Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-16 / 11. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

17S

Pompás park közepén álló alacsony épület s a párkányzaton van Írva: Puren downs, magna gutes. — Az előszobában állott kaunnerdienernek jelentettem, ki vagyok. - Kérdezte, ha rendelve vagyok-e oda? Igen. feleiéin. Ezzel ő bement, s kijővén kérdezte, honnan való vagyok? Midőn mondtam, hogy Debreczenből, jelentette, hogy ágy bemehetek, s az ajtót kinyitotta. — Felállott iró asztalától a nagy statusférti. s jött felém s igen közel megái - lőtt. — Ekkor én igy szóltam (emelkedett hangon, mert erre figyelmessé tétettem).

..Erfüllt von Dankbarkeit, mit der tiefsten Ehrfurcht stehe ich vor Eurer Fürstlichen Durchlaucht, um unterthönigst zu danken für die hohe Gnade, wodurch Er. Durchlaucht mir zu dem unerwarteten Glück verholten haben, dass mich seine Majestät zu allerhöchst ihrem Hofrath zu ernennen gerulieten. — da, ich danke dafür unterthünigst und bete zu Gott. Er möge das so hochvichtige Leben Eurer Durchlaucht lange Zeit erhalten, zum W'ohle der .Monarchie, zum W’ohle der civilisirten Welt, zum W'ohle der .Menchsheit. Zugleich nehme ich mir die Freiheit, in dieselbe hohe Gnade, nicht sowohl meine geringe Person, als vielmehr meine Glaubensgenossen und unsere Religions-angelegenheiten, fernerhin demütliigst zu empfehlen.“

(Ye're küv.)

Könyvismertetés.

A Lim:/ Békekötés. Zsilinszky Miluílytól.

(I) Nagy nyereséggel gazdagította hazai történetirodalmunkat a Prot. írod. Társ. Zsilinszkynek a linczi békekötésről irt müve kiadásával. Ennyi adatnak csupán öszszegyiijtése is tiszteletet szerez a tudósnak, művészi feldolgozása megörökíti nevét. S nem kis felelősség terhét érezzük, midőn e nagyszabású mű ismertetéséhez fogunk ; jól tudván, hogy a helytelen könyvismertetésnél a közönségre nézve többet érő a hallgatás, s a túlságosan szórt dicséretek az Íróra nézve sértőbbek a szidalomnál. Azon feladat áll előttünk, hogy egy minden izében kimentő munkát nehány hasábnyi rövid rajzban visszatiikröztessiink. egy nagy csoport társaságot parányi fénykép keretébe szorítsunk. Az alakok igy halaváuyak. s alig alig felismerhetőkké válnak, s bizonyos elégiiletlenséggel szemléljük önmagunk is. hogy mily tökéletlen az az eredetihez képest. Nem véletlenül esik gondolatunk Zsilinszky munkájáról szólva a fényképekre, mivel olvasása közben azt képzeljük, hogy egy művészi rajzokkal tolt albumot forgatunk, melynek lapjain a linczi békekötés szereplői vannak egybegyűjtve a megszólamlásig élethű képekben.

III. Ferdinánd és pártfelei, Esterházy Miklós nádor. Lippay György esztergomi érsek. Tőrös János királyi megbízott. gr. l’sáky László a lévai és pápai várak kapitánya s a béketárgyalások ügyében alkalmazott sok más megbízott az egyik oldalon, mig a másikon I. Kákóczy György és követei UMiyai Zsigmond, Kemény János, (’bérnél Gvörgy, Nyári Bern át, Klobusiczky András. Serédy István s még annyian mások képezik ezen gyűjteménynek mindnyájunkra nézve kiválóan érdekes alakjait. E mű nemcsak tanít, gyönyörködtet is bennünket, ez a történelmi adatok k'meritö feldolgozása mellett viszonyok és szereplők élethű rajzainak gyűjteménye.

Kísértsük meg egyes alakjait bemutatni, s ha a kezünk alól kikerülő másolat sok kívánni valót hagy maga után, mentsen ki minket gyakorlatlanságunk, s kis térre szórakozásunk, a minek folytán a képek szükségképen hala váll vokká lesznek.

Esterházy Miklós nádor, hámjai Zsigmond és Kemény János.

Nagyszombatban vannak a nádor és Kákóczy megbízottjai, hogy a béke ügyében tanácskozzanak. A nádor magánértekezletre hivatja őket magához, de ezek nem jelennek meg. „Az első összejövetelnek — mondák — ünnepélyesnek kell lennie, mert ők nem a nádorhoz, hanem ő felsége biztosaihoz küldettek.“ A nádor megértette *». szavak súlyát, az ünnepélyes fogadtatás okt, 27-én ment végbe, mely alkalommal midőn a nádor kifogást emelt küldöttek megbízó levele ellen, majd Rákóczyról szólva, erős kitételeket használ. Lányai higgadt hallgatás után szóhoz juthatván, a fejedelemre emelt vádakat visszauta-. sitja, s röviden, higgadtan felteszi a kérdést: akar-e a nádor velük tárgyalni, vagy nem?..Mi — úgymond — nem jöttünk ide feleselni, hanem tractálni.“ s migő védekezését előadja, a nádor izgatottan méregeti végig szemeivel ellenfeleit, majd De sem várva Lányai beszéde végét: „Hogyan merészel — úgymond — a hitszegő fejedelem ilyen feltételeket szabni urának, császárjának ? Es kegyelmetek nem restellik lázadásukat az arany bulla czikkelyeivel takargatni! Mely ördög tanácsán indulnak szégyenletes szereplésükben, melyért a poklok kínjait érdemelnék meg áruló fejedelmükkel együtt!"

Beszélt még többet is. közben kezével az asztalra, vágott, lábával toppantott, s elmondván mindent, mi szivén feküdt, végül őriiletes hangon bizonyítgatja: „a mit mondtam. igazat mondtam, igazat mondtam.”

Majd midőn Lányai nem vesztvén el önuralmát csillapítja a magán uralkodni nem tudó öreget, a nádor azt válaszolja : ..neki senki sem vethet lakatot a szájára, hogy a közügyekről szabadon ne nyilatkozhassak. Ehhez neki több joga van. mint ő felségén kívül bárki másnak. A fejedelem követeit nem ismeri el sem directorinak, sem praoceptorinak: tud ő annyit, mint ő kegyelmek.“

Ne hig.yjük azonban, hogy ilyen s e fajta kifejezések daczára Írónk nem ismeri fel a nádor igaz őszinte hazafiságát. s ennek elismerésével adós nem is marad. Dicséri bölcs és hazafias magaviseletét, midőn a királyt leveleiben óva inti a sérelmek szaporításától. „Meg nem foghatja — igy ir a nádor — miért halasztatik azon bajoknak orvoslása, melyeknek megszüntetésére ő felsége országos végzések és királyi hitlevelek által kötelezve vau. azon időre, a mikor ő felségének külső dolgai jobbra fordulnak.“ S Esterházy nádor egész jellemét visszatükrözve Útjuk e pár szóban: ..() nem kíván több engedményt adni. hanem a megadottakat lelkiismeretesen akarj*, megtartatni.“