Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-02 / 44. szám
701 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. vallásimat nevében a földesül*, a várkapitány nevüket aláírták, megpecsételték, mint rszinte a bíró és a nemes tanács is. Ue a főiskola 1752-ben 221 évi fennállása után az osztrák háznak Tóth Tereuez által — a protestánsok iránti folytonos, nagy és nemeslelkii kedvezései miatt — minduntalan dicsőített es. és kir. uralkodása alatt elvétetett. Azonban e gyászos megsemmisülés után az 17*10/1. XX\ 1. törvényczikk legelső áldásos fuvallatára, a régi egyemeletes iskolaépület mellett alig három év alatt elkészült Márton István tanárkomban a kétemeletes iskolai újépület, amikor az alapvető Tóth Ferencz még debreczeni diák volt. Mikor pedig Tóth Ferencz 1801-ben hittani katedráját elfoglalta, már akkor Márton István gymnasialis alapvető kézikönyvei (görög, német és latin nyelvtanai) több kiadást értek; utóbb pedig a gymnasialis VII- VIII. osztály, mint szinte az akadémia számára logikájával, a philosophia eritiea systemájával a szó szoros értelmében, alapvető iskolai müveket alkotott. Tóth Ferencz ellenben ekkor is csak egyedül a tlieologikumokban. az egyházi irodalom terén irt s excellált. Suum unique. .‘11 éves egyfittküzdés, erő- s munkamegfeszités jellemzé e két nagy férfiút az egyház és főiskolája felvirágoztatásában, mígnem az 1832-ki nagy cholerának Márton István Pápán szept. elsején áldozata lett, nekem azon mondhatlan fájdalmamra, miszerint már csak két hó múlva kezei alá jutandottani volna. Tóth Ferencz alatt indult meg — folytatja a vezérczikk — a Hegel bölcsészeti rendszere, de a bölcsészeti irodalom örök kávám odahagyta Tarczy Lajos ezt a katltedrát és a természettanit vette át. Ez épenséggel nem áll. mivel 1832-ben egyszerre választatott philosophia és pliisica professorrá. Magam is mint eskiitt diák. mint, benevolus auscultáns ültem ott. Az sem áll. mintha ama bölcsészet örök kárt vallott volna, mivel Liszkay 1873-iki Névtára (XXX XXXI. lap) szerint: „A rövid életű Idealismus transcendentalis helyébe ismét Hegel rendszere állott, . . . képviselve Kerkapoli Károly . . és Antal Lébor által.*4 De különbéit is Tarczy ez egy pár éve a főiskola «alapvetése csak nem lehetett. Minő főpásztori tapintattal — a vezérczikk szerint tudá 'fótit Ferencz a hullámokat lecsendesiteni. Azaz. a hullámok önként visszatértek Tarczy visszalépésével. De lássuk még ezt. Midőn — folytatja — Tóth Ferencz fölhívta Kazay tiábor veszprémi segédgondnokot, szólítaná föl az illető lelkészeket vádjaiknak Írásba foglalására, majd akkor tog azokra rendszeresen megfelelni (t. i. Fótit ferencz); persze hogy a lelkészek örökre adósok maradtak. Sőt inkább. Hegel rendszerének nyelve, ért hűtlensége, iránya, vezéreszméi írásba foglaltatván, az egyházmegyei s kerületi gyűléseken a eritiea philosophia visszaállítását követelték. Benne volt a vádiratban: Hegel után **gy c hr iát, egy predikácziót se lehet Írni. Tóth Ferencz a vádakat összegezvén, 1835-iki deez. 7 02 10-kén TarczyliO'. Írott levelében a. következő kérdéseket teszi föl: 1. Tagadtatik-e professor ur philosophiájábau a lélek azon halhatatlansága, mely a kér. vallásban és a keresztyének közt eddig divatozott és a közönségesen bevett philosophiában taníttatott? Tagadt atik-e nevezetesen a léleknek personalis megmaradása s a más életbeni önnön munkálása V 2. Tanittatik-e professsor ur philosophiájábau a pantheismus ? 3. Vezettetik-e ezen philosophia által az ifjúság scepticismusra'? 4. Nem forog-e veszélyben a Hegel philosophiája miatt a vallás és moralitás, egy lévén a világ Istennel és a halhatlanság is elfogadtatván. vagy ezek egymásban — mint a vád tétetik — elenyészvén, valamint a statusnak is nem ártanak-e ezen állítások t 5. Miben áll az a mistificatio. melylyel ez a philosophia tei heltetik V Ezekre minél előbb s egyenes feleletet kérek ohmodon. hogy professor urnák, az ezen pontokat illető tanításait magokban foglaló és a manuseriptumban feltalálható íj-ai megemlittessenek. I több pedig közlök négy rendbeli receusióját a Hegel pliilosophiájának, melyek a fentebbi pontokat igazolják s azt is kijelentik, hogy különösen a lélek halhatatlansága tagadtatik a Hegel philosophiájábau. de ezt mint titkot őrizni kell az illetőknek. S mindezen titkot épen Hegel tanítványai fedezték fel a világ előtt és ők figyelmeztettek erre mindeneket, — még inkább gyanús ez a philosophia bizonyos pontokra nézve — s maga |is professor ur. ha a Hegel ilyen philosophiáját tanítja, nem ment a terheltetéstől, — ha pedig nem tan it ja, miért, teszi hát philosophiája elé. hogy Hegel szerint tanítja azt, nem lévén közönségünknek sem czélja. sem tudta abban, hogy nálunk Hegel philosophiája tanittassék. Szeretettel vagyok kedves professor urnák. Pápán, deczomber 10. 1855.. igaz kötelességü szolgája Tóth Ferencz s. k. superintendens. — Tarczy válasza kelt 1835. deez. 24-én s olvasható föntebb említett Liszkay 1873-iki névtárában, Tisza földvár. Vári Szaró Sámuel. cv. re F. lelkész. A lelkészi hivatal. J)r. M. Simpson amerikai methodista püspök felolvasásai. XXIV. Az első századokról keveset tudunk, csak néhány dicső név emléke maradt fent Mily hatalom adatott Amhrosiusnak! Mily nagy sokaság gyűlt Chrysostomus köré! Miként csüngtek ajkain, s miként bnzditá felüket! Erasmus azt mondja róla. hogy: ..nem tudom mit bámuljak inkább, ezen ember fáradhatatlanságát-e vagy hall-44*
