Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-07 / 23. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. H62T 1161 mányát; ft. püspök ur pedig- beszámolt az eddig- hozzá­érkezett adományokról, melyeket részletenként már emlí­tettünk Lapunkban. Érdekes tárgyakul szolgáltak volna még a fiumei egyesült ev. egyház ügye és Fáncsik János lelkész fel­lebbezése a b. somogyi egyházmegye többrendbeli hatá­rozata ellen, — de a dolog természeténél fogva ezek is a szeptemberi rendes gyűlésre hal osztattak. Majdnem délutáni 2 óra volt, midőn a közgyűlés tárgy­­sorozata elfogyott s a nagy hőségben meglehetősen elepedt közgyűlési tagok a lelki után a testi eledelre is gondolhat­tak. A ,.Magyar Király“ szállodában rögtönzött közebéden mindvég/g a legemelkedettebb hangulat uralkodott, melyet természetesen csak fokoztak a gyors egymásutánban el­hangzott nagyszámú pohárköszöntések, melyeknek koro­nájául Tisza Kálmán főgondnokunk következő rövid toast­­ját nevezhetjük: „Egyik szónok ur megemlékezett pohár­­köszöntésében bizonyos felszállongó füstről, melylyel kap­csolatban én csak annyit akarok mondani, hogy a leg­újabb időkben csakugyan sűrűn emelkedtek és emelked­nek egyes füstfel hők, melyek a szabad világosságot el akarják homályositani. Nagy vigasztalásunkra szolgálhat azonban, hogy e füstfelhőket igazi tűz nem táplálja. — Ezért nem is ijedünk meg tőlök s magunk részéről az igazi szabadéiviiség és felvilágosodás tiizét fogjuk foly­tonosan gerjeszteni, mely hivatva van ama homályositó füstöt megszüntetni.“ A lelkes éljenzés, mely e néhány velős szóból álló beszédre a teremben felharsant, a leg­meggyőzőbben bizonyitá, hogy szeretvetisztelt főgondno­kunk mindnyájunk véleményét fejezte ki s mi készek va­gyunk mindannyian, nem rettenve vissza semmitől, foly­tonosan táplálni és éleszteni ama szent tüzet. Délután 4 órakor az egyházkerületi bíróság ült ösz­­sze, mely előtt két tárgy várt eldöntésre. A tárkányi lel­készválasztás ügyében beadott perújitási kérvénynek nem adott helyet a bíróság; egy lelkész ügyében pedig azon másodfokú Ítéletet hozta, hogy az illető egy évre hivata­lától felfüggesztessék. Másnap reggel a hitelesítés is megtörténvén, a gyű­lés tagjai a szélrózsa minden irányában eloszoltak, siet­vén kiki az ő házába, illetőleg kedves otthonába. É - N. GYAKORLATI LELKÉSZET. Egy fontos miniszteri rendelet. A dunáninneni ágost. ev. egyházkerület tevékeny, figyelmét a legkisebb részletekre is kiterjesztő érdemes püspöke, ft. Baltik Frigyes ur legközelebb némely anya­könyvi bejegyzések tárgyában kérdést intézett az illetékes vall. és közokt. ügyi minisztériumhoz. A felelet a 20,694 sz. alatti f. évi május 49-n kelt leiratban meg is jött, melyet gyakorlati nagy fontosságánál fogva sietünk po­zsonyi laptársunk után az alábbiakban egész terjedelem­ben közrebocsátani. „A Méltóságod folyó évi április hó 20-án 677. sz. a, kelt felterjesztésében felvetett azon kérdésre nézve, hogy mely pótlólagos anyakönyvi bejegyzések foganatosíthatók csak a vezetésem alatt álló minisztérium engedélye mel­lett, értesítem Méltóságodat, miszerint az említett előleges felsőbb engedély rend szerint mindazon anyakönyvi bejegy­zésekhez szükséges, amelyeknél a bejegyzendő eset való­disága és mibenléte előleges bizonyítást igénye] s ame­lyekben azért akár a hivatalos nyomozások, akár a felek által bemutatott okmányok általi bizonyítékoknak jogi vagy administrativ szempontból való megbirálása mutat­kozik szükségesnek, s azért az annak idején anyakönyvez­­tetni elmulasztott minden születési, házassági és halálo­zási eseteknek, mint szintén az utólagos házasság általi törvényesitéseknek bejegyzése és általában az anyaköny­vekben foglalt bejegyzések bármely tekintetbeni kiigazí­tása, módosítása, törlése vagy kiegészítése, ezen okmányok hitelességének megóvása szempontjából csakis előlege* miniszteri engedély alapján foganatosítható. Kivételt képeznek a rendes bírósági határozatok által elrendelt anyakönyvi bejegyzések vagy kiigazítások, a melyek alapján, amennyiben az illető határozatok jogerőre emelkedtek, azon bejegyzések vagy kiigazítások minden további engedély kikérése nélkül eszközölhetők. A gyakorlatba évek óta átment fentebbi általános szabály kiegészítéséül a Méltóságod idézett felterjesztésé­ben felhozott speciális esetekre nézve még külön is meg­jegyzem, hogy az utólagos házasság általi törvényesítő* anyakönyvi feljegyzésének engedélyezését, a vezetésem alatt álló minisztérium részére fen tartani azért mutatko­zott szükségesnek, mert ily törvényesitésekhez hazai tör­vényeink az utólagos házasságkötésen kívül még több egyéb feltétel fenforgását is okvetlenül megkívánják, igy jelesül első sorban azt, hogy a törvényesítendő gyermek szülői a nemzés idejében szabad, vagyis oly állapotban voltak legyen, melyben egymással már akkor is törvé­nyes házasságra léphettek volna; továbbá, hogy a gyer­meket az utólagos házasságra lépett mindkét szülő hatá­rozottan és hitelt érdemlő alakban saját gyermekének, elismerte legyen. Annak elbírálását pedig, váljon concret esetekben ezen többi lényeges kellékek is megvannak-e, a vezetésem alatt álló minisztérium részére feutartani kellett. Ellenben a Méltóságod által felhozott második eset­ben. vagyis akkor, midőn valamely külföldön elhalt ma­gyar állampolgár halálesetének az itteni anyakönyvekbe való bejegyzéséről van szó, itteni engedélyre szükség nincs, mert itt nem utólagos, hanem rendes anyakönyvi bejegy­zés esete forog fen, melyben a netáni késedelem csakis a hosszabb kezelési eljárásnak túl aj doni tandó. Egyébiránt ily külföldön történt anyakönyvi esetek­ről az adatok rendszerint úgyis a közigazgatási hatósá­gok útján szoktak az illető itteni anyakönyvvezető kezei­hez jutni.

Next

/
Thumbnails
Contents