Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-19 / 29. szám

Második évfolya m. 29. szám. Pápa 1891. július 19. DUNÁNTÚLI »35 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ®. TARTALOM: Az egyházi közalapról szóló törvényjavaslathoz. II. —b. —n. ■— A környezet. IV. (Részlet Drummond H. munkájából.) — Egyházi élet: Lelkészértekezlet és gyűlések a tatai ev. reform, egyházmegyé­ben. Széki Aladár. — Ifj. Baly Albert, f — Iskola-ügy: A középiskolai kiállításról. Kis Ernő. — V egyes k ö zleménye k. Az egyházi közalapról szóló törvényjavaslathoz. II. Úgy vélem, hogy a közalap népszerűtlen voltának egyik, — mondjuk -— első oka a hely­telen adózási, illetve adóztatási rendszerben rejlik. Az 1881—2. évi törvénykönyv 219. és 220. §-aiban a közalapi adózás alapját a „családfen­­tartási ezer edr ész“ és — a mi ennek ellentmondani látszik — „osztályba sorozásu elveiben tette le. A konvent tehát ezek folyományakép rendezte el a számára fenntartott dolgokat. Hogy mikép? az nem tartozik ide. De annyival inkább ide tarto­­tozik az, hogy vájjon meggyőződhetett-e s álta­lában meggyőződött-e a konvent ez adóztatási rendszer helyességéről? LTgy látszik, hogy „igen“, sőt még az is látszik, hogy ennél helyesebbet nem találva, azt a legjobbnak tartja. Alert csak ily vélekedés alapján vehette föl a zsinatot elő­készítő konventi bizottság törvényjavaslatának 264-—266. §-aiban ezt a két elvet. Hát kérem, én megengedem, hogy a konvent nagyérdemű tagjai jóhiszemüleg és a legszebb ügyhöz méltó, legjobb akarattal jártak el; de azt meg tudom, hogy ugyanők nagy, sőt túl­nyomó részben gazdag és fényes gyülekezetek lel­készei, illetőleg az év túlnyomó részét városban töltő világi férfiak. Ök tehát a falusi szerény vi­szonyokat nem ismerik, mert nem ismerhetik. Pedig ezekkel a viszonyokkal és pedig első sor­ban, le kell számolnunk. Az én igénytelen véleményem szerint sem a „családfentartási ezredrész“, sem az „osztályba sorozás“ elve nem felel meg a viszonyoknak. — Legalább ol}T általánosságban, hogy azok egy országra kötelező törvénykönyvben kifejezést nyerjenek — nem. Hallgatag elismeri ennek a nézetnek jogosultságát a törvényjavaslat 268. §-a is, midőn kimondja, hogy: „ott, a hol valamely egyház viszonyai azt igénylik, az egyh. megye föl­­terjesztésére az egyházkerület megengedheti, hogy a kivetés más módon történjék, föltéve, hogy az összeg az által csekélyebb nem lesz annál, a melynek ezen mód szerint azon egyházból be­folyni kellene ; vagy ha ennek megállapítása ne­hézséggel járna, lélekszám szerint 5 krnak meg­felel.“ Biz ez derék engedmény! S legjelesebb, hogy épen a könnyebb utón osztályozható s megez­­redrészelhető „városi“ gyülekezetek körében fel­hangzó aj kiáltások“ elnémitására irányzott tö­rekvéssel van indokolva. Jót állok róla, hogy, ha ez törvénybe lesz igtatva, még a p... i egy­házmegye sem lesz képes — mint olvasom -—­­egy napon lelkészi értekezletét, lelkész s tanítói gyámintézeti közgyűlését s évenkint egyszer tar­tatni szokott egyházmegyei közgyűlését — (nem tudom, a bíróságnak is nem volt-é egy kis fe­gyelmi dolga) — megtartani. (D. pr. 1. 22.) Hí­előfizetési díj: egyház és iskola köréből. hirdetések díja: Helyben és vidékre pos­­^ hasábos petitsor több-i mí ei. sí mám. wams közlönye. aasi# X_________________X. X--------------------------X

Next

/
Thumbnails
Contents