Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-23 / 34. szám

543 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 544 denkor, a meddig lehet, kipróbált erőinket, oszlop fór­jainkat. Azért én őszinte megnyugvással, őszinte örömmel teszem meg jelentésemet, mélyen t. egyházkerület, hogy a múlt évi egyházkerületi közgyűlésünkben nekem mint elnökfelügyelőnek és a mellém kirendelt küldöttségnek sikerült az egyházkerület szeretetét, őszinte ragaszko­dását, osztatlan bizalmát az akkor leköszönt főpászto­runk Méltóságos Püspök ur előtt akként tolmácsolni, hogy az engedett az egyházkerület kérelmének, és azt a helyet, melyet utánna hozzá méltóval betöJtenünk bármi­kor vajmi nehéz lesz, hitbuzgóságától késztetve nem hagyta el. Azért üdvözlöm t. elnök társamat főt. püspök urat, az egyházkerület nevében, és hálás köszönetemet fejezem ki, hogy lemondását visszavette, begyőzte ezzel méltóságod egyetemes egyházunk iránti mindenkor is­mert hitbuzgóságát, s engedje meg, hogy azon közös óhajunknak adjak kifejezést: adjon az Isten erőt Mél­tóságodnak, hogy azon teendőket, melyek a köze] jövő­ben fel fognak merülni, s melyek egyházunk érdekében annyira szükségesek lesznek, ezentúl is a Méltóságodnál mint egyházunk buzgó munkásánál s valódi példány­­képénél tapasztalt bölcsességgel oldhassa meg. Ezzel mi­dőn tisztelettel újból is üdvözlöm, van szerencsém átadni a szót Méltóságodnak és kérem legyen szives az egyház­­kerület gyűlését megnyitni. Karsay Sándor eo. püspök: Mélyen t. egyházkerületi közgyűlés! Megvallom, mélyen meghatva érzem maga­mat Méltóságos elnöktársam legközelebb hallott nyilat­kozatai által, melyek nemcsak egyházunk társadalmi életére s jövendő feladatainkra, hanem különösen cse­kély személyemre is vonatkoztak. Komolyan meggondol­tam tavaly is, midőn távollétemben elnöki előterjeszté­sem záradékában kivántani letenni hivatalomat, s meg­köszönni azt a bizalmat, melyet az egyházkerület 25 év óta már bennem helyezett. De midőn ő méltóságának vezetése alatt oly nagyon fényes és tekintélyes küldött­ség engem házamban felkeresett s tolmácsolta az egy­házkerületnek irányomban kifejezett érzelmeit, akkor a múltak elsimultak, s ismét csak az az érzés kelt fel ben­nem, melylyel ezelőtt negyed századdal püspöki hiva­talomat elvállaltam. Azt mondják: visszavontam lemon­dásomat. Hát hiszen méltóztassanak visszavonásnak te­kinteni azt, hanem én a magam részéről csak újabban felajánlottam és most is felajánlom a főtisztelendő egy­házkerületnek roncsolt testi, szellemi erőmet, és pedig felajánlom azzal az öntudattal és elhatározással, hogy mig ezeknek birtokában leszek, addig püspöki hivatalomat vi­selem, de ha ezek is elfogynak, akkor méltóztassanak meg­engedni, hogy végképen nyugalomba vonuljak. Különösen indíttatva éreztem magamat felajánlá­somat megtenni abból a tekintetből, mert a közel jövő­ben oly nagy fontosságú teendők várnak az egyetemes magyar honi evang. egyházra, melyeknek küszöbén lel­kiismeretlen dolognak tartottam volna végkép lemondani. Hanem midőn a főt. egyházkerületnek újabban csekély személyem iránt nyilvánuló érzelmeit, bizalmát megköszönném, engedjék meg hogy megkérjem első sorban Mólt. elnök társamat, mint ki fiatal erővel eddig is támogatott, jövőre is támogatni kegyeskedjék, de fel­kérjem főkép a főt. egyházmegyék és szab. kir. városok egyházi és világi elnköségeit, hogy azt a buzgóságot, melyet irányomban eddig kimutattak, jövőre is tőlem meg ne vonják; s evvel a kérelemmel és Isten segítsé­gével a mai ülést ezennel megnyitom. Az elnöki megnyitók után a gyűlés napirendre tér. s elsőben is Dr. Beliczai Elek főjegyző bejelenti, miszerint Berzsenyi Jenő aljegyzői tisztéről lemondott. Miután az elnökség azon kérése, hogy a jegyzői tol­lat még e gyűlés folyama alatt vezesse, eredményre nem vezetett, a lemondás elfogadtatott, s a világi aljegyzői teendők végzésére Nagy József ur kéretett fel. Dr. Beliczay Elek főjegyző hasonlólag beadja lemon­dását, de elnök kérésére hajlandó még ezúttal viselni hi­vatalát. Elnök a tárgysorozat 3-ik pontja értelmében a mi­nisten leiratok felolvasását kéri, melyek legnagyobb ré­sze egyszerűen tudomásul vétetett. Némi vita csak azon ministeri leiratnál keletkezett, melyben az egyházmegyei tanító-egyesületek alapszabályaik felküldésére szólitatttak fel. Elfogadtatott Andorka Gyula azon nézete, mely sze­ri nt, mivel minden egyes egyházmegyének megvannak a maga specialis körülményei által módosított alapszabályai, az egyes egyházmegyék tanítói egyesületeinek alapszabá­lyai külön-külön terjesztessenek fel. A bonyhádi és felsőlövői iskolák állami segélye­zése tárgyában felküldött kérvényre leérkezett tagadóla­­gos ministeri leirat felolvastatván, határozatba ment Bar­­cza Géza következő nézete: a felső lövői intézet állami czélokat szolgál s ezt nem lehet még egy ministöri lei­ratban sem tagadásba venni, mert midőn 0 Nagyméltó­­sága a minister igen helyesen hangszulyozza, hogy a né­met nyelvet tanulni és ismerni kell minden müveit ma­gyar embernek, akkor én inkább szeretem, ha a magyar fiú idebenn az országban talál oly helyet, hol német nyel­vet tanulhasson, mintsem hogy kivigyék őt Stájerországba Gráczba, vagy más ily helyre. Tehát nekünk meg kell annyit tennünk, hogy ő méltósága rendeletét sajnosán tu­domásul vegyük, de kérjük őt úgy informáltatni, hogy kell oly intézet, hol német nyelvet is lehessen tanulni, a hova azután mennek tanulók azon czélból, hogy a német nyelvet megtanulják. Egyébként t. egyházkerület e tárgy­ban aggodalmaim is vannak, e tanintézetek ugyanis eze­lőtt 2 évvel megkapták a második megintést és akkor már megvolt a törekvés, hogy az intézetet redukáljuk az osztályok számára nézve, és oly helyzetbe hozzuk, hogy az intézet a jelen körülmények között annyira, a meny­nyire megállhasson és megfelelhessen a magas kormány követelményének. Ez volt ezelőtt két évvel, most azon vál­­ponton állunk, hogy esetleg minden áron el kell készülve lennünk arra, hogy a magyar kormány kimondja, hogy egyik-másik intézettől elveszi a nyilvánossági jogot. In­dítványozom tehát, hogy feliratot terjesszünk a minister­­hez e tárgyban, kiemelvén azon intézeteknek állami fon­tosságát és a magyar kultúrának tett szolgálatait, s hogy egyszersmind e feliratnak fontossága nagyobb súly-

Next

/
Thumbnails
Contents