Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-28 / 39. szám
629 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 63(> szeségben mieinktol idegen elemek között, a kebelben távoztnnkkal mind növekedő édes emlékezés a honiakra, itt egy szép magyar körré olvaszta; kik együtt oly testvéri szívességgel osztók meg a külföldön viruló szellemi örömek. és nyert ismeretkincsek mellett az azok útjába tolult kedvetlenségeket is. mikép az itt töltöttük szép Haltok megannyi emléknapokká válnának később korunkra nézve — mi e szép napok egyik lelkesült pillanatában felkapok a gondolatot, minden nyom nélkül nem röppenteni el az itt együtt leélt perczek emlékét. Azért üdvösnek véltük valami maradandóban az utánunk jövőknek is egykét örömperczet. sőt tán egy kis szolgálatot is teendőben megörökíteni.“ Álljanak továbbá itt az alapítók nevei: 1. Boor Károly. 2. Chotváts András. 3. Csillák Dániel. 4. Dienes Lajos. 5. Fleischer Fridiik. 6. Gáspár dános. 7. Győri Sándor. H. Hajdú Lajos, 9. Kováts Lajos. 10. Kuncz Lajos. 11. Mentovics Ferencz. 12. Miskolczi György. 13. Nagy Áron. 14. Ordódi Pál, lő. Pap Dániel. Hl. Sándor József. 17. Soheiner Lajos. 18. Süküsd Sámliid. 19. Szatmári Király György. 20. Szatmári Király László, 21. Takács János, 22. Tengi Károly. 23. 'Tóth Ferencz. 24. Török József. 25. Hnan Lajos. — (Heted hó 1H. IS42.1 Keményen felül sikerült a terv. adakozás és vétel utján már vagy kétszáz kötet volt együtt, midőn már csak ketten voltak az alapítók közül Berlinben Gáspár és Takács, elhatározták, hogy némi feltételek mellett átadják az egyetemi könyvtárnak. A könyvtár akkori igazgatójának Gertznek 1844 márczius 23-áról kelt felelete szerint az ajánlatot nz egyetemi könyvtár igazgatósága elfogadta, csakhogy a külön elhelyezést nem Ígérhette meg. Később ezt is megtette, és mai napig is igy van elhelyezve. K. Hajdú Lajos urnák a berlini magyarok és magyar tanulók nagy köszönettel tartoznak, hogy e lapok hasábján tudatta velük a berlini magyar könyvtár — bibliotheca liuugarica — létezését, igy alkalmat szolgáltatva annak felkeresésére és használatára. K könyvtár sorsáról bizonyos tudomása ez időszerűit egyik tagtársunknak sem volt, az egyleti bizottság e sorok Íróját szólította fel az ügy érdekében. Az egyetemi könyvtár igazgatója Koner tanár úr a legszívesebben fogadott, s meggyőződtem, hogy a leggondosabban őriztetett meg e közel 12 év óta használatlan gyűjtemény az egyetemi könyvtárban, egyszersmind a K. Hajdú ur által említett emlékkönyvet is átvettem, és ennek alapján bátorkodom e könyvtárnak közel 4«» évi történetét röviden előadni. Az alapítástól 1842-től 1848-ig szépen szaporodott a gyűjtemény 1848-tól 1855-ig nem volt használva. Kkkor Gáspár János alapitó összegyűjtötte az itteni magyar tanulókat s 1888-ig szakadatlanul élt a tanulók emlékében e gyűjtemény. 1866-ban a könyvtár a Berlinbe internált magyar foglyok rendelkezésére bocsáttatott. Ekkor a könyvekből nehány elveszett : ennek pótlásául Csáki grot akkori osztrák nagykövet 12 tallért adott. Az utolsó jegyzőkönyv 1867. augusztus 3-ról szól. utolsó könyvtárul' volt Takács Lajos, a könyvtárt 1868-ban hazánk fiai szám szeriül 10. még használták. S hogyan történt, hogy ez időtől fogva nem tudnak a magyar tanulók e könyvtárról arra még nem sikerült rájönnöm. 1877-ben egy magyar akadémikus kör alakult, a kör a maga számára is akart könyvtárt alapítani, igy történhetett, hogy az egyetemi könyvtárban őrzött Bibliotheca Hungarica nem szaporodott, tán ez volt az oka. a miért az ifjúság nem vette azt igénybe, úgy hogy mi. kik most itt vagyunk, nem is tudtunk róla semmit. A berlini magyar egylet tehát ismét birtokában van a magyar tanuló ifjúság e becses gyűjteményének, nem is mulaszthatjuk el szívélyes köszönetünket nyilvánítani K. H. L. urnák felszólalásáért, ki figyelmeztetése által immár másodszor szerez érdemeket a külföldi magyar tanulók önművelése körül. Dr. Kákics Ferencz, a berlini magyar egylet titkára.“ Berlinben tanuló ifjúink vegyétek figyelmetek és szeretetetekbe ezen magyar könyvtárt. Hazafiui szeretet alapította. hazaszeretet ápolja és tartsa fenn. * * * Utó szóm az alapítókról: — Tudtommal még élnek 'fölök József. Tóth Ferencz tanárok Debreczenben. Keszí Hajdú Lajos Kisújszálláson lelkésztanár. Gáspár János irú, tanfelügyelő Erdélyben. Haan Lajos békéscsabai tudós lelkész és egyházi főjegyző, hogy ezen Haan Lajos-e az alapitó. biztosan állítani nem merem, én úgy gondolom, ö az. Keszi Hajdú Lajos. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Kun Bertalan püspök ur. egyetemes kon vontunk érdemekben gazdag egyházi elnöke — mint értesültünk — a jövő évben fogja betölteni papsága 50-ik, miskolczi papsága 4<»-ik és püspöksége 25-ik évét. A hármas jubilaeum megünneplésének előkészítése végett a tiszáninueui testvérkerület múlt héten tartott közgyűlése egy bizottságot küldött ki saját kebeléből. Keveseknek adatott egyházunk nagyjai közül, hogy a püspöki magas, de annál terhesebb állásban egy negyedszázadot tölthessenek el. s ennek végeztével is oly teljességében a testi és lelki erőknek működhessenek egyházuk szolgálatában mint a tiszáninueui püspök ur. Ez alkalommal is kívánjuk. hogy még igen soká állhasson, törhetlon erővel és erélylyel egyházunk hajójának kormányán. A göno/.i ünnepély alkalmával elmondott beszédeknek egy külön füzetben leendő kiadására nézve lapunk múlt számában tett indítványunkat egyidejűleg Ua~ (híixi szerkesztőtársunk is hangoztatja a „Sárospataki Lapok“ legközelebbi számában megjelent szép vezérczikkében. Reméljük, hogy a két oldalról is hangoztatott indítványt vagy az ünnepély rendező bizottsága, vagy az Irodalmi Társaság elnöksége figyelmére méltatja s a kiadandó Emlékkönyv szép jövedelmet fog hozni a Károlí alapnak. — küldi bibliája nagyon természetesen szóba jött a Károli biblia háromszáza dós emlékünnepén. Így például a j,K<ir»1i /- 33. lapján, a Károli életrajzát
