Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-23 / 47. szám

Első évfolya m.

4V. szám.

Pápa 1890. november 23.

DUNÁNTÚLI

s-----------------------------X

ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt.

*— ----------------------*

Az egyház és iskola köréből.

V X

HIRDETÉSEK DÍJA:

4- hasábos petilsor többszöri közléséért b. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélycgdij HO kr.

A----------------------------*-© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ATARTALOM: ,.A ezé! szentesíti az eszközöket.“ J. Révész Mihály. — Iskolaügy: Esperesi körlevél. Szekere* Mihály. — TVircza: A pápai reform, egyház keletkezése. Mohot Gyula. — Az Isten igaz szolgájának jó élete. Pastoralis versben. Irta Andreáé Rálint. (Folyt, köv.) Payr Sándor. - Vegyes közlemények. — Hi v a t a 1 o s r é s z. — P á 1 y á z a t.

,,A ezél szentesíti az eszközöket.“

I. A czimirat egykor csak jézsuita elv volt. de lassanként mint rákfene, beleette magát a rom an is in us testébe: s a hivatalos róm. kath. egyház minden mozdulatából kirí, hogy át van hatva a fent idézett jézsuita elvtől, mert az ultramontán papism us uralma és hatalma érdekében semmiféle eszköztől nem riad vissza, ha az czéljait elősegíti. S minthogy manapság sokszor történtek oly dolgok, amelyek nem felelnek meg az ultrámontánismus középkori Ízlésének : a jézsuita elvekkel telitett elem dúl-fúl s fel lehet róla tenni, hogy hazánkban épen most, amidőn utasítani merészelték a törvények tiszteletben tartására, kész volna minden szentet lábbal tiporni, ha a Krisztus helytartója alkalomszerűnek tartaná engedelmet adólag hunyorítani kegyes szemeivel a rakonczátlanságra S minthogy e becses lap sohasem borzad attól, hogy az ultramontánismus ajkát lehúzza, azért, hogy az ellenségesen csattogó fogakat a gyanútlanok is annál könnyebben megláthassák: én is igyekezem hozzájárulni, hogy az ultramontán türelmetlenség és az ultramontán véres fogak annál leplezetlenebből álljanak a világ előtt, ba ugyan van még rajtuk egyáltalában lepel.

Egy községünkben lakó rcf. férfi a szomszédos róm. kath. községből nősült: mind a kettő

körülbelül 60 éves. Jelzett kath. község ma is középkori butaságban és bigottságban leledzik. Az öreg menyasszony meg akart gyónni esküvője előtt szokás szerint, de a pap megtagadta tőle a gyóntatást azért, mert reformátushoz megy nőül. Az asszony panaszra ment az espereshez, ezzel azt nyerte, hogy a pap a tisztességes templomban való esketést is megtagadta s csak a konyhájában Jett volna hajlandó megesketni a vegyes párt: az asszonyt leszidta, mocskolta mindenféle disznónak azért, hogy a barmok (értsd reformátusok) közé megy nőül. Bezzeg azt a református ifjút nem kergette el a páter, aki megígérte, hogy minden gyermekét kath. hitben nevelendi!

Maga a pápa isteni jogokat követel magának s a belőle kiáramló eme jognak részleges birtokosai a papok, kik ezen jogon felette állanak a közönséges földi halandóknak. A legfőbb lelki és világi hatalom a pápa kezében van; ó az absolut hatalom, mellette klerikus és laikus szolga egyaránt. L)e bármely klerikus mérhetetlenebb isteni jogokkal bir, mint bármely laikus, sőt ez utóbbi isteni jogokkal nem is bir egyáltalában. nem is vindikálja. Am nézz meg egy klerikust. ba ez képzelt isteni jogaiban sértve képzeli magát, hn arrogántiája csorbulást szenved: kész elfeledni hazáját, izgatni a törvény ellen, csak gőgjének eleget tehessen. J^llotcleme a papismusnak a sötét tudatlanság és a farkcsóváló szolgaság. Legnagyobb ellensége a felvilágosodás és