyakorlat-csoportok következő czimei is: „Kisebb költői elbeszélések tartalmi összefoglalásai.*4 „Nagyobb elbeszélő költemények tartalmi vázlatai.44 „Drámai müvek tartalmi vázlatai.“ „Leírások és életképek.“ „Német föld és nép.“ „Történelem és életrajz.“ „Értekezések, beszédek részletei.“ „Levelek és beszélgetések.“ Előnyére szolgál a munkának az 5—17 lapra terjedő elméleti rész, a melyben a német nyelvnek a magyartól eltérő sajátságait ismerteti, valamint a német sajátos szólásmódoknak és nehezebben fordítható kifejezéseknek szótára is. (162—181 1.) Az elmondottak után szívesen ajánljuk a kérdéses tankönyvet az érdeklődő szakférfiak figyelmébe. Szakál Károly. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Kun Bertalan püspök urnák a mai napon tartandó jubileumára kerületünk a barsi és drégelpalánki egyházmegyék elnökeit (Jókai Lajos, Nagy Gedeon, báró Nyári Béla és gr. Gyürki Ábrahám) továbbá Kis Gábor, és Szabó Kálmán b. somogyi gondnok urakat küldötte* ki hogy az érdemekben megőszült egyházfőt kerületünk nevében üdvözöljék. Mi is őszinte szívből kívánjuk, hogy reform. egyházunk legidősebb püspöke még igen sok éven át élhessen magasztos hivatala kötelmeinek. — A debreczeni főiskola két tlieol. tanára, Balogh Eerencz és Tóth Sámuel, f. évi november hó 6-án, töltik be tanárkodásuk 25-ik évét. A két nagyérdemű férfiú azon debreczeni kartársai, kik egykor tanítványaik voltak, elhatározták, hogy e nevezetes napot méltóképen megünnepelik. A jubileum rendezését a debreczeni tanárkar vette kezébe. Részünkről a legnagyobb örömmel értesülünk e tényről, mert e lapok szerkesztőjét is őszinte tanitványi hála és szeretet köti mindkét nagyérdemű kartársához. A jubileumról aunak idejében tudősitni fogjuk t. olvasóinkat. — A veszprémi ág. ev. testvér egyházmegye a napokban választá meg zsinati képviselőit Purgly Sándor em. felügyelő, Tatay Sámuel esperes. Bélák István em. ügyész és (lyurátz Eerencz pápai lelkész, kei*, főjegyző személyében. Tízéves találkozásra jöttek össze a kerületi közgyűlés alkalmával azon lelkésztársaink, (Antal Lajos, Csonka Eerencz, Farkasdy Béla, Kovács Lajos, Ollös Károly, Varga József.) kik az 1881. évben végezték főiskolánkban a tlieol. tanfolyamot. Egybegyülve, a múltak emlékei, a jelen örömei s a jövő reményei mellett, volt tanáraikkal együtt kedélyesen töltötték el a találkozás estéjét. Felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. A kiadóhivatal kezelője: BORSOS ISTVÁN. Pápán, 1891. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmond.
