Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-22 / 12. szám

189 DUNÁNTÚLI PROTEST AN S LAP. 190 Szent, hatalmas fegyvereddel, Támadóim utját vedd el. Mond e vigaszt, mi legnagyobb : Hü megtartód csak én vagyok! Te alázd meg ellenimet, Kiktől szenved a te hived, — Hát valljanak mind szégyent azok S hátráljanak, mert nincs igazok. Mint a polyva a szél előtt: Szólhassanak mind szélyel ők! Legyen utjok gyászos, sötét, S büntetésed csupán övék. Kik ok nélkül hálót vetnek S vermet ásnak bús lelkemnek: Szálljon reájok mind hirtelen, A nekem szánt nagy veszedelem! Örüljek én Uram! benned, Hogy telkemet igy megmented S ajkamra, e szókat liozád: Ki hasonló Uiam hozzád?! Uram! a kik rád szorulnak: Segélyt adsz a nyomorultnak S szűkölködő szegény lelkeknek, Kiket durván csak fenyegetnek. En reám is támadtak ők, A hatalmas gonosztevők, — Tanúskodtak s olyant kérdtek: Mit nem tudok vagy nem értek. Fizettek a jóért gonoszt, Nyugalmamtól óh ez megfoszt. S ha szenvedtek ők: azonközben Érettük én gyászba öltöztem, — Mintha volna atyámfia S jóbarátom mindannyin: Úgy sirattam őket épen, Mint anyámat gyász színében! Nyomoromban, elleneim Összegyűltek örülve im! Rágalmaztak ők mind engemet, Sok hízelgő most rajtam nevet. Meddig nézed óh Uram hát A gonoszok ily uralmát? Szabadíts meg s néped között Dicsérlek én, az üldözött! Ne örüljön rajtam, nékem Sok halálos ellenségem! Még csak szemük se bántson nekik, Bár gyűlölnek, ok nélkül pedig. Ök nem szólnak békességet, Sőt gyűlölnek mást e végett. Gúuykaczajjal mondják nékem: Láttuk ezt jól s tudtuk régen! Látod uram! Te ezt bárhol, Kérlek tőlem ne légy távol! Kelj fel s Ítélj hát most felettem! Igazsággal mérd minden tettem. Ne örüljön egy se rajtam, Ne mondják rám ily nagy bajban: Örülj mostan, örülj lelkünk! Elvesztni őt okot leltünk! Alázd meg a kevélyeket! Gúnyolódtak már eleget Vigadjanak és örüljenek Védőim s mondják ezt mindenek: Magasztalunk Uram! téged Szolgádnak adsz békességet; Igazságod nagy s mig élek Mindennapon csak dicsérlek! Somogyi Antal. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Negyedéves előfizetőinket tisztelettel kérjük a második negyedre szőlő összegnek mielőbbi be­küldésére. — A főiskolai igazgatótanács f. lió 31-én (lmsvét I utáni kedden) d. u. 3 órakor fogja tavaszi ülését a pá­pai főiskola nagytermében megkezdeni. — Gyászliirek. Dr. Barla Szabó Sándor csurgói je­les orvos, egyik legbuzgóbb hitsorsosunk, kitől Lapunk ez évi 2-ik számában még vezérczikket közöltünk, e hó 13-án, 57 éves korában Csurgón elhunyt. — Borsos István nagysaápi derék tanító, kiben Borsos István tanártársunk édes atyját, Sebestyén Dávid kartársunk pedig sógorát gyászolja, 51 éves korában több kiskorú árva hátraha­gyásával szintén elhunyt. — Blky Károly lelkésztársun­­kát, a Reformátusok Lapja szerkesztőjét és családját nagy gyász érte 15 éves Ilonka leányuk elhunytéval. A szomo­rodott felek gyászában igaz részvéttel osztozunk. Adjon az Ur a boldogultaknak csendes nyugodalmat, a gyászo­soknak pedig keresztyéni megnyugovás lelkét! — Két theologiai tanártársunk legközelebb doe­­torrá promoveáltatott, és pedig Szabó Aladár bölcsészet­­tudorrá a budapesti tudományegyetemen, Erdős József debreczeni theol. tanár pedig a theologia tudorává a bé­csi prot theol. fakultáson. Az uj tudorokat szívesen üdvö­zöljük s további működésükhöz is sikert és áldást kívá­nunk. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy „honoris causa“, tehát valamely theol. fakultás saját kezdeményezéséből nyert theol. docton czimmel a hazaikét prot. egyházban jelenleg senki sem bir. Legutóbb Révész Imre és dr. Szeberéntjí Gusztáv nyerték e szép kitüntetést ugyancsak a bécsi theol. fakultástól 1871. ápril hó 2-án.

Next

/
Thumbnails
Contents