Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-03 / 18. szám

277 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 278 hasonló magas — bársony süvegünknek csákó helyett lapos teteje volna, mint a németországi evangélikus papoknál szokás. Ezzel végeztem igénytelen megjegyzéseimet. Tökéletesen igaz, hogy „vestis non facit mo­­nachum;“ de az is áll ám, hogy „a ruha tisz­tesség“ s ha komolyan akarunk egyenruhát, le­gyen az valóban egyenruha! Révész Kálmán. Fölösleges-e korunkban a szószék? (Dr. M. Simpson amerikai methodista püspök felolvasása.*) III. A tudománynak sem a keresztyének, sem a ke­resztyén lelkészek nem ellenségei. Miért is lennének ? A tudomány nem más, mint Isten gondolatainak megértése; felismerése azon terveinek, melyeket akkor hozott, ami­dőn kiterjeszté az eget s a végtelen tért millió világok­kal ékesité. A fény törvénye azon tulajdonság, amelylyel Isten ezt felruházta. A magnetismus törvénye sem más, mint azon sajátság, melyet Isten a delejvasnak adott. — Az astronomia törvényei — mik volnának egyebek, mint Isten gondolatai, amely szerint a térben, saját pályájukon elhelyezte az égi testeket? Miért ne szerethetné a keresz­tyén lelkész az ilyen tudományokat? Mindezek a mennyei Atya bölcsesége, hatalma és jóságáról beszélnek. Nem mondta-e Isten „mindenek tietek“? Nem vagyunk-e „Is­tennek örökösei, a Krisztusnak pedig örökös társai“ ? A történelem azt tanitja. hogy Európa legjelentéke­nyebb iskoláit vagy a papság maga, vagy annak befo­lyása által alapították. A protestáns papság pedig kivá­lóan pártfogolja a tudományt. Az amerikai collegiumokat és egyetemeket is kevés kivétellel vagy egyes felekeze­tek alapították, vagy az államok ugyan, de keresztyén lelkészek ösztönzésére. Ezek töltötték be az igazgatói és tanári székeket s azok, akik nagy tudományukkal kér­kednek, ezektől merítették ismereteiket. Hogyan lehet az, hogy ezek téveszméken tengődnek, holott tanítványaik olyan óriások ? A tudósok nézeteit csaknem teljesen elfogadhatom, anélkül, hogy az hitem fundamentumát csak egy kissé is érintené. Azt mondják a tudósok, hog}r a világ millió évekkel ezelőtt teremtetett? Én nem tagadom azt, mert bibliám azt mondja, a „kezdetben“ történt az, amely talán sokkal előbb vala az ő milliónyi esztendőiknél. Azt mond­ják, hogy azon törvények, melyek ma működnek, millió évekkel ezelőtt is működtek? Megengedem, — csak azt teszem hozzá,, hogy a törvényadó előbb volt, mint ezen törvények. Beszélnek a végetlen térről és számtalan vi­lágokról? Annak én csak örülhetek, mert mindezek a mennyei atya kezének munkái. Beszélnek arról, hogy az evolutio törvényei szerint fejlődtek az élő lények az *) Az előző két közleményt Lapunk ez évi l. és 2. száma hozta. alsóbb renditekből felsőbb renditekbe. Én elfogadom ezt is; mert az evangyéliom által bűnösből szent lettem, s mint ilyen az angyalokénál is magasabb dicsőségre emel­tetem s az Üdvezitővel majdan az ő trónjára ülök. En hi­szem „a legalkalmasabb fenmaradását,“ mert a keresz­tyén tovább megmarad, ha az anyagi világ összeomlik is De ha azt mondják, hogy az evolutio helyettesíti a te - rém tőt — azt felelem: nem úgy van. Ugyanis sok dolog van, amelyekre az evolutio tanát alkalmazzák, s ame­lyekre mi is elmondhatjuk a juryk verdictjét „nincs be­bizonyítva;“ mégis ha elfogadjuk is azokat, egy parányit sem ingatják meg Isten bölcseségében és hatalmában való hitemet. Bámulatra méltó az órás ügyessége, aki egy kicsi kis időmérőt tud előállítani — de mennnyivel bámu­­landóbb Istené, aki egy olyan órát létesített, amelyik számtalan mást produkál s amelyek oly pontosak, hogy millió évek alatt sem hibáznak egy másodperczot sem! Ha a teremtő csak egy parányi csirát teremtett is, amely­ben benne volt a világok sokaságának előállási lehető­sége, azon mozgási törvényeikkel, hogy mindegyik kellő időben foglalja el helyét, csak csodálatomat növelheti. De ami lakóhelyemet, ami földi porsátoromat illeti, arra nézve Isten kegyelme és szeretnie más módon jelentette ki ma­gát. Az nem evolutio, hanem emanatio. Felülről jött, mi­ként a napfény, miként a harmat. Az evolutio vallói végtelen időkről beszélnek. Ha kérdem, mennyi idő kellett arra, hogy a protoplasma ga­lambbá fejlődjék, a galamb majommá, a majom emberré, arra azt mondják: positiv nem tudhatjuk. — A történelem kezdete óta nincs rá példa, hogy állatból ily módon em­ber lett volna. Kérdem tehát: miért nem engednek a ke­­resztyénségnek is annyri időt? Ez a bűnösöket szentekké teszi, a vadakat felvilágosult emberekké; a neveletlene­ket, durvákat müveltékké. A tüskök és kövek előtt meg­­hajló embereket felemelte, hogy Isten fiának, a föld he­lyettes uralkodójának érezzék magokat. Miért lenne a ke­­resztyénség felesleges, holott mégnem hatotta át mind az emberek fiait, nem tette még őket mind tudósokká? Enged­jenek hát neki is legalább annyi időt, hogy a vadak millióit felvilágosult emberekké, a bűnösök millióit szentekké vál­toztassa át, vagy mint ők mondják, más speciesekké. Mi Ígérjük, hogy az egész világ előbb leborul a kereszt előtt, mintsem egyetlen egy majomból ember leeud. Ha a szószék haszon nélkül való — kérdezzük: mely tekintetben? Azon Írók. kik a keresztyénséget karikatu­­rázzák, részben a pogány missióinkat is gáncsolják: a he­lyett, hogy nevetségessé teszik, jobb lenne ha magok is mennének. Sidny Smith egy a kannibálokhoz indult mis­­sionáriustől igy búcsúzott el: „reményiem, hogy szépen ki fog egyezni azon emberrel, aki majd megeszi önt.“ De az veszélytől mitsem félve elment. A hittérítők az egész világot gyülekezetükül tekintik. Mindenhova elmennek és az evangyéliom általuk diadalmaskodik. India és dél Af­rika nagy része századunk utolsó felében befogadta a ke­resztyén missionáriusokát és iskolákat. Madagaskar nem rég teljesen pogány szigetnek, ma keresztyén kormánya van, miniszterelnöke pedig a lelkész! értekezleteken részt 18*

Next

/
Thumbnails
Contents