Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-02-09 / 6. szám
97 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. A bibliaolvasásnak is vannak szabályai, melyeket ily kis gyermekeknél szem elől téveszteni nem szabad. A bibliaolvasásnak szabályait dr. Kis Áron ..A vallástanitás módszertana" czimii müvében a következő 5 pont alatt foglalta össze : a) a tanító kérdezősködjék a gyermekektől az előbbi órán olvasottakról, b) mondja el rövid s világos szavakban az olvasni való tartalmát. Ez megkönnyíti az olvasmány megértését. c) olvassa el a felvett szakaszt a tanító. d) olvastassa el a gyermekekkel. A gyermekek olvasásakor adjuk meg a szükséges magyarázatokat is. e) olvasás után a tanító az olvasottakat foglalja össze s minden hosszas predikáczió nélkül, de nyomatékos szavakkal vésse a gyermekek leikébe. Arra azonban, hogy ily módszeres bibliaolvasás utján ismerjék meg a növendékek a bibliát, az egész bibliát, nincs idő. Javaslom ennélfogva, hogy a 11. oszt. tananyaga igy osztassék be: 1. időszakban: megismertetendő Palesztina a négyes felosztás szerint, hogy mire az evagyéliomokra Kerül a sor, a helyekre nézve tájékozva legyenek a gyermekek. Erre 4 hét elégséges, mert az első osztályban is tanultak már a gyermekek Palesztináról. A hátralevő idő az evangyeliomoknak, a Jézus élettörténetének és a hegyi predikácziónak megismertetésére, illetőleg megtanítására fordítandó. A II. időszakban megismertetendök a nevezetesebb példázatok; részletesen az apostolok cselekedeteiről írott könyv; magyarázatát kell adni az apostoli levelek keletkezésének; ki kell emelni Pál leveleinek közös jellemvonását és tanításának irányát; fel kell sorolni az ellenvetéseket, melyeket a zsidó-érzelmű tanítók emeltek ellene s az érveket, melyekkel Pál ez ellenvetéseket viszszaverte ; általános, de rövid ismertetése adandó-a közönséges leveleknek és végül a jelenések könyvének. Az egyes levelek (2 1) története és tartalmuknak tartídomjeggzék alakjában közlése elhagyandó. (Nemarkoljunk sokat; inkább szorítsunk keveset! így talán elnémulna az a sok panasz is. a mit az 1. és II. osztályos fiuk szüléi és a vallástant is figyelemmel kisérő tanárok emelnek oly gyakran a mostani tananyag ellen.) A III. időszak ismétlésre fordítandó. Mindezek megtanulására ily irányban készített és mindent felölelő kézikőngc szükséges. A kézikönyvben legyen egy Palesztina ismertetésére alkalmas térkép és az apostolok cselekedeteihez egy másik; mert a közönségesen használt térképek nem igen felelnek meg czéluknak. A III. és IV. osztály tanterve jó. V—VII. osztály. Ezen osztályokban a következő változást javaslom: az egyetemes egyháztörténet tétessék kétéves tautárgygyá oly formán, hogy az V. osztály végezze el a reformáczióig, a VI. osztály pedig a reformácziótól a jelen időig. E változtatásra utal bennünket az egyetemes egyháztörténet terjedelme és az a körülmény, hogy a világtörténet újkora a VI. osztály tárgya. Tudjuk mindnyájan, hogy a világtörténettel íhily szoros kapcsolatban áll az egyháztörténet, 98 hogy egyik a másiknak kiegészítője, világosítója, segédtudománya. Mennyivel könnyebben és gyümölcsözőbben tanulhatná hát a növendék az egyháztörténetet párhuzamban a világtörténettel, kivált a reformáczió utáni részét. Ha beszélünk — a mostani beosztás mellett — a reformáczió terjedéséről Angol-, Eranczia-. Német-, Dán-, Svéd-, Norvégországban. Németalföldön, vagy az osztrák örökös tartományokban stb. — milyen nagy akadály a kellő siker elérésében, hogy a növendékek ez országok állami, társadalmi és műveltségi viszonyairól mit se tudnak, sőt helyrajzukat is csak nagyon, de nagyon fogyatékosán ismerik. mert II. osztályos koruk óta elfelejtették. De ha mindjárt nem felejtették volna is el. tudjuk, hogy másmás térkép kell az ó-, közép-, és újkorhoz! A politikai körülmények nemcsak a fejedelmek, de a pápák részéről is nagyon bejátszanak az egyház történetébe: ép ezért az államok életével, hogy úgy szóljak a világ képével a mennyire lehet meg kell ismertetni a tanulót. De mily kevéssé lehet a mostani beosztás mellett! Tegyük fel, hogy az első harmadban eljutottunk a reformáczióig; a második harmadban el kell végeznünk az egyháztörténetet a jelen időig, hogy a harmadik- harmad egészen ismétlésre maradjon. (Rendtartás 5.) A második harmadban rendes körülmények között 24 óra tartható. De e 24 óra se fordítható pusztán a továbbhaladásra, mert ha egy nagyobb összefüggő részt elvégeztünk: megkell ismételnünk. Bátran leszámíthatunk hát (5 órát a 24-ből. Marad tehát csak 18 s e 18 órán a reformáczió egyetemes történetét a jelen időig el kell végezni! Es tessék elhinni, elvégezzük; de azt hiszem egyikőnk sem úgy a hogy szeretné! . . . Egy év két órával kevés; vannak dolgok, melyeknek elvégzésére nem elég csak a buzgóság: idő is kell! Éppen az elmondottak miatt nagyon helyeslem a sárospatakiak azon eljárását, mely szerint ők — nem tekintve a konventí tantervre — az V. és VI. osztályban, tehát két évig tanítják az egyetemes egyháztörténetet. Megérdemli ezt e tárgy fontossága. Tovább menve: a VII. osztály tárgya a symbolic® lenne és a vallástörténet kiszorulna. Én azt hiszem, hogy a vallástörténetet minden kár nélkül elhagyhatjuk. Elhagyhatjuk először azért, mert a világtörténelemmel a vallástörténet is előadatik, szorosan összefüggvén minden nép műveltségével, szellemi életének minden nyíl vállalásával a vallás. És ha a katholikus, ág. evangélikus, zsidó stb. növendékek kimehetnek az életbe e nemű oly terjedelmű, ismerettel, a milyent a világtörténet keretében a történelem tanárától elsajátíthatnak: miért ne mehetnének ki a mi növendékeink is?! Elhagyható a vallástörténet azért is. mert a vallásos szellem főbb nyilvánulásait a VII. osztályban se tárgyalhatjuk vallásbölcsészeti szempontból, mikor a növendékek a philosophiának még elemeit sem ismerik. De nem is ez a czél úgy-e? Ha nem ez a rzél, hanem csak a vallásalakok történeti ismertetése: akkor bízzuk a történelem tanárára; mi pedig használjuk fel időnket az egyetemes egyháztörténet újkori részének a lajtos megismertetésére. A sárospatakiak nem tanítanak vallástörténetet: jól teszik! A Vili. osztály tárgya maradjon továbbra is a ma-» gyár prot. egyháztörténetét. Megjegyzem, hogy a VIIL»
