Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-03 / 18. szám

285 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 286 Oly élénken, a közvetlen szemlélés benyomása alatt írja a lelkes francziaországi reformátusoknak mondhatnám leg­­ujabbkori történetét, a mily melegen és rokonszenvesen csak irhát egy magyar református hittanár a testvér mar­tyr egyház uj életre kelt nagyszerű intézményeiről. Foko­zódó várakozással várjuk folytatását, különösen a mon­­taubani ref. főiskola ismertetését. A következő czikk Révész Imre emlékének van szen­telve. A fiúi kegyelet meleg hangján vezeti be Révész Kálmán boldog emlékű édes apjának egy félben maradt müve töredékét, mely „A magyar reformáczió kezdetéi­ről szól. Abban az időben irta ezt halhatatlan emlékű szerzője, mikor a debreczeni akadémián 1864— 65-ben egy­háztörténelmi előadásokat vállalt s annak eredményéül gazdagitá az irodalmat az „Egyetemes egyháztörténelem“ első füzetével, mely ritka szerencsével egyesíti magában az iskolai kézikönyv és az önálló tudományos tovább­képzésre utat mutató segédkönyv „követelményeit. Ezen müvének második részét már csak vázlatosan dolgozta ki, abból való a Szemlében közölt töredék is. Bizonyára jó gondolat volt Révész Kálmántól, hogy a már tiz éve be­­hantolt sir gránit oszlopa mellé oda állította a Magyar Prot. írod. Társaság szerény koszorúját Annak, a ki már a hatvanas években buzdított, munkálkodott egy Magyar Prot. Irodalmi Társulat felállítása érdekében. A következő czikkben Masznyik Endre a „korinthusi gyülekezet bajai“-ról ir egy szép tanulmányt, mely különös tekintettel van a pártok kérdésére; ismerteti az úgyneve­zett Pál, Apollós, Kéfás és Krisztus pártot. Ez a dolgo­zat is egy nagyobb munka részlete, s bár igy is nagyon érdekes, önálló dolgozat, azért még sem minden ok nél­kül várjuk befejezését. Az értekezések, tanulmányok sorát bezárja, m'ónd­­hatnám betetőzi Zoványi Jenőnek ,.A reformáczió Magyar­­országon a mohácsi vészig“ czimü nagybecsű dolgozata, melynek első fele a Szemle f. évi I. füzetében jelent meg. Ha azt mondom róla, hogy szerzője a megjelent összes ezen tárgyra vonatkozó irodalmat áttanulmányozta és mindazt szerencsés kézzel értékesítette, hogy nagy appa­rátussal tárgyalja a reformáczió történetét a mohácsi vészig, nagyon jó, folyékony stylusban: mindazt elmond­tam erről a kiváló értékű dolgozatról, a mi olyan becsessé és értékessé teszi azt előttünk. Gratulálok Zoványinak, csak tovább! tovább! A könyvismertetés rovatában a szerkesztő-titkár Ke­nessey Béla ismerteti Badics Ferencz „Fáy András élet­rajza“ és Dr. Erdélyi Pál „Fáy András élete és müvei“ czimü két, a maga nemében igen becses s mint Kenessey igen helyesen megjegyzi, egymást mintegy kiegészítő köny­vet. A „haza mindenesének“, a buzgó református Fáynak életrajza sok tanúságul szolgálhat nékünk, s a két jeles könyv nagyon méltó volt arra, hogy a Szemlében olyan ismertetőre leljen, mint Kenessey; aki Dr. Erdélyi mun­kájának nagyobb elismeréssel adózik és én ezt a magam részéről, miután mindkét dolgozatot tanulmányoztam, szinte készséggel elismerem. A missió ügyet Csiky Lajos képviseli. „Belmissiói le­velek“-et közöl most már negyed Ízben és leírja a Horn­­ban, Hamburg mellett levő „Rauhes Haus“-t melyet Wi­ehern János Henrik alapított 1833-ban. Akkor egy kis ház, ma egy egész palota sor áll a „testvér intézet“ ren­delkezésére, melyekben a belmissió apostolai taníttatnak. Hazai és külföldi irodalmi szemle zárja be a tarta­lomdús füzetet, melyet mindvégig élénk figyelemmel és fokozódó érdeklődéssel olvastam. Végezetre hadd álljon itt egy kis statistika, melyből vonja le a következtetést a szives olvasó. A Magyar Prot. írod. Társaságnak 1890. évi Évkönyve szerint volt egy­házkerületünkből 3 pártfogó (500 írt), 22 alapitó (100 frt), 37 rendes (évi 6 frt), 77 pártoló (évi 3 frt), vagyis ösz­­szesen 139 tagja. Mely igy oszlik meg: lelkészek közül tag volt 96; testület, egyház, egyházmegye 14; tanár 14; tanító 3; világi uraink közül 12 (köztük a főgondnok és 3 egyházmegyei gondnok.) Az egyházmegyékben pedig ek­ként áll az írod. Társaság ügye: Barsból volt 12 tag;. Belső-Somogyból 7. Drégelpalánkból 3. Komáromból 22* Őrségből 12. Mezőföldről 9. Pápáról 18, pápai főiskola és tanárai 13. Tatából 32. Veszprémből 10. A három tagkii­­lönbözetet az egyházkerület, főgondnok 0 Nagyméltósága és központi ügyészünk alkotja. Ezt a statistikai eredményt keveselnünk kell. Világi uraink, lelkészeink, érdemes ta­nítói karunk: sorakozzatok e nagyra hivatott társaság körül! Thury Etele. «fr VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Legfelsőbb adomány. Királyunk Ó Felsége az amcsi ev. ref. egyháznak templomépitésre 100 frtot ado­mányozott magánpénztárából. — A felsőbb leányiskola alapjára, az ezen lapok 16-ik számában közlött, készpénzben befolyt 763 frt 39 krajezárhoz azóta jött: Szalacsi Istvánné gyűjtése 6 frt, az ősi reform, gyülekezet adománya 10 frt, tiszt. Nagy Károly ősi lelkészé 3 frt, Moharos Gyula tanító űré 1 frt 50 kr, a miliályházi ekklézsia gyűjtése 2 frt 40 kr, a ns. szalókié 16 frt 49 kr, a deáki gyülekezet köréből t. Szabó Zsigmond lelkész ur küld 18 frt 50 kr, a kis-rá­­kosi gyiil. 3 frt, a mencshelyi gyülekezetből Fejes Gábor tanító ur küld 17 frtot, T. Kálniczki Pál leik. ur Szoko­­láról ad 11 frtot, a gyülekezetben gyűjtött 5 frt 20 krt, Nagy-Dobszáról 3 frt 40 kr, Kur János gondnok Nagy- Tanyról 2 frt 8 kr, Tek. Baditz Imre ur Szili-Sárkányról 50 frt, T. Ruttkay Béla Szt-Pálról 10 frt, az aranyosi egyház 12 frt 50 kr, Alsó-Váradon t. Csekei Dávid gyűjt. 3 frt 50 kr, összesen 175 frt 57 kr, melyet is a már köz­lött 763 frt 39 krhoz adva lesz az ez ideig befolyt kész­pénz 938 frt 96 kr. Közli B. F. Ugyancsak a felsőbb leányiskola alapjára tekint»

Next

/
Thumbnails
Contents