Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-04 / 1. szám
15 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. ir> leni heccelődéstől. Vájjon a mi „Magyar Államunk“ mit mondana a boroszlói püspökre, az illető esperesre és plebánusra, kik az egyedül üdyözitő egyház felszentelt templomát készek voltak „az istentelen eretnekek konventikuluma“ számára átengedni?! Különben az is méltán kérdésbe jöhet, hogy a falu kath népe magától jött-e oly nagy lázongásba ?! Szerkesztői üzenetek. K. J. Csurgó. A szives Ígéretet és üdvözletét köszönjük, hasonlókép minden jókat kívánunk. M. P. Daruvár. A czikket megkaptuk, jövő számban jő. R. 3t. Tiszaföldvár. A küldeményt megkaptuk, igyekszünk elhelyezni. Jövő számban még adunk valami mutatványt, talán az é etrajzot. F. Z. Temesvár. Gratulálunk az önállósághoz. De óhajtanánk már némi kis életjelt is onnan. Boldog uj évet. se HIVATALOS RÉSZ. Olvasó- és tankönyvek ára. 47225. sz. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. Tudomásomra jutott, hogy egy vidéki könyvkereskedő az állam által kiadott és a m. kir. egyetemi nyomdában kapható olvasó- és tankönyveket az általam megszabott bolti árnál 3—4 krajczárral drágábban adja el. Minthogy népiskolai tankönyveknek az állam által való kiadása eg}úk fő czélja, az iskolás gyermekeket a lehetőségig olcsó könyvekkel ellátni, kötelességem ezen könyveknek a közvetítők által való megdrágítását megakadályozni. Már a f. év julius hó 20-án 28078. sz. a. kelt kürrendeletemmel (Néptanítók Lapja, 1890. évi folyama 62. száma) intézkedtem, hogy a nevezett nyomda igazgatósága a nála kapható tankönyveket a gondnokságoknak nettóáron portómenteseu küldje meg. Ennek kapcsán van szerencsém a főtiszt, főhatóságot felkérni, hogy a jelzetthez hasonló eset előfordulása esetén ily visszaélést azzal gátoljanak meg, hogy megrendeléseiket a fenti rendeleteim értelmében közvetlenül az egyetemi nyomda igazgatóságához intézzék. Budapest, 1890. deczember 12-én. A miniszter helyett: Berzeviczy, államtitkár. Körlevél a nagy tiszteletű lelkész urakhoz. 9350—890. szám. A pápai ev. ref. főiskolának története ez ideig nincs megírva, pedig ez az iskola a reformátió hajnalán keletkezett, a protestántizmus megsemmisítésére irányzottal! kezet fogott clericális és állami hatalom együttes működésével indított, s századokon át folytatott üldöztetés által minden vagyonától megfosztva szünetelt, a múlt század végén új életre keivé, azóta folyton áldásosán hatva működött és működik, s úgy az egyháznak, mint a hazának oly fiakat növelt, kikre méltán büszkék lehetünk. E főiskola történetének megiiására, idő és anyagi erő áldozására készen vállalkozott nt. Mokos Gyula tanár űr, kinek nem csak akarata, hanem hivatottsága és képesítettsége is van arra, hogy a főiskolának viszontagságokkal teljes történetét megírja. Czélt érhetésért évek óta gyűjti a szükséges adatokat, s nagy költekezéssé], tetemes pénzáldozattal átkutatta nemcsak a főiskolai s egyházkerületi, hanem az országos, s egyes magán levéltárakat is, s igen sok értékes és nagybecsű adatot gyűjtött össze. Az anyag már nagy részben együtt van, de mert lehetnek oly értékes adatok, melyeknek beillesztése a megírandó műnek értékét emeli, de azok általa föl nem kereshetett egyesek birtokában vannak, az ügy érdekében kérem fel főiskolánk minden volt növendékét és barátját, s ezek között Nagytiszteiettiségedet is, hogy ha a főiskola történetének megírásához, s a még létező hiánynak pótlásához szükségelt bármely adatnak birtokában van, legyen szives azt mielőbb nt. Mokos Gyula úrhoz Pápára elküldeni. A megírandó műnek egyik részét képezendi a főiskolában tanított rendes és segédtanárok élettörténete; s* mert a segédtanárok (praeceptorok) között voltak olyanok, kik a közélet terén kimagasló állást nem foglaltak el, s igy élettörténetük megírásához csak azok szolgáltathatnak adatokat, kik vérség vagy barátság általi öszszeköttetés folytán velők közelebbi érintkezésben voltak, s igy életük folyását ismervén, azt meg is írhatják, egyházunk és hazánk iránti szent kötelességet rónak le az ide vonatkozó adatoknak Mokos úrhoz leendő beküldése által. — S én bizton reményiem, hogy mindenki, aki ily adatnak birtokában van, sietni fog szent kötelességének az adatok beküldése által leendő lerovásával. Kérésemet megújítva kitűnő tisztelettel vagyok Rév- Komáromban deczember 30. 1890. Pap Gábor dunántúli ev. ref. püspök. (Kö lés végett áttételt 9316—1890. sz. a.) Eelelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN A kiadóhivatal kezelője: KIS ERNŐ. Pápán, 1891. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Debreczeny K.
