Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-19 / 42. szám
t)6' az idvesség ösvényén vezérlésére, a bitben megerősítésére. Az egyházi hatóságoknak is óvatosan kell eljárniok s a gyülekezeti tagoknak egyházi terhét — főleg a mostani materialisticus korban, midőn az emberek a tehertől ott és akkor igyekeznek szabadulni, ahol és amikor tehetik — egyáltalában ne engedjék növeltet ni. Oly terhet, melyet a gyülekezet soha sem emelt (minő az évről-évre földesúri kegyből adott tüzelőfa) ne rójják reá a gyülekezetre akkor, ha annak adását a földesur beszünteti. S ha a lelkész és gyülekezet közt viszály van, igazságos eljárással igyekezzék azt megszüntetni, s ha béke nem eszközölhető, akkor azt a sebet — mety a gyülekezet testén rág — helycsere által orvosolni. Egyházkerületünk három egyházmegyéjében szervezkedtek eddig a kitértek részint leány7, részint fiók unitaria gyülekezetekké. Leány-egy’liáz van — élén segédlelkészszel — a mezőföldi e. megyében Polgárdin, hol legnagyobb a kitértek száma. Polgárdinak fiókegyházát képezik a veszprémi egyházmegyében a vilonyai s iszkaszent-gyöigyi unitáriusok. — B. Somogyi egyházmegyénkben a magyar-ladi ev. reformált egyháztól elszakadt (állítólag 44) unitáriusból szervezett a budapesti unit. lelkész fiókgyülekezetet. A főt. konvent bölcs előrelátással felhívta az egyházkerületeket azon egyházakon társitás által segítésre, melyek akár lélekszámban megfogyatkozás, akár a tagoknak anyagi erőben alább szállása miatt nem képesek többé arra, hogy magában s önálló anyaegyházul fennmaradhassanak, a lelkész és tanító diijazásával és az önálló egyház egyéb szükségletei fedezésével együtt járó terheket emelhessék. — Ha valahol, úgy egyházkerületünkben lenne égető szükség, most önálló sok, de kis — épen ezért az anyagi terhek súlya alatt roskadozó egyháznak társítására, s ez által a lelkész díjazási tehernek két, esetleg három vagy négy egyház között is megosztása által alászállitására. S mégis egyházkerületünk az. mely a gyengébb egyházak társítása, s ez által terheinek alászállitása terén viszszamarad, pedig az unitárizmusnak tért foglalása arra int, hogy hitsorsosaink egyházföntartási terheinek alászállitásával, s e czélból az anyaegyházak számának kevesbitésével, több eddigi anyaegyháznak társításával késedelmeznünk nem szabad. — Az unitáriusok practicus eljárását igazolja azon körülmény, hogy az egyházunkból ki, s hozzájuk áttértek bői nem szerveznek azonnal anyaegyházakat, s lelkészt csak Polgárdira (Fehérm.) küldtek, ez gondozza a vilonyai, iszkaszent-györgyi egy7háztagokat is, kiknél mint előkönyörgő és kántor az áttérteknek egyike működik. — Óvakodnak attól, hogy az uj tagokra érezhető terhet rójjanak ki. S a mostani anyagias irányú korban ez is egyik eszköze a hódításnak. Egyes vidékeken, — p. o. Balatonmellékén a természeti csapások, a lakosokat fő jövedelmi forrásuktól megfosztott philloxera vastatrix is elodázhatlanná teszi az ottani anyaegyházak társítását. A rács — B.-Kövesd és A.-Eőrs társítható B.-Kövesd központtal, s felváltva, hol egyik — hol a másik társegydiáz templomában tartott istenitisztelettel. — De társíthatok minden egyházmegyében a kisebb népességű, szegény, az egyes egyháztagokra nagy egyházi adónak kirovása által fen tarthatott anya gyülekezetek, s az időnek jelei intenek is arra, hogy mielőbb társittassanak. Pap Gáp>or . püspök. A lelkészi hivatal. Dr. M. Simpson amerikai methodista püspök felolvasásai. XXIT. E magasból származó erőnek jellemző sajátsága az. hogy az Atyától jő. Jézus igy szólt: „Imé, én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét;“ ismét hogy „megvárnák az Atyának ígéretét: melyet — úgymond — hallottatok én tőlem.“ Miért mondatik „az Atya Ígéretének?“ Egyik oka bizonyára az, hogy jóval Krisztus eljövetele előtt igy- beszéltek erről Esaias és Jóéi. A másik ok. mivel Jézus, amidőn megígérte a vigasztalót, igy szólt róla „kit az Atya az én nevemben elbocsát“ és hogy az „az Atyától származik.“ Épen innét eredett a filioqiie kérdése is, mely a keleti és nyugoti egyházakat elválasztó, de a melyről most nem beszélek. A kifejezés magában foglalja azon csodálandó működéseket, melyek az evangyéliom sáfársága idején munkálnak. Ez az erő hasonlatos ahhoz, amely ősidőkben gyakran láthatólag működött. Az ó-testamentom valósággal Isten hatalmának kijelentése, amint az számos esetekben a népek egyes osztályaira hatott. Ábrahám története, a zsidók kiszabadulása, a pusztában való vándorlás, Kanaan elfoglalása és későbbi történetükben bőséggel láthatjuk annak példáit, hogy Isten a magas és alacsony rangnak, a fejedelmek és alattvalók, próféták és papok, férfiak és nők által mily sokféle és csodálatos dolgokat müveit. S DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP
