Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-02-16 / 7. szám
Ill DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 112 túlnépesek, azt igen könnyen kimagyarázliatónak tartom Budapestre nézve központi helyzetéből s azon szerencsés viszonyából, hogy ott az igyekvő fiatalember legkönnyebben feltalálhatja az önfentartás eszközeit; — Sárospatakra nézve pedig azon körülményből, hogy az ottani theol. akadémia növendékei, százados gyakorlat alapján, nem csupán és egyedül a tiszáninneni kerületre vannak utalva, hanem ő belőlük kerül ki jórészben a tiszántúli egyházkerület felsőbb egyházmegyéinek (Felső-Szabolcs, Szatmár, Bereg, Mármaros, Ugocsa) papsága is. Ekép a Budapesthez közeleső Pápa és a Sárospatakhoz közeleső Debreczen deficitje is természetesen kimagyarázható lesz; a nagyeuyedi theol. akadémia átlagon aluli népességét pedig talán azon körülmény okozhatja, hogy aránylag Erdélyben vau a legtöbb IV. osztályú vagy azon is alul levő egyház. (535-ből 288 !) Imé, az összehasonlitó statisztika megtámadhatatlanul (mert a számok nem hazudnak) kimutatta, hogy a pápai theol. akadémia, 28 növendékével, aránylagos népességére nézve a, harmadik helyen, a budapesti és sárospataki akadémiák után és a debreczeni s enyedi theol. akadémiák előtt áll. Szolgáljon ez megnyugtatásul és vigasztalásul azoknak, kik, csak a puszta számokai nézve, már aggódni és panaszolkodni kezdtek a pápai theol. akadémia elnéptelenedése felett. Nagyon természetes, hogy az egész fentebbi számítás csak a relativ, nem pedig az absolut szükséglettel számolhatott ; illetőleg csak a lelkészi állomások számát és a theologusok mostani összegét vehette fel alapul. Hogy az absolut szükséglet számát csak megközelítőleg is megái lapíthassuk s ez alapon tehessiik meg számításainkat arra nézve, hogy egész magyarországi ev. ref. egyházunkban, illetőleg ennek egyes kerületeiben évenként hány lelkészi állomás üresedik meg s eliez képest minden kerületre, illetőleg theologiai akadémiára nézve mennyi az évi szükséglet; illetőleg egy-egy kerület hány végzett theologusnak adhat évenként biztos állást: e végre legelőször is, tiz évi átlagszám alapján, azt kellene tudnunk, hogy hány lelkészi állomás üresedik meg évenként halál — lemondás — és elmozdítás miatt. Mivel azonban ily kimutatás nem létezik, vagy legalább — tudtomra — nyilvánosságra hozva nem volt, egyelőre meg kellett elégednem azon adatokkal, a melyek rendelkezésemre állottak. Révész Kálmán. adásteveli ev. ref. egyház története. Jelen alkalommal szándékom az, hogy az adásteveli ev. ref. egyház történetét, a kezeimhez szerezhetett történelmi források nyomán, röviden ismertessem. Mielőtt, azonban ezt tenném, szükségesnek találom felemlíteni, hogy községünk hibásan neveztetik Adász, valamint szinte Ádáz- Tevelnek is, mert helységünk, a régi időben itt virágzó Ki mtsi, Bereczki, Péter, Gáncs, Tóth Czere, Oroszi, Balassa, | Gyimóthi, Józsa, Bodzái, Merétei és Lörincze családoknak, a trón és haza érdekében tett hűséges szolgálataik jutalmául, Vl-ik Károly császár által tett birtok adományozástól vette MJd.s-Tevel nevezetét, s előbb Magyar-Tevelnek neveztetett, megkülönböztetésül a közellevő németajkú Xémet-Teveltöl. Az említett, Vl-ik Károly császártól nyert adománylevél máig is megvan, a Kaputsi család felügyelete alatt. Azt azonban hogy mikor keletkezett Adás-Tevelen az evangyéliomi reformált egyház, — történelmi adatok hiányában. egész bizonyossággal meghatározni nem lehet; de hogy Pápával egyidejűleg reformáltatott, gyanittatja azon körülmény, hogy a szóhagyomány semmit sem tud, a reformatio óta. catli. anyaegyháznak A.-Tevelen létezéséről. sőt az adásteveli kevés számú cath. csaláidok közt is vannak, kiknek őseik, az anyakönyvek tanúsítása szerint, a reform, egyházhoz tartoztak — mint a Gombai és Bükki családok. De különösen bizonyítja az adásteveli egyház régiségét a nt. pápai egyház levéltárában levő, 1808-ban kelt és Zsoldos .Jákob az időkori nagytekintélyű és tudományu adásteveli lelkész által szerkesztett egyháztörténelmi vázlat, melyben a ref. egyház eredetére vonatkozólag szóról-szóra ez foglaltatik: „Hogy mikor kezdődött itt a reformált eklézsia? s ki által terjesztetett el a reformált vallás, azt, — elveszvén az adásteveli egyháznak régibb matriculái, bizonyosan meghatározni nem lehet, hanem — így szól az említett történelmi vázlat — némely még most is élő öregeknek felmutatott régi leveleikből, és a szájhagyomány után fennmaradt tudósításaikból annyit biztosan lehet állítani, hogy már az 1540-ik esztendőben nemes Péter Benedek, a nemes Kaputsi és Bereczki családok s több mások reformátusok voltak, mert a fentebb említett lelkész úr előtt felmutatott régi levelekből kitűnt, hogy nemes Péter Ferencz, a ki 1570-ben született, s 1650-ben halt meg, mint reform, vallása egyén, az akkori vallásüldözések ellen felkelt erdélyi fejedelem vezérlete alatt a vallásszabadságért harczoló nemes katonák között káplárságot viselt, valamint mások is a Bereczkiek, Kaputsiak s a többi nemes családok tagjai közül, ki egy, ki másféle tisztséget viseltek; valamint bizonyos az is, hogy a vallásüldöztetések ezen korszakában, az akkori adásteveli ref. lelkipásztor szecsődi Gél lén János is megöletett a falu végén Xémet-Tevel felől, a hol most az izraelita templom áll, és a melynek körülete akkor sűrű tövises berek volt. Az istenitisztelet yyakorlása azonban, a vallásüldüzések közt is, A.-Tevelen soha meg nem szűnt, sőt midőn már másutt vagy egészen kialudt az evangyMiuin világa, vagy csak alig pislogott, itt, mint bátorságos curialis nemesi helyen, akkor is fénylett az, sőt menedéket adott a másunnan elüldözött szerencsétlen hitrokonoknak, a többek közt, különösen a pápai hitrokonoknak, kik az 1753-ik esztendőtől az 1783-ik évig azaz 31 esztendőig idejártak istentiszteletre. Hogy az 1720-ik esztendő előtt is, a mióta anyakönyveink rendesen vezettetnek és megvannak, sőt az előző időkben is, sok évekkel előbb, már volt Adás-Tevelen református egyház, bizonyítja a nt. pápai egyházmegye levéltárában eredetiben 1825-ik évben letett s másolatban az egyháznál is meglevő leltár, melyben az egyház ingó és ingatlan javai hitelesítve összeiratván a többek közt ez is mondatik:
