Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-23 / 34. szám
551 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 552 tekintetes Dienes Lajos ur választatott meg1, ki az egyházi élet terén kifejtett eddigi tevékenységével is maradandó érdemeket szerzett magának. Szivünk legőszintébb örömével üdvözöljük a nt. őrségi egyházmegyét a valódi érdemet jutalmazó szerencsés választásáért s tiszta szivbői kívánjuk, hogy a mindenható Isten adjon erőt, kitartást az uj gondnok urnák, hogy fényes tehetségeit nemes szivének sugallata szerint érvényesíthesse az egyházi közélet terén a vezetésére bízott gyülekezetek boldogulásának munkálásában! — „A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság a múlt télen rendezett vallás-erkölcsi felolvasásait, melyek a „Szemle“ legutóbbi füzetében jelentek meg, két külön önálló füzetben is kiadta. A csinos kiállítású füzetek ára terjedelmükhöz és tartalmukhoz képest elenyészőleg csekély, az egyiké 10 kr, a másiké 20 kr. Óhajtjuk, hogy minél szélesebb körbe elterjedjenek, s így a népies kiadványoknak kedvesen fogadott előhírnökei legyenek. — A pápai ev. reform, egyház kántortanitójául a gyülekezet presbyteriuma által már előbb elválasztott Jilek Ferencz ur, mint őszinte örömmel értesülünk, az egyli. megyei gyűlés által is megerősittetett. Egy, egész ifjúi lelkesültséggel magasztos hivatásának élő. szép tehetség előtt tárult fel ez által a nemes munkatér, melyen hogy Isten áldó kegyelme kisérje szent törekvését és lelkes ügybuzgalmát, szivünk mélyéből kívánjuk. Úgy a választó nt. gyülekezetnek, mint a megválasztottnak őszintén gratulálunk. — Az ev. reform, néptanítók országos bizottsága í. hó 19-én Budapesten a reform, főgymuasium nagy termében Dr. iíj. Kiss Áron elnöklete alatt értekezletet tartott. A tanácskozás főtárgyát az ev. reform, néptanítók memoranduma képezte, a melyet a zsiuat elé szándékoznak terjeszteni. Hogy pedig ennek melegen óhajtott eredménye meglegyen, kimondotta a bizottság, hogy a memorandumot, előleges tájékoztatás ózdijából,a zsinat összes tagjainak lehetőleg rövid idő alatt meg fogja küldeni. A központi választmány szólítsa fel a vidéki ev. ref. néptanítókat, hogy testületekké alakuljanak, hogy a zsinati tárgyalások tartama alatt a központi választmány nyal állandó összeköttetésben lehessenek. Elhatároztatott végül az is, hogy „A magyar protestáns néptanító“ czimii szaklap a zsinatig minden körülmények között fentartandó, sőt a zsinat tartama alatt rendkívüli számok is adandók ki. (Bizony abban igaza van erdélyi laptársunknak az E. K.-nak, hogy egy olyan fontos és magasztos ügyet szolgáló szaklapnak, minő a magy. prot. néptanító, megbukása nem valami nagy dicséret ránk protestánsokra, h.-szerkesztő.) — Megjegyzés. Tlmry E. urnák e Lap 32. számában foglalt önigazolására megjegyzem, hogy az szószaporitás. Mert a szóban forgó heidelbergi kátéforditás eredeti czimlapján a fordító neve Szaraszi, ékezés nélkül, a miről autopsia utján kiki meggyőződhetik, ha egyszer kezébe kerül ez a mű, akár Debreczenben, akár másutt. Nem az a kérdés tehát, hogy e nevet ma, itt vagy máshol míképen olvassák, hanem az, hogy miképen irta vagy nyomatta az iró, a maga idejében. Még inkább téved a Kohlbrügge h. kátéjára vonatkozólag. Századunk ez egyik legnagyobb ref. lelkésze ugyanis számos kitűnő beszédein s értekezésein kívül adott ki két kátét is. Egyik a Th. ur által is jelzett kis káté, a másik pedig az általa — úgy látszik — nem ismert magyarázatos heidelbergi káté (HL kiad. Elberfeld 1855.) E két műnek alapelve ugyanaz, de terjedelme s oeconomiája különböző. Th. ur e kettőt összetévesztette s úgy akarja feltüntetni a dolgot, mintha Debreczenben még nem tudnák azt az ő könyvészeti felfedezését. hogy a K. kis kátéja Rácz K. fordításában magyarul is megjelent. Dehogy nem tudják! Hiszen e megjegyzés írója épen egyike azon szerencséseknek, kik Kohlbrügge igazi ev. ref. szellemben irt kátéit mind Elberfelden, a nagy nevű szerző gyülekezetében, mind saját egyházaikban tanították, illetve tanítják. Csakhogy, mint említve volt, e két káté közül arról van szó, mely magyarul még nem jelent meg. Mert amint még ezt is tudják Debreczenben, a Rácz által lefordított és szóban levő K.féle heidelbergi káté kiadás jelenleg a 208. lapig, vagyis a 13. ívig van kinyomtatva, és csakis még ezután fog első kiadásban megjelenni s akkor lehet, mint ilyet felemlíteni. Az a Varju-Kolmárféle írói história szintén nem oly titok, melyről csak Th. ur bírna tudomással; ugyde ennek emlegetése egyszerűen nem tartozott a thémához. Ezzel végeztem. Dr. Erdős József. Temploma zent elés. Az 1848-49-iki szabadságharczunk következtében elpusztult, de 1865-ben újra alakult nagybecskereki egyház nemzeti közadakozásból épült temploma ünnepélyes felszentelése f. évi aug. hó 30-án leend. Az ünnepély programmja a következő: 1. Augusztus 29-én estve 6 órakor Főtiszt, ős Mélt. Szász Károly püspök úr s a vendégek fogadása a N.-Kikinda—X.-Becskerek vasúti indóháznál a világi hatóság, a templom előtt pedig az egyházi elöljárók által. 2. Augusztus hó 29-én este 8 órakor ismerkedési estély a casinó kertben. 3. Augusztus hó 30-án d. e. 9ll2 órakor a zárkő elhelyezése. 4. Augusztus hó 30-án d. e. 10 órakor a templom ünnepélyes felszentelése Szász Károly püspök, Szabó János esperes és más lelkészek közreműködése mellett. Mely a mig a templom falain belől történik, azalatt a templomba be nem férő közönségnek a templom udvarán tartatik egyházi beszéd Fa István pancsovai lelkész által. (Gyűjtés a templom ajtónál az uj templom költségei fedezésére.) 5. Aug. 30-án d. u. 2 \ órakor ünnepélyes bankett a Casinó termeiben. — Egy teríték 3 frt. 6. Aug. 30-án d. u. 5 órakor istenitisztelet az uj templomban. Prédikál Kecskeméty Ferencz békési lelkész. 7. Aug. 30-án estve 8 órakor estély, mit Daniel László m.-főjegyző ur elnöklete alatt rendeznek a nagybecskereki fiatal urak. (Tiszta jövedelem a beszerzendő harangokra.) 8. Aug. 31-én 9 órakorreggeli istenitisztelet a gyűlés tagjai és mások jelenlétében. 9. Aug. 31-én d. e. 9'j2 órakor az egyházmegyei gyűlés megnyitása a megyeház nagytermében. 10. Aug. 31-n és szept. 1-én a gyűlés folytatása a templomban és d. u. 2 órakor a közebéd a Casinóban. — Egy teríték 1 frt 50 kr, — — Felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. A kiadóhivatal kezelője: BORSOS ISTVÁN. Pápán, 1891. az ev. ref, főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmonch
