Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-02-02 / 5. szám
Első évfolya m. 5. szám. Pápa 1890. február 2. DUNÁNTÚLI XT-X ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt. félévre 2 frt. *-X Az egyház és iskola köréből. A DUNÁNTÚLI EV. IF. ECÍHÍIEt HIVATALOS Mill 5Ä-----------------------------^ HIRDETÉSEK DÍJA; 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij .'10 kr. &-___________'_____ .X MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. SÓTARTALOM: Megtartod-e mégis a te hitedet? Emil. — Nyilatkozat. Szerkesztő.— Néhány szó az akarat szabadságáról. (Folytatás.) Dr. Horváth József. — Könyvismertetés; Berde Sándor. Jézus vallása. Németh István.— Gyakorlati lelkészet: Schleiermacher beszéde fia sirja felett. (Vége.) Antal Géza. — Y egyes k ö z 1 e m é n y e k. Megtartod-e mégis a te hitedet? A két evangyéliomi egyháztól, azt hiszem, méltán kérdezhetem : megtartja-e még ma is azt a hitét, hogy neki — a vallásiakat kivéve — közép, sőt népiskolái felett is meg van autonómiája. Az 1790-1. 26-ik törvényczikk értelmében a két evangyéliomi egyház tanitókat, tanárokat szabadon liivhatott iskoláiba, azoknak számát szaporíthatta vagy kevesbíthette, a tanítás és tanulás módját, rendjét, szabályát meghatározhatta. Ez autonómiájánál fogva a két evangyéliomi egyház mind felsőbb, mind alsóbb iskoláiban maga szabta meg az eltanitandó tárgyakat, maga határozta meg a tanítási rendet, maga állapította meg a tanárok és tanítási óráiknak számát, őrködött a tanítás és a tanárok erkölcsi magaviseleté felett s különösen őrködött a felett, hogy a tanitás valódi protestáns szellemben történjék. Mind ez ma már csak halvány emléke az egy időben erős küzdelemmel kivívott protestáns autonómiának. Mindenki tudja, hogy az evangyéliomi egyház középiskoláiban a kormány szabja meg a tanárok számát s a megszabott szám kevesbitését meg nem engedi. Tanárait maga választja ugyan az evangyéliomi egyház, de csak azok közül, akiket a kormány tanárságra feljogosít. Régebben kiszemelte iskoláiban a tanárságra alkalmas ifjakat, azokat iskoláik bevégzésével külföldre küldötte ismereteik bővitése végett s nyert belőlük legtöbbnyire jeles tanárokat és senki sem tagadhatja, hogy a protestáns iskolák megütötték a mértéket. Az eltanitandó tárgyakat, a tanitás és tanulás rendjét, módját, szabályát, a tanitás heti óraszámát a protestánsok középiskoláiban is ma a kormány szabja meg. Tankönyvekről a kormány gondoskodik s a mi tanáraink nem tehetnek mást, mint tankönyvül a kormány által approbált könyveket használni. Ezekben a könyvekben eléggé van arról gondoskodva, hogy középiskoláink szelleme valamikép protestáns ne legyen. Középiskoláink ma már szellemben teljesen színtelenek. Nem törődik ugyan a kormány azzal, ha az egyházkerület felügyel iskoláira: de előtte saját tanfelügyelőinek jelentése az irányadó s a kettős felügyelettel a középiskolai tanárok kényszerítve vannak két urnák szolgálni. Minek beszéljek többet? Ezekből is eléggé meglátszik, hog}7 méltán kérdezhetem: megtartja-e a két evangyéliomi egyház még ma is azt a hitét, hogy neki — a vallásiakat kivéve — iskolái felett meg van autonómiája? Uraim! tisztelt Uraim! a magyar állam a modern államok sorába lépett. A modern államnak az a tendencziája, hogy polgárainak tudományos nevelését a maga kezei közé vegye, és az egyházra tagjainak csupán valláserkölcsi nevelését bizza. A modern magyar államnak is ez a törekvése. És ezt, ha még most kímélettel is az egyházak iránt, de elöbb-utóbb keresztül fogja vinni. Hasztalan minden erőfeszítésünk, V jelen hasztalan minden költségünk. Magyarország ifjai«zámlioz egy negyedlv mellóltloi van csatolva. 5
