Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-09 / 10. szám
157 A magyar nyelv s a számtan az, aminek a 'növendékek a gyakorlati életben legtöbb hasznát veszik; azért nem ajánlható eléggé e két tárgy lehető tökéletes megtanítása. A mennyiségtannál arra ügyeljenek a körlelkészek, hogy a tanítók eleget tesznek-e a tantervben levő azon kívánalomnak, mely szerint ..a tanítás a gyakorlati élet szolgálatában álljon, a kidolgozandó feladványok a mindennapi életből vétessenek s a fejbeli számvetésre kiváló gondja legyen a tanítónak/4 A számtani vagy a méréstani szabályok elrecitálásával nem szabad megelégedni; de meg kell győződni arról is. hogy e szabályokat a növendék érti-e úgy. hogy ha esetleg elfelejtené, okoskodás utján magától is rá tudna jönni. Mert így kell ennek lenni, ha a szabály megtanulását megelőzte a szemlélet és a mindennapi életből vett sok példa. A mennyiségtan kiváltképpen alkalmas arra. hogy a növendékeket önimmkásságra. gondolkodásra, találékonyságra szoktassuk általa. Es a melyik tanító erre nem ügyelve, szabályokat tanultat: haszontalan munkát végez. Az önmunkásság felette hasznos, mert egyrészről tettre készti és edzi az akaratot, másrészről emeli az önérzetet és fokozza a tudomány-szomjat. A tanítás helyes vagy helytelen voltáról persze a rendes tanítás idejében lehet kétségtelenül meggyőződni; de lehetséges ez az évi vizsgálat alkalmával is. De ilyenkor csak rövid feladatokat kell adni. s még azokat se szükséges egészen végig kidolgoztatni ; okadatolja a gyermek, hogy e feladattal mit kell tenni és hogyan s miért. A V. és VI. osztályban a táblánál történő számoláson kívül mindenesetre kell Írásbeli feladatokat, adni. épp úgy mint a magyar fogalmazási gyakorlatokra. Mikor készen vannak vele a gyermekek: adjanak számot élőszóval is eljárásukról, de ne a szabálynak elpergetésével. hanem elmondásával annak, hogyan fogták tél. miképpen dolgozták ki és miért úgy?! Hosszú számítást igénylő feladatoknál kell igy eljárni, mert ezekkel nem lehet, nem szabad a mennyiségtanra szánt időt a táblánál elpazarolni, .legyezzük meg hogy számtanra é* mértanin együttesen alig jut 1» perez ! . . . A mindennapi életből kel venni a példákat; ezek kétszeresen értékesek: érdeklik nagyon a gyermeket és előkészítik az életre. „A hivatását liiven betölteni törekvő tanító fölkeresi a kézműveseket. kereskedőket, földmiveseket, tudomást szerez az illető nép ipari, kereskedelmi, társadalmi viszonyairól, a községi gazdálkodásról, az. adóviszonyokról, a cselédviszonyokról stb.. s aztán számtani példáit e tényleges életviszonyokra alkalmazza. Az élelmi szerek, kenyér, tojás, harmati, bor. vaj. tej. zsir. olaj. szappan stb. tényleges árait szorgalmasan kell a föladványokban használni.“* ,.Tanító az iskolában*' Kehr után <Jyertyántty. 1SS7. A fejlődi számolásra azért kell kiváló gondot fordítani, mert ez kitűnő szellemi gymnastika és mert ha felnő a gyermek : ennek minden lépten-nynmoli hasznát veszi. A méréstannál is egyakorlati hasznot kell keresni. Szüksége van méréstani ismeretekre a földmivesnek épen úgy. mint az asztalosnak, ácsnak vagy a kőmivesnek. Mennyi töprengéstől, tévedéstől és kártól megmentheti magát az a földmiv«>* ki egy darab földet meg tud mérni s ki tudja számítani annak értékét. Máin szór halljuk a legelőkiosz15« tások alkalmával ezen aggódó szavakat : „de ki tudja meg van-é?” 8 e tudatlanság mennyi gyanúsítást, elégedetlenséget és másokkal való viszályt szül. Elejét kell ennek venni a gyermekeknek a mérésben való gyakorlása által. De ez még nem minden; meg kell tudni azt is, hogy a tömörméréstanhoz vannak-e vastag papírból, vagy fából készült szemléltető eszközök, a melyeken a sarkokat, éleket. alap- és oldallapokat szemlélhesse a tanuló, s a melyeken megtanuljon mérni. Ne kívánjunk sokat de a helyi körülmények szerint szükséges keveset jól. A földrajz és történelemnél kiválóan kínálkozik az alkalom, hogy a növendék látóköréről, elbeszélésben való ügyességéről, a nagy jellemek iránt való előszeretetéről meggyőződjék a vizsgáló. A természettudományi tárgyaknál is a gyakorlati szempont az első. Itt különösen a gazdaságtan és az egészségtan körébe eső ismereteket és ügyességeket kell számon kérni. A vizsgálatok után tartatni szokott értekezletről is szólok valamit. Ezen értekezletnek egyebek közt egyik, még pedig főczélja az volna, hogy a tanítók közül kettő, három egyik ez-, másik ama tárgyból mintaelőadást tartson, vagy valamely közérdekű tárgyról felolvasson. I gy tudom, hogy ezen értekezletek nem felein (de meg a kitűzött c.zelnak. Én csak egy értekezleten voltam jelen : erről biztosan állíthatom, hogy nem felelt meg feladatának. Nem 1 eleit, meg sem formailag, sem tartalmilag. Formahiba volt az, hogy az elnök mintegy nem akarta tudni, hogy ő elnök ; vagy a mi talán mindegy, mindenki azt gondolta, hogy ó az elnök. Már pedig minden tanácskozásnál, ennek helyes vezetése végett szükség van egy megnevezett elnökre. Azon értekezletnek, melyről itt szó van. hivatalánál fogva, a körfelügyelö az elnöke; ezt a körtéi ügyelőnek nem szabad feledni s mihelyt nem feledi, sok formahibának elejét veszi. Pedig: „forma dat esse rei.” A mi a mintaelőadást illeti, ennél — nézetem szerint — elengedhetlen az illető osztály növendékeinek legalább feles számban jelenléte. Mert megvallom nagyon furcsának, sőt lehetetlennek tartom. hogy az előadó, jobban mondva a tanító jo barátaival komáival szemben kik sokszor nevettető közbeszól ásókkal és kérdésekkel zavarják - tanítói komolysággal tudjon eljárni. De különben is ilyen képzelt tanulónál a tanítás eiedménye nem mérlegelhető; s ez esetben tanulságosabb egy jó tanítási tervezet felolvasása; annyival inkább, mert. az Írás megmarad, bárki is kezébe veheti s megteheti ra. megjegyzéseit. Röviden összegezve az elmondottakat; ha azt akarjuk, hogy iskoláink felügyelete helyes és kifogástalan legyen, csak azokat válasszuk meg köifel ügyelők ill. kik ehhez kedvet és hivatást éreznek magukban; várjuk meg aztán tőlük, hogy a rendes tanítás alkalmával is legalább egyszer behatóan vizsgálják meg az iskolákat; az évi vizsgálat, alkalmával a gyakorlati élet szempontjából mondjanak ítéletet. (Gondoskodjanak, hogy az értekezleten mindig tartassék mintaelőadás, vagy felolvasás; e tekintetben olykorolykor ok maguk is mutassanak jó példát. Csurgó. Kis József. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.
