Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-05 / 40. szám

Első évfolya m. 40 v/ám. Pápa IS'PO október a. DUNÁNTÚLI-33 MEGJELENIK MINDEN VASAKNA 1*. TARTALOM: áz 'dtramontáii reaetiu kazáukban. 111. trábor. — Irodalmi Társaságunk a küllőid «didi. Ib'r,'s: Kálmán. Egyházi élet: A budapesti értekezlet. É n. vV á r »• /. a: A íulue^yénás Ausztráliá­ban, Amerikában é$ Franc/.iaorszá^baii. (Folyt, köv.) — \’e<»ves közlemények. Hivatalos rész: A tanitóe^yletek figyelmébe. Az ultramontán reactió hazánkban. 111. Hogy a katholikus papok a szülék ter­mészeti joga s a lélekismeret szabadsága mellett nem komolyan kardoskodnak, hogy ez nálok csak szólam realitás nélkül, hogy ezt csak ideiglenes kisegítő s a kath. léire gyakorolható befolyás ál­tal addig is ellensúlyozható expediensül tekintik, azt elárulja maga a papság közlönye jul. ö-ki ilőS-ik) számában, épen a vezérczikkben, mely­ben a vegyes házasságot érvényesnek ugyan, de tilos és törvénytelennek jelenti ki. Tiltó akadályt képez, mely alól csak az egyházi fórum adhat fölmentést, igy állván a dolog, az egyházi hata­lomnak joga van hívei engedelmességéhez. Mind énnek a nemesen érző s vallásából ki nem vet­kezett katholikus fél tudatában lévén, lelkiisme­reti kötelességének ismeri gyermekeinek boldog­ságát saját hitének szabványai szerint érvénye­síteni. Hivatkozással arra, hogy szemökre vethetik „mit hozakodtok ti elő a vallásszabadság hang­zatos elvével, holott épen a ti türelmetlenségete­ket. megférhetlonségeteket eléggé igazolja múlta­tok azon korból, midőn épen a vallásszabadság terjedésének boldogító aerájából azon áldásos el- 1 vet perhorrescáltátok ?a igy válaszol: „a katholicis­­mus rendületlen elvénél fogva sohasem volt fel­tétlen hive a szabadság hirdetésének és most sem az. Miért? mert vallásszabadságot hirdetni annyit tesz. mintha valaki annak, ki az igazság birtoká­ban van, azt mondaná, hogy joga van a tévelyt igaznak ismerni. Ha tehát.a kath. vallás egy téren működik másvallásuakkal, ily esetben nagyobb rósz elkerülése végett e türelem szükségessé válik: de mindenki beláthatja, hogy a türelem ily esetben nem egészséges állapota a társada­lomnak, hanem baj. melyet nagyobb rósz elke­rülése tekintetéből viselni vagyunk kénytelenek.“ „Megdönthetien axióma lévén az, hogy a jognak — mint mindennek — létezési vég oka az igazság, csakis az igazságnak van oka a sza­badsághoz, s ezen jogot a tévely soha nem kö­vetelheti. Csak az igazságnak van joga ahhoz, hogv terjesztessék, elómozdittassék, a tévely el­lenben hasonló jogot sohasem követelhet ma­gának.u „a katholikus miután hitelveinél lógva ren­dületlenül ragaszkodik az igazsághoz, hogy egye­dül a catholicismus az igaz vallás — hogy kividé a jóhiszeműség esetét kivéve — nincs üdvösség: a vallásszabadság elvét ki nem mondhatja anél­kül, hogy hithagyást ne követne el: a türelem elvét csak aki or fogadhatja el, ha a tévelygők sokasága azt szükségessé és elkerülhetlenné teszi.“ Ez utóbbi sanyarú és kényszerhelyzetnél fogva hirdettetik, országszerte hangoztatik a szü­lék természeti jogának olmélete. csakis mint „ma­liim nccessariumw ez legalább őszinte, mert nem titkolja, hogy mihelyt elkeresztelésck utján meg­togvunk. mihelyt a compelle intiarc alkalmaz-40

Next

/
Thumbnails
Contents