Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-29 / 13. szám
M ásodik évfolyam. 13. $r/ÍB8BB. Pápa 1891. márczius 29. DUNÁNTÚLI „Elmúlt a gyász, megszűnt a jajszó S reánk mosolygó nap ragyog; Mert a sírjában holtan alvó Megváltó ma feltámadott! Öröm csillog füvön virágon .... Hozsánna zeng át a világon, Millióknak ajkán zeng ma ének, A menny és föld bölcs Istenének! Feltámadás hite s reménye Minket az éggel összeköt; Nem hullunk többé esve térdre Jajgatva a sírok között. Hitünk horgonyát átkarolva, A könyezőkhöz lehajolva: . Vigasztal Jézus! — bölcs vezérünk, O mi bennünk s mi benne élünk! Nincsen halál! — s nincs végenyészet, Lelkünk csak más testet cserél; Az eszmék s a szép tettek élnek Mi nem földi — a lélek él! Hozsánna néked óh nagy Isten! S tarts meg minket ez édes hitben, Hogy megnyugvást ebben találva Adjuk magunk a Golgotára. E töldi lét — „az élet álom“ S hitünk fénye ragyogja bé, Minden múlandó e világon Csak az örök, mi Istené. Mi tőle a lelkűnkbe szállá: Szeretet, szellem, bit s a hála S buzgó szív hangja: csengő ének . . . Zengve ajkunkról szent nevének. Áldott Jézus! hozsánna néked . . . Mert újra élsz s nem vagy halott: Te „harmadnapra“ mint Ígérted Felépitéd a „templomot“ Felépitéd — hogy mi belátva: Lelkűnknek csak menny a hazája, Nem maradunk vigasztalan, Ott lesz szivünk, hol kincse van! (Jármi). Kosa Ede. 18 TARTALOM: Husvétbai). Kosa Kde. — Egyről-másról. jII. Kis József. — Néhány szó a prot. napilap kérdéséhez. Seregély Dezső. — Egyházi élet: A zánkai ref. egyházról. Thúry Etele. — Virágh Sándor. (Nekrolog.) Sebestyén Dávid. — Tár ez a: Adatok az 1670—80. évi vallásüldözés történetéhez. Pap Gábor. — V eg y e s közlemények. — Hirdető s. í>p >0 >} liiféltiis ? Sw, »Ir
