Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-16 / 33. szám
531 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 532 — A dunántúli ev. ref. egyházkerületi számvevőség az egyházkerületi, főiskolai és nyomdai minden számadások átvizsgálását, 11 napi folytonos munkálkodás után, folyó hó 15-ik napján bevégezte, s jelentését a legközelebb megtartandó egyházkerületi közgyűlés elé terjesztendő — Kormányképviselőül a szeptember hó 2-án tartandó javitó és pótérettségi vizsgálatokra a nm. m. k. Cultus-nűnisterium főgymnasiumunkhoz ismét dr. Ilosvay "Lajos műegyetemi tanár urat nevezte ki. — A csurgói ev. ref. főgynmasiumhoz, lapunkban is hirdetett magyar-latin tanszékre, aug. 22-ike pályázati határidőül fentartatik. — Gyászhir. A barsi egyházmegye nagyérdemű lelkészkarát súlyos veszteség érte egyik jeles tehetségű tagjának nt. id. Patay Károly urnák váratlanul történt elhalálozása folytán. A mély gyászba borult család által kiadott jelentés igy szól: Özv. id. Patay Károlyné szül.Kis Matild, mélyen szomorodott szivvel jelenti a maga, valamint gyermekei: Ifj. Patay Károly, László, Erzsébet, Sándor, István, Gyula, Lajos, Pál, Miklós és Kálmán; menye: ifj. Patay Károlyné, szül. Klára Hona; unokái: Patay Ilona és Margitka; sógornője: Leli Jánosné, szül. Patay Zsóíia nevében a forrón szeretett férj, atya-, ipa-, nagyatya- és testvérnek: Tisztelendő id. Patay Károly ev. ref. lelkész urnák, Nagy-Peszeken, f. hó 10-én, 71 éves korában, lelkészkedése 31. évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunyták A megboldogult földi maradványai folyó hó 12-én, d. e. 10 órakor fognak Nagy-Peszeken, az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Nagy-Peszek, 1891. aug. 10-én. Béke hamvaira! — Ságliy József ismert nevű zeneirónk a „Zenelap“ szerk. által szerkesztett ,,Általános zenészeti lexikon“ (II. kiadás) első füzete tetszetős formában megjelent. Az encyklopédiai kézikönyvben föltalálhatok a zenetudomány legszükségesebb ismeretei; a hazai — nálunk polgáriasult és külföldi zenészek, zeneszerzők, zeneirók, kitünőbb zenekedvelők, hangszerkészítők stb. rövidre szabott életvagy ismertető rajzai, továbbá a hangszerek ismertetése s zenében gyakran előforduló idegen szavak magyarázata A mű felette érdekes és hasznos olyanoknak, kik zene. kedvelők és zenészek. Kapható minden könyv és zeneműkereskedés utján. Ára 40 kr. — Az 1848—49-ki szabadsághaivzi emlékek kiállításának rendezői több értékes festményt rendeltek meg oly czélból, hogy azokat a becsesebb s értékesebb tárgyakat beküldő kiállítók közt dijak gyanánt oszszák ki a kiállítás befejeztével. E festmények közt Kollarznak két, igen sikerültnek mondható képe van. Az egyiken a Kossuth czeglédi beszédjét hallgató nagy közönséget látjuk, hogy mily lelkesedéssel és (a képen jól kifejezett) áhítattal vették őt körül a derék alföldi magyarok. Az előtér-Felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. ben állók közül többen leborulva hallgatják Kossuthot. E kép párja azt a hires jelenetet ábrázolja, mikor Kossuth czeglédi beszéde után másnap több ezer (minden fegyvert fogható) ember lelkesedve indul Pest felé kaszákkal, fejszékkel és ajkukon a Kossuth dallal. Azt állítják, hogy itt hangzott fel először a mi kedves nótánk, hogy: „Kossuth Lajos azt izente.“ Szeizőjét ma sem tudjuk. — E képeken kívül életnagyságu Kossuth mellképet olajba festve is kapnak mindama kiállítók, akik nagyobb szánni, vagy akik egyes, de igen érdekes dolgokat küldenek. A többi kiállító is kap életnagyságu fénykép imitácziót Kossuth képéből. Minden küldemény az 1848—49- diki szabadságharczi kiállítás rendezőinek Budapestre a fővárosi vigadóba czimzendő. HIVATALOS RÉSZ. 31585. sz. A vallás és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. Méltóságos és Főtiszteletü Püspök ur! A fekete gyarmati (Arad m.) ev. ref templomban a XIV. századból származott műtörténelmi becsű falfestmény, mely már a dr. Römer F. F. által irt és a m. tudományos akadémia által kiadott „Régi falképek Magyarországon,“ czimli munkában ismertetve és méltatva volt, 1889-ben először bemeszeltetetett, azután a téglákig lefejtve, elpusztittatott; ennek folytán épen oly vidéken veszített a hazai műtörténet egy becses emléket, mely ilyenekben úgy is fölötte szegény. Hogy hasonló mulasztások, illetőleg eljárás káros és műemléki szempontból pótolhatatlan következményei a jövőre elhárittasanak, figyelemmel a műemlékek fentartásáról szóló 1881. évi XXIX. t. ez. rendelkezésére, felkérem Méltóságodat, szíveskedjék körrendeletileg odahatni, hogy a műemléki! jellegűnek, vagy műtörténelmi szempontból értékkel bírónak látszó egyházi épületekre vonatkozólag tervezett mindennemű átalakítási és helyreállítási munkálatokról, a végrehajtást megelőzőleg, az illető épületek s esetleg azok felszerelvényeinek vagy díszítéseinek meghatározása s illetőleg alkalmas megőrzése czéljából a műemlékek országos bizottságához minden esetben tétessék jelentés. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1891. évi augusztus hó 3-án. Gr. Csáky. A kiadóhivatal kezelője: BORSOS ISTVÁN. Pápán, 1891. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmond.
