Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

GDI semmit se talál rajta, hogyan átkozhatja meg, ha mint azt Márk világosan megjegyzi, még éppen nem volt ideje a fügeérésnek ?! Ezen ellen mondásnak megoldását sokan megkisérlették már különböző utakon. A legtöbb magya­rázat ide megy ki: ,.a fügefa levelei csak a gyümölcs után jönnek látszatra. Fel kellett hát tenni az Úrnak, hogy a levelekkel ellátott fán gyümölcs is van, bár az évszak szerint ezt még nem lehetett várni. A fán kellett lenni részint áttelelt késői fügének, részint a nyári füge növekedő hajtásának.“ Áprilbau azonban soh’se talál az ember késői fügét; a nyári füge hajtása meg egy éhes embernek vékony táplálék lett volna! I)e mivelhogy érett korai fügéket csak júniusban, érett nyári fügéket csak augusztusban találunk, — Jézus pedig ápril kezdetén vo­nult be Jeruzsálembe: ekként ama magyarázatok, melyek szerint a szép le vél disz miatt ama fán kivételként ugyan, gyümölcsöt is lehetett várni, nem segítenek semmit. Ha talál a hasonlat: akkor .lézus teljes joggal várhatott gyü­mölcsöt a fán. Különösen megnehezíti a magyarázatot Márknak e megjegyzésre méltó toldaléka: ..mert nem vala még a fügeérésnek ideje.“ Mit akar azzal az evangélista rnegvi­­lágositani? Talán azt, hogy miért nem volt a fán gyü­mölcs? De hisz akkor a gyümölcs hiányának egészen természetes oka volt és igy Izraelre alkalmazva, a pél­­dázatos cselekvény azt jelentené, hogy Jézus gyümölcsöt keresett Izraelnél, bár természet szerint nem lehetett neki gyümölcse. Jézus megátkozza a fügefát, bár e szerint úgy látszik, hogy a hiba nem a fügefában volt, hanem ő henne. mert nem a kellő időben kívánt gyümölcsöt. Ekkor Jézus cselekedete igazságtalan lett volna, még ha ezer­szer is csak egy értelmetlen teremtményről volna szó, melylyel volt hatalma azt cselekedni,, amit akart. Nos, miként magyarázták e helyet? Hallgatok azon magyarázatokról, melyek egyszerűen azt mondják, hogy Márknak igen-igen megbicsaklott a nyelve; az Íráskor eszébe ötlött, hogy hisz akkor még éppen nem volt ideje a fügeérésnek és magyarázási buzgalmában nem vette észre, hogy azzal az egész történetet elrontja. így fogva fel a dolgot, mindenesetre hihetetlenül ostoba embernek kellett volna lenni az evangélistának. A magyarázók kö­zül azonban, kik szent Márkot megérteni igyekeznek, sokan azt hiszik, hogy ezen megjegyzés nem azt akarja bizonyí­tani, miért nem talált Jézus semmi gyümölcsöt a fán, ha­nem csak azt akarja megvilágositani, hogy miért fordult az éhező Úr éppen ehhez a fához; mert ennek levélgaz­­tlagsága arra engedett következtetni, hogy gyümölcs is vau rajta, bár még nem volt ideje a fügeérésnek. Mások úgy találják, hogy a toldalékban az a gondolat jut kife­jezésre, hogy éppen akkor kedvezőtlen év volt a füge­érésre. Mások egyenesen azt mondják, hogy itt ebben a toldalékban a „mert“ —„ámbár, bár.“ Ismét mások, kik ezen állítás lehetetlenségét elismerik, helyesnek tartják ugyan a gondolatot, mely ezáltal kifejezésre jutott, de úgy találják, hogy Márk ez egyszer meglehetősen ügyet­lenül fejezte ki magát; mig egy érdemes magyarázó hi­­mezés nélkül igy nyilatkozik: „én a toldalékot egyátalán luegfoghatatlannak találom.“ És ez egy olyan ítélet, amit az első lenyomás után aláírhatna miuden olvasó. Azon-092 ban az evangélistának mégis valami határozottat kellett itt gondolni és az evangélista ügyetlenségében keresni menekvést egy oly gondosan szerkesztett iratnál, mégis kissé bajos dolog. Ttt is a fügefáknak a helyszínén, a szent földön való pontos megfigyelése adja nekünk a helyes megoldást. E végből szükséges a, fák fejlődését kissé közelebbről szem­­ügyre venni. Ha a tenyészet a hosszú nyár végén meg­szűnik és az első télies viharok az országon végig vonul­nak: akkor a fügefa is novemberben vagy deczemberben elhullatja leveleit és egy ideig egészen lombtalan és csupasz. A még csak kis szemek mellett látjuk a leendő fügék parányi hajtásait, és ezek azok a- gyümölcsök, me­lyekről — úgy látszik — azt hiszik, hogy kérni fügék. De minthogy azok még csak a jövő ^vben fejlődnek ki, sok­kal inkább nevezhetők korai fügéknek. A valódi késői fü­gék. melyeket különös gondoskodás mellett a fügeszedés után is a fán lehet hagyni, legfölebb deczemberig vagy legfölebb január kezdetéig tartanak el. . . Februárban ellenben a fák szemei elkezdenek duzzadni és nagy szám­mal jönnek elő a kis gyümölcshajtások. Es minthogy ezek alig lencsenagyságu csomóknak (bütyköknek) látszanak még mielőtt a levelek a már erősen duzzadó szemekből előtörnének: mondhatjuk, hogy a gyümölcs megelőzi a leveleket. Csakhogy meg kell jegyezni, hogy ez csak az egészen kicsiny gyümölcshajtásokról áll. Márcziusban a levelek bámulatos gyorsasággal hajtanak. És most már kifejlődnek a korai fügék, pontosan ugyanazon tempóban, mint a levelek. Reggelenkiut jól észre lehet venni mind a kettőnek fejlődését. 1888. évben márczius elején kezd­tek fakadni a fügefák. A korai fügék márczius 10-én már kis cseresznye-nagyságunk, márczius végén csaknem oly nagyok voltak, mint a kifejlett fügék, bár még egészen kemények és éretlenek. Ez idő tájt megszámláltam ker­temben a fügefa korai gyümölcseit és kerek számban 1500-nak találtam. Ha tehát a levelek a korai fügékkel egyenlő arányban fejlődnek: világos, hogy egy feltűnően sok és szép levelekkel ékeskedő fán igen jól kifejlett ko­rai fügék is várhatók. Áprilban tehát, mikor a fügefának ama megátkozása történt, minden rendes fán kellett lenni levélnek, következőleg korai fügének is. Ez kiváltkép áll azon szelíd völgyekről, melyek a fügetenyésztésre kitü­nően alkalmasok, mint Beth-Sachur, Bethlehem mellett és főkép Bethfage, hol a füge régen és most különösen jó gondozásnak és tenyészésnek örvendett, sőt ahol több hét­tel előbb kifejlődik a füge, mint egyebütt: mert mind a két hely a hegynek már melegebb, keleti lejtőjén a Holt tenger felé fekszik. Bethlehemben és annak környékén, ahol a leggondosabban termelik a fügét, és ahol körül­belül 20 különböző fajtája van: a legszebb kertek tulaj­donosainak bizonysága szerint csak egy van olyan ritka faj, mely nem terem korai fügét. Eszerint hát általában el lehet mondani, hogy ápril első felében minden rendes fügefán kell lenni éretlen korai fügének; mennyivel in­kább várható ez a fügére nézve oly kedvező helyen, mint Bethfage. A korai fügék ugyan éretlen állapotban még könnyebben és nagyobb számmal hullanak le, mint a nyári íiigék (Jel. \I. 13.) de mégis csak akkor történik ez, mikor májusban a nyári fügék hajtásai fakadnak, DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

Next

/
Thumbnails
Contents