Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-21 / 51. szám

825

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

wollte, (lass diese beide Feste in allen Landen wären aufgehoben, allein um des Missbrauehes willen, da darinnen geschieht; denn obgleich Etliche sind, die es göttlich wissen zu gebrauchen, so sind doch ihren viele, fast der meiste Haufe, die es missbrauchen.“2) Ekép aztán majdnem háromszáz éven át nem volt tulajdonképeni halottak ünnepe a protestáns egyházakban. Némileg azonban látunk idevonatkozó törekvést azon jelenségben, hogy a német evang. egyház az egyházi év négy utolsó vasárnapjára, vagyis az első adventét megelőző négy vasárnapra oly 'perikopákat jelelt ki. melyek a halálra és az utolsó Ítéletre vonatkoznak. (Máté IX. 18—26. XXIV. 15—28. XXV. 31—46, és XXV. 1 — 13.)

A halottak napjának elrendelése a német, illetőleg első sorban porosz protestáns egyházban ugyanazon fejedelem, III. Frigyes Vilmos porosz király nevéhez fűződik, aki a két felekezet közötti uniónak is egyik legnagyobb bajnoka volt.

A nagy frauczia háborúkban ezer és ezer porosz | honfi találta halálát. Azért 111. Frigyes Vilmos 1813-ban , elrendelte országa protestáns egyházaiban, hogy a liábo- j inban elesettek emlékére egy külön emléknapot szentelje- i nek. E rendeletét a következő két évben 1814- és 1815-ben ismételte s azon nagy tetszés, melylyel ez intézkedése a nép körében találkozott, azon gondolatot ébresztő fel benne, hogy ez ünnepet állandósítani kellene.

Megbízta tehát ez ügy előkészítésével Schuckmann belügyminiszterét. Ez Sack és Boroicsky8) protestáns ! püspökök és a minisztérium vallásügyi osztályának hozzájárulásával 1816. november hó 9-én nyújtotta be a királyhoz munkálatát, melynek alapján III. Frigyes Vilmos azon év november hó 17-ik napján kibocsátott kabinet rendeletében intézkedett a „halottak napjának“ (Todteufest) rendszeres megünnepléséről. Pl rendelet szerint az egyházi év utolsó vasárnapján (vagyis az első advent előtti vasárnap) úgy a lutheránus, mint a református templomokban meg kell tartani a halottak ünnepét, mely a szószékből egy héttel előzőleg kihirdetendő; szombaton pedig, mint ünnepnek elébe kell harangoztatui. Az oltár feketével legyen bevonva s rajta két égő gyertya álljon stb.

Ezen rendelet alapján 1817-től kezdve folytonosan 1 megtartják a porosz és német evang. egyházak a halottak napját. Ma már annyira átment a nép vérébe, hogy ép oly buzgósággal ünnepelik meg, mint a keresztyéuség bármelyik nagy ünnepét. (Például Berliubeu 1885-ben magam láttam pár templomban az ünneplő óriási közönséget; 1 a székesegyházban (Domkirche) tartott isteuitiszteleten. az uralkodóház több tagjainak élén, maga az akkori trónörökös, a később oly tragikus véget ért Frigyes Vilmos is részt vett, ki akkor még duzzadó férliereje teljességében fényes vértes egyenruhával fedett daliás alakjával, arany sassal ékített ezüstös sisakjában igazán meg- *)

*) Evang. Kirchlicher Anzeiger. Berlin. 1885. 47. szám.

*.) lluroWdky evang. superintended» Ili. Irigyes \ »1 mostál 1816-ban püspöki, 1823-ban pedig érttki (Erzbischof) cziinet nyert. 0 tehát Németország egyetlen protestáns érseke. Ma is van egy tekintélyes párt. mely á Generalsuperintendenseknek »Rischof« czimet óhajt.

82t>

kapó és önkéntelenül is tiszteletet gerjesztő alak volt.)

Kezdetben azonban igen sokan megtámadták ez ünnepet (ledaráló királyi rendeletet. Némelyek a pogány (egyptomi) halott-kultusz feltámadását látták benne; Kliefoth szerint az egész ünnep „az unió dogmatikai confusióiból s a modern sentimentalismusból származott.“ Guericke hallei egyet, tanár szerint a tulaj donképeni keresztyén halottak ünnepe elválaszthatlan a feltámadás reménységétől, tehát csakis a husvéttal kapcsolatban lehet helye; aminthogy az u. n. cseh-morva testvérek (Brüdergemeinde) csakugyan lmsvét első napjának reggelén, napfelkeltekor mennek ki a temetőbe, hogy elhunyt testvéreik emlékének néhány kegyeletes perczet szenteljenek.

A mi felfogásunk szerint a porosz halottak ünnepének jogosultsága nincs, mert miniszteri vagy királyi rendelettel, de még országgyűlési végzéssel is egyházi ünnepet decretálni nem lehet. I)e ha eltekintünk is eredetétől. szerintünk az evangyéliomi protestáns tanrendszerben és ennek alapján, egy külön halottak ünnepének sem helye, sem szüksége nincsen. Csupán egy dolgot lehet mentségére felhozni: meggátolja a protestánsokat, hogy a katholikusok purgatorium-hitébül eredt halottak ünnepét, főkép ennek léleknélkiili külső czifraságait. azokkal együtt megüljék s egy másik napot jelel ki a halottak emléke számára.

Révész Kálmán.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Lapunk t. barátait tisztelettel kérjük a jövő évre szóló előfizetési összegnek idejében való beküldésére.

Lapunk tartalommutatóját és czinilapját «a jövő évi első számmal fogjuk t. előfizetőinknek megküldeni.

Püspök beigtatás. A bányai ág. ev. egyházke- 1 rület nemrég választott püspökét főtisztelendő Sárkány Sámuel pilisi lelkész urat f. hó 17-én fényes ünnepséggel igtatták be uj hivatalába Budapesten az e czélra csinosan feldiszitett Deák-téri templomban. A beigtató beszédet főtiszt, mélt. Karsay Sándor dunántúli ág. ev. püspök úr tartotta. A bányakerület felügyelőjén, főesperesein, s egyh. megyei felügyelőin kívül résztvettek a testvérek közörömében Baltik Frigyes. Zelenka Bál püspök urak. br. Prónay Gábor főfelügyelő. Radó Kálmán dunántúli kér. felügyelő. Az ev. reform, egyház részéről Szász Károly püspök és gróf Tisza Lajos főgondnok. — Az ég áldása kisérje a beigtatott püspök úr szent és nemes törekvését!

— Beküldettek, a) ..Református Keresztyén Hittan.“ Hollandból dolgozta és kiadta Dávid Gyula ev. ref. s. lelkész. Budapest. Kókai Lajos könyvkereskedése. 1890. Ára 1 írt. b) „Lelkészfelavatási Egyházi Beszéd.“ Irta éfl elmondta Takács József czeglédi ev. ref. lelkész. Buda-