Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-09 / 10. szám

155

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1 :>♦;

.. Poroszországban a [not. theologusok. jogtudósok, lelkészek igen erélyesen és egyetértőleg követelik a prot. egyház államtóli függetlenségét, szabad alkotmányát. de e mellett az országos javadalmaztatást folyvást fönn akarják tartani, rámutatva a r. catli. egyházra. mely már darab idő óta élvezi az autonómiát együtt az állami javadalmaztatással. Skócziában világosan ki lön fejezve az óhajtás, hogy a szabad egyház szívesen elfogadná az állam általi javadalmaztatást. ha szabadságát megtarthatná; a presbyteri állam-egyház pedig bármely perczben szabadulni szeietne az állam és patronátus nyűgeitől, de e mellett a javadalmaztatást meg akarná tartani. Ahrens, az államtudományok egyik rendes tanára a lipcsei egyetemen, nem vallja azon tant. hogy ha az állam fizet és segélyez, az is legyen az ur, sót inkább azt tanítja, hogy az állam tisztelni tartozik, a különböző élet és művelődési körök autonómiáját." — —-------- .

Még többet is idézhetnék, de hiszem, hogy ennyi is elég arra nézve, hogy Balogh Sándor ur szerencsétlen és veszedelmes elve soha életbe ne lépjen. Mert ugyan mi az, a mi ránk. különösen magyarországi protestánsokra nézve, annyira féltékenyen drága? Az autonómia! Ez az, melyért őseink küzdöttek, üldöztettek, megfogytak, de meg nem törettek; ezt adták át az utódoknak és íme találkozik olyan meggondolatlan pazarló, aki ezt az ős hagyatékot az ablakon akarja kidobni! Levetkőzni egészen és azt várni, hogy az államkormány öltöztessen föl! No még ez lenne a czifra egyenruha!

Balogh S. atyafit nagyon bántja szegénységünk! és van is ebben sok nyomasztóan rossz, mert Horáczként:

,,magnum pauperies opprobrium, jubet quidvis et facéré et páti. virtutisque viam deserit arduae!“

Csakhogy a szegénység nem mentené ám az autonómia eladásának iszonya bűnét és azt juttatja eszembe, a mit a bölcs irt: ..a szegénység gonoszra ingerel!" En, a mennyire belátok a magyar prot. egyház életébe, ennél sötétebb pontot is látok, a mely ráksebként evődik az egész testben. Es igen jól irta a halhatatlan emlékű Révész Imre: ..Ránk magyar protestánsokra nézve mindenfelől zűrzavar és "-szomorú kilátás, minden demokratiánk, politikai pártszereplésünk, népszerűségünk, magasztos terveink, szapora indítványaink, tarack durrogatásaink. fáklyás zenéink — —-és más életjelenségeink mellett is, mindenfelől a komoly valódiságra tekintve mondom, hogy a múltak folyamán nincs korszak. melyben a magyar Protestantismus úgy el hagyta volna magát, mint ma! Most ránk illik Tacitus mon dása ..mere in servitium!"

Mindig másban keresi a hibát, magunkat pedig nem vizs. gálni. egy neme a hátramaradásnak. ..aliis consilium (híresed sibi mm cavere —- stultum esse!‘‘ mondja a meseiró.

Hiba. ferdeség van mindenütt, mentegetésről szó sem lehet és ránk lehet alkalmazni azt, amit a classicus iró jegyzett fel a trójai harczról ,.et intra, et extra muros peccatum fűit."

Nemeske. Szabó József

ref. lelkész.

Er

ISKOLAÜGY.

A körielkéss tiszte s annak betöltése.

(Vége.)

A mi már az egyes tárgyakat illeti : legnehezebben mérlegelhető a vallástanitás eredménye; mert a tanítónak e tárgy körül való minden munkája inkább a jövőre irányul, mint a jelenre. Itt az ismeret csak eszköz a szív nemesítésére, a vallásos jellem fejlesztésére.

Itt a tanító egyénisége elhatározó, döntő befolyással van az eredmény minőségére. De miután vannak a valláserkölcsi képzésnek az egyház által választott s a tan tervben megjelölt eszközei: járjon utánna a körfelügyeló. hogy ezen eszközök egytől-egyig felhasználtattak-e ? Kálvinista népünknek a biblia lévén első rendű olvasókönyve : kívánatos. hogy a gyermekek jól megismerkedjenek e könyvvel s eunek olvasásmódjával már az iskolában. Ennek hát, valamint annak is. hogy az énekek értelmesen és szépen vannak-e megtanítva, jól járjon utána a körfelügyeló.

A többi tárgyakban elért siker fölött már biztosan lehet ítéletet mondani. A magyar nyelv népiskolai tanításának az a czélja „hogy a növendék tiszta kiejtéssel, értelmesen s természetes hangsúlyozással beszélni-, gondolatait mint élőszóval, úgy Írásban is kifejezni-, mások kifejezett gondolatait s a népszerű irodalmi müveket megérteni képesittessék“ ... Sorra elő kell venni osztályról-osztályra a tananyagot. Az első és második osztályt épp úgy szoros figyelemre kell méltatni, mint a felsőbbeket. Az alap letétele kiváló figyelmet érdemlő munka. Nem szabad könnyelműen megelégedni azzal, hogy a mit elmulasztottak az első osztályban, majd helyrepótolják azt a másodikban és igy tovább. Minden napnak megvan a maga terhe. A 4 alsó osztályban a tulajdonképpeni nyelvtani oktatás bevégződik. A IV. osztály végeztével kell tehát tudni a gyermekeknek nemcsak gépiesen jól olvasni, de értelemmel is. Hogy ez igy legyen, erre kiváló gondot kell fordítani már csak azért is, mert a népiskola IV. osztályából a gymnasiumba átlépő gyermekek ennek veszik legtöbb hasznát, Es sajátságos. sok tanító a helyett, hogy a népiskola feladatát kifogástalanul elvégeztetné a gyermekekkel: ráfogja öt a latin grammatika tanulására ! Pedig ezt a gymnasiumi tanárok éppen nem óhajtják; de azt már igen. hogy a népiskola IV. osztályát végzett növendékek értelmesen és folyékonyan tudjanak olvasni! Nagy gondot igényelnek az V. és VI. osztálybau a fogalmazási gyakorlatok. El ne mulassza tehát a körfelügyeló meggyőződést szerezni a gyermekeknek e körben szerzett ügyességéről. Teheti ezt úgy, hogy elbeszél nekik egy rövid történetet s utasítja őket, hogy mig ö ezzel meg ezzel az osztályával foglalkozik, írják le. Vagy pedig utasítja őket. hogy ugyanígy nyugtaivá nyt, bizonyítványt, vagy egy levelet Írjanak. E dolgozatoknak a megbirálása legalkalmasabban II óra után történhetik meg; az se lenne helytelen, ha a dolgozatokat magához venné a körfelügyelő s otthon nézné át. Ha még aztán több éven át meg is tartaná s a más más évbeli dolgozatokat összehasonlitná: a haladást vagy visszaesést minden esetre alaposabban állapíthatná meg.