Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

577 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 573 EGYHÁZI ÉLET. A veszprémi ev. reform, egyházmegye közgyűlése. Augusztus 12 — 14. napjain tartotta egyházmegyénk évi rendes közgyűlését Veszprémben Pap Sándor helyet­tes esperes és Véghely Dezső kir. tanácsos egyhm. gond­nok urak elnöklete alatt. Gondnok urunk fájó részvéttel emlékezett meg arról, hogy szeretvetisztelt esperesünk üt. Csonka Ferencz úr súlyos betegságe miatt nem vezet­heti tanácskozásainkat bölcseségével s az esperesi hiva­talról le is mond jelentésében. Az egyházmegye részvétira­tot intéz szeretvetisztelt espereséhez, de hivatala alól nem menti fel, hanem úgy intézkedik, hogy betegsége tartamára az esperesi teendők ellátásával Pap Sándor főjegyző s legidősb tanácsbiró urat bízza meg. A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve szerint egy­­házm. tanácsbiróvá Cseh Sándor felső-örsi lelkész ur, köz­pénztári világi számvevőül Tek. Szőke Ignácz Veszprém vármegyei főpénztárnok ur választattak meg. Az egyházlátogatás jelentéséből méltónak Ítélem a megemlítésre azt, hogy adakozások, végrendeleti hagyo­mányok és perselypénz czimén 1628 frt 80 kr. gyűlt ösz­­sze; az egyházak összes bevétele 47.625 frt 45 kr. kiadása 39.877 frt 55 kr. pénztári maradványa 7.747 frt 90 kr. volt; összes tőkepénzük 30.954 frt 17 kr. összes adóssá­guk 9.479 frt 86 kr. volt; a takarékmagtárakban van 3531 hktóliter és 50 liter gabona: építkezésre fordítottak 3789 frt 49 kr. Csurgó és Zánka a főiskolai szervezet czimén fizetett évi járulékának tőkéjét lefizette. Iskoláink szellemi állása minden jogosult kívánalomnak megfelel. A számvevők jelentéseiből meggyőződött egyházme­gyénk arról, hogy a pénztárak rendben vezettettek, s hogy a közpénztárban 7974 frt 12 kr, a lelkészgyámoldai pénz­tárban 7695 frt 64 kr. a tanító gyámoldai pénztárban 3892 frt 61 kr. tiszta vagyon van. Az országos közalapra befolyt összesen 963 frt 82 kr. A hátralékokra nézve erélyes intézkedést hozott a köz­gyűlés; s közalap kezelőül Segesdy Miklós közpénztárnok urat választotta meg. A „Dunántúli Prot. Lap“ pártolását egyházmegyénk melegen ajánlja. A Keszthelyen lakó hitsorsokat, a szép jövőre jogo­sító nagy-kanizsai missió egyház őrző gondjai alá átadja. A többi helyi érdekű ügyek mellőzésével közlöm egyházmegyénknek a zsinati törvényjavaslatról készített véleményét; a mint következik: A törvényjavaslat általában haladást mutat az ér­vényben levő törvényekhez képest, s azt mint ilyet álta­lánosságban elfogadjuk. A részletekre nézve pedig a kö­vetkező elvi jelentőségű megjegyzéseket tesszük: Az első rész 11—90. §-ra. A 17. §-ra megjegyezzük, hogy hiányzik belőle an­nak hangsúlyozása, hogy az egyik egyházból másikba költöző egyháztag, köteles legyen azon egyház lelkészé­nél jelentkeazni, hova költözött; mit bele szövegezni kérünk. 24. §. Miután ezen §. megszorítja a választási jogot, pedig ugyanezen javaslat 295. §. szerint a netalán létező hátralékot úgy is köteles a presbytórium behajtani s a hátralékot az egjház nem veszíti el: ne veszítse el hát­ralék miatt szavazati jogát a gyülekezetnek egy tagja se, hanem minden adófizető tagnak legyen szavazati joga, s ezt, a lelkészválasztásról szóló harmadik rész 195. §-ában megnevezett esetben se veszítse el. A 28. §. 12. pontjának második bekezdése töröltes­sék, mert nem helyeselhetjük, hogy egynél több szava­zata legyen bármely egyháznak, ha — ámbár magas lé­lekszámú mellett — csupán egy lelkészi állomást tart fenn; de azt megengedhetőnek tartjuk, hogy minden anyaegyháznak annyi szavazata legyen, a hány rendes lelkészi állomást tart fenn. A gymnasiumok, külön mint erkölcsi testületek egy-egy szavazattal bírjanak. 38. §. e. pont. A tanító testületnek a fokozatos egy­házi kormányzó testületekben való képviseletének ará­nyát, vagy a képviseletnek teljes hiányát nem tartjuk ki­elégítőnek, hanem óhajtjuk, hogy az egyházmegyén a ta­nító testületet 10% arányában, a kerületen ketten, a zsi­naton pedig minden kerületből egy-egy, igy öten képvi­seljék. 53. §. f. pontjából ama tétel: „a conventi tagokat az egyházkerületi közgyűlés maga választja“ töröltessék, mert nem a kerületeket, hanem a magyarországi reform, egyházat képviseli a konvent, s mint ilyennek tagjait, szükség hogy az egyházak presbyteriumai válasszák. 69. §. Óhajtjuk, hogy dunántúli egyházkerületünk a zsinatra 14. választott képviselőt küldjön. A második rész 91—182. §-ra. A 94. §-ban a tág értelmű „protestáns“ kifejezés he­lyett, a specificus református jelző illesztessék be. 149. §. Hivatalos papi öltözetül ajánljuk a reveren­dát, övvel és egyforma szabású palásttal. Sokkal czélsze­­rttbb, tiszteségesebb ez, hivatalos papi öltözetül, mint a hosszú fekete atilla végig begombolva. A 167. §. b. pontjához, az egyházlátogatás teendői közé felveendőnek véleményezzük azt, hogy annak fi­gyelme arra is kiterjedjen, hogy a lelkész, vagy tanító haszonélvezetében levő földek jól müveltetnek-e, s érté­kükből nem veszítenek-e? Harmadik rész 183—239. §. A 183. §-ban kimondatni óhajtjuk, hogy az olyan egyház, mely 600 írtnak megfelelő javadalmat nem tud lelkészének biztosítani, megüresedvén aftiliáltassék; vagy ha olyan, hogy benne a lelkészi hivatalt a közegyház ér­deke fen tartandónak minősiti: akkor közalapi tőke segély­­lyel ennyire egészittessék ki. A 186. §. két utolsó bekezdésének azon intézkedé­sét kifogásoljuk, mely a segédlelkészek minősítésénél az I. vagy II. osztályú egyházakban való szolgálatot érde­mül tudja be; egyszerűen azon indokból, hogy érdem az semmi esetre nem lehet, a mit rajtuk kívül fekvő erő, vagyis az egyházi felsőség határoz el. A 193. §-ban, mely a csere utján történő lelkész vál­tozásról szól, az egyházmegyei tanácsokat fel h atal mázán - dóknak véleményezzük arra, hogy ha az egyházlátogatás arról győződött meg, hogy van olyan egyház, melyben an-

Next

/
Thumbnails
Contents