Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-03 / 18. szám
285 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 286 Oly élénken, a közvetlen szemlélés benyomása alatt írja a lelkes francziaországi reformátusoknak mondhatnám legujabbkori történetét, a mily melegen és rokonszenvesen csak irhát egy magyar református hittanár a testvér martyr egyház uj életre kelt nagyszerű intézményeiről. Fokozódó várakozással várjuk folytatását, különösen a montaubani ref. főiskola ismertetését. A következő czikk Révész Imre emlékének van szentelve. A fiúi kegyelet meleg hangján vezeti be Révész Kálmán boldog emlékű édes apjának egy félben maradt müve töredékét, mely „A magyar reformáczió kezdetéiről szól. Abban az időben irta ezt halhatatlan emlékű szerzője, mikor a debreczeni akadémián 1864— 65-ben egyháztörténelmi előadásokat vállalt s annak eredményéül gazdagitá az irodalmat az „Egyetemes egyháztörténelem“ első füzetével, mely ritka szerencsével egyesíti magában az iskolai kézikönyv és az önálló tudományos továbbképzésre utat mutató segédkönyv „követelményeit. Ezen müvének második részét már csak vázlatosan dolgozta ki, abból való a Szemlében közölt töredék is. Bizonyára jó gondolat volt Révész Kálmántól, hogy a már tiz éve behantolt sir gránit oszlopa mellé oda állította a Magyar Prot. írod. Társaság szerény koszorúját Annak, a ki már a hatvanas években buzdított, munkálkodott egy Magyar Prot. Irodalmi Társulat felállítása érdekében. A következő czikkben Masznyik Endre a „korinthusi gyülekezet bajai“-ról ir egy szép tanulmányt, mely különös tekintettel van a pártok kérdésére; ismerteti az úgynevezett Pál, Apollós, Kéfás és Krisztus pártot. Ez a dolgozat is egy nagyobb munka részlete, s bár igy is nagyon érdekes, önálló dolgozat, azért még sem minden ok nélkül várjuk befejezését. Az értekezések, tanulmányok sorát bezárja, m'óndhatnám betetőzi Zoványi Jenőnek ,.A reformáczió Magyarországon a mohácsi vészig“ czimü nagybecsű dolgozata, melynek első fele a Szemle f. évi I. füzetében jelent meg. Ha azt mondom róla, hogy szerzője a megjelent összes ezen tárgyra vonatkozó irodalmat áttanulmányozta és mindazt szerencsés kézzel értékesítette, hogy nagy apparátussal tárgyalja a reformáczió történetét a mohácsi vészig, nagyon jó, folyékony stylusban: mindazt elmondtam erről a kiváló értékű dolgozatról, a mi olyan becsessé és értékessé teszi azt előttünk. Gratulálok Zoványinak, csak tovább! tovább! A könyvismertetés rovatában a szerkesztő-titkár Kenessey Béla ismerteti Badics Ferencz „Fáy András életrajza“ és Dr. Erdélyi Pál „Fáy András élete és müvei“ czimü két, a maga nemében igen becses s mint Kenessey igen helyesen megjegyzi, egymást mintegy kiegészítő könyvet. A „haza mindenesének“, a buzgó református Fáynak életrajza sok tanúságul szolgálhat nékünk, s a két jeles könyv nagyon méltó volt arra, hogy a Szemlében olyan ismertetőre leljen, mint Kenessey; aki Dr. Erdélyi munkájának nagyobb elismeréssel adózik és én ezt a magam részéről, miután mindkét dolgozatot tanulmányoztam, szinte készséggel elismerem. A missió ügyet Csiky Lajos képviseli. „Belmissiói levelek“-et közöl most már negyed Ízben és leírja a Hornban, Hamburg mellett levő „Rauhes Haus“-t melyet Wiehern János Henrik alapított 1833-ban. Akkor egy kis ház, ma egy egész palota sor áll a „testvér intézet“ rendelkezésére, melyekben a belmissió apostolai taníttatnak. Hazai és külföldi irodalmi szemle zárja be a tartalomdús füzetet, melyet mindvégig élénk figyelemmel és fokozódó érdeklődéssel olvastam. Végezetre hadd álljon itt egy kis statistika, melyből vonja le a következtetést a szives olvasó. A Magyar Prot. írod. Társaságnak 1890. évi Évkönyve szerint volt egyházkerületünkből 3 pártfogó (500 írt), 22 alapitó (100 frt), 37 rendes (évi 6 frt), 77 pártoló (évi 3 frt), vagyis öszszesen 139 tagja. Mely igy oszlik meg: lelkészek közül tag volt 96; testület, egyház, egyházmegye 14; tanár 14; tanító 3; világi uraink közül 12 (köztük a főgondnok és 3 egyházmegyei gondnok.) Az egyházmegyékben pedig ekként áll az írod. Társaság ügye: Barsból volt 12 tag;. Belső-Somogyból 7. Drégelpalánkból 3. Komáromból 22* Őrségből 12. Mezőföldről 9. Pápáról 18, pápai főiskola és tanárai 13. Tatából 32. Veszprémből 10. A három tagkiilönbözetet az egyházkerület, főgondnok 0 Nagyméltósága és központi ügyészünk alkotja. Ezt a statistikai eredményt keveselnünk kell. Világi uraink, lelkészeink, érdemes tanítói karunk: sorakozzatok e nagyra hivatott társaság körül! Thury Etele. «fr VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Legfelsőbb adomány. Királyunk Ó Felsége az amcsi ev. ref. egyháznak templomépitésre 100 frtot adományozott magánpénztárából. — A felsőbb leányiskola alapjára, az ezen lapok 16-ik számában közlött, készpénzben befolyt 763 frt 39 krajezárhoz azóta jött: Szalacsi Istvánné gyűjtése 6 frt, az ősi reform, gyülekezet adománya 10 frt, tiszt. Nagy Károly ősi lelkészé 3 frt, Moharos Gyula tanító űré 1 frt 50 kr, a miliályházi ekklézsia gyűjtése 2 frt 40 kr, a ns. szalókié 16 frt 49 kr, a deáki gyülekezet köréből t. Szabó Zsigmond lelkész ur küld 18 frt 50 kr, a kis-rákosi gyiil. 3 frt, a mencshelyi gyülekezetből Fejes Gábor tanító ur küld 17 frtot, T. Kálniczki Pál leik. ur Szokoláról ad 11 frtot, a gyülekezetben gyűjtött 5 frt 20 krt, Nagy-Dobszáról 3 frt 40 kr, Kur János gondnok Nagy- Tanyról 2 frt 8 kr, Tek. Baditz Imre ur Szili-Sárkányról 50 frt, T. Ruttkay Béla Szt-Pálról 10 frt, az aranyosi egyház 12 frt 50 kr, Alsó-Váradon t. Csekei Dávid gyűjt. 3 frt 50 kr, összesen 175 frt 57 kr, melyet is a már közlött 763 frt 39 krhoz adva lesz az ez ideig befolyt készpénz 938 frt 96 kr. Közli B. F. Ugyancsak a felsőbb leányiskola alapjára tekint»
