Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

Első évfolya m.

§. szám.

Pápa 1890. február 23.

DUNÁNTÚLI

X----------------------------X

ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helybon és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt. félévre 2 frt.

X ------------------------------&

Az. egyház és iskola köréből.

A DÜSÁNT1ÍIJ EV. REF. E&YHÁZKER. HIVATALOS KiIZLiiNY K.

X-----------------------------X

HIRDETÉSEK DÍJA:

4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egy- , szeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij .HO kr.

~© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

TARTALOM: a protestáns egyház autonómiájának áruba bocsátása. III. Aiöal Gábor. — A lelkészi hivatal. IV. (Dr. M.

Simpson.) — Kerületünk világi eleméről. l)r. Kapossy Luczián. — Tár ez a: Az a.-teveli ev. ref. egyház története. (Folytatás.) Bulla Gábor. — Vegyes közlemények. — Hivatalos rész.

A protestáns egyház autonómiájának áruba bocsátása.

in.

4. Balogh Sándor az egyház önkormányzati jogának eladását lehetségesnek, körül minijeinknél fogra szükségesnek és húsz nősünk tartja. Lehetségesnek a következő okokból:

a) Álért a protestantáns egyház-fogalommal az önkormányzat feladása nem ellenkezik és a biblia sem szól ellene. Álivei a prosestáns egyház a maga tanait és intézményeit a bibliára épiti, e felhozott két bizonyíték meglehetősen egynek vehető és mindkettőről megmondhatjuk, hogy7 az idézett állítást semmivel sem támogatják. Álég ha igaz volna is azon állítás, hogy az autonómia feladása a bibliával nem ellenkezik, akkor sem bírna sulylyal azon kérdés eldöntésénél, hogy7 a magy7ar ref. egyháznak czélszerü-e, lehető-e feladni önkormányzatát, mert e kérdésben nem általános szempontok, hanem a mi különös viszonyaink a döntök. Ue mikor ez az állítás nem is igaz! Azt csakugyan nem lehet kimutatni a bibliából, akár Pál apostolról, akár a többi apostolokról, hogy nekik csak gondolatukban is megfordult volna az, hogy7 a maguk vagy utódaik részére állami fizetést igényeltek volna; azt ellenben nagyon sok helyiről ki lehet mutatni a bibliából, hogy7 a lelkészeknek, az igehirdetőknek, az egyházi szolgáknak saját híveik adományaiból kell megélni. Pál apostol I. Kor. IX. részt egészen c kérdés*

nek szenteli, és azt kérdi: ha mi nektek lelkieket vetünk, nagy dolog-e, ha mi a ti testi marháitokat aratjuk? A protestáns egyház életre jövése épen azért neveztetik reformationak. mert tanaiban és szervezetében visszatért az ős egyházhoz, a mely teljesen democraticus alapon nyugodott és benne minden hivatalok ön kormányzati utón, az állami hatalom teljes kizárásával, töltettek be. Tehát a protestáns egy7ház-logalommal igenis az önkormányzati egyházszervezet illik össze legjobban.

b) Feladható az önkormányzat: mert magok a reformátorok is az eggliáz kormányzását megosztották az államokkal és az angol, a németalföldi, a németországi. a schireitzi egyházai; is ekképen alakultak meg.

Az kétségtelen, hogy a reformátorok az akkori politikai viszonyokat felhasználták a reformátió eszméinek terjesztésére, és összeköttetésbe léptek a politikai hatalom kezelőivel. Zwingli a zürichi tanácsra és népre, Kálvin a genfi tanácsra, Luther Bölcs Frigyesre és más világi fejedelmek pártfogására támaszkodott, és mindegyik reformátor az egyház kormányzatában a politikai hatalom birtokosainak bizonyos jogokat engedett, a minthogy hazánkban is egyes főurakra, városi tanácsokra, erdély i fejedelmekre támaszkodott a protestantismus az erőszakos üldöztetés korában; de korántsem azért, mintha ezt a protestáns egyház szelleme kívánta volna igy7, hanem azon kényszerűségből, hogy a római katholika egy7ház phvsikai erővel intézett támadá-8