Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-14 / 37. szám
597 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. folatául ama tévhitnek, mintha a vallásos és bölcsészeti thémák kevésbé érdekelnék a közönséget. Csak megfelelő szép formába legyen öltöztetve a jó tartalom, ma is figyelmes fülekre talál az mindenhol! Felolvasó bevégezvéu értekezését. főtiszt. Vályi Lajos úrhoz, mint a kerület jelenlevő képviselőjéhez fordult s megköszönve az egyházkerület bizalmát, Ígérte, hogy mindenkor teljes erőből igyekszik a reá bízott talentomokat híven kamatoztatni. Ajánlja magát tanártársai s különösen volt tanárai szerető bizalmába s szivhezszóló szavakkal fordul tanítványaihoz, kijelentvén, hogy mindenkor egyik legfőbb törekvése leend a felolvasásában is említett kötelességtudatot ébren tartani az ifjúságban. A mindenünnen felhangzó „éljen" tanusitá, hogy szavai mindenütt nyílt szivekre találtak. Ezután Barabás .lenő a természettannak ez előtt egy évvel elválasztott s most megerősítést nyert tanára lépett az emelvényre. Székfoglaló értekezése a ,.villamosság elméleteiről“ szólott: s miután rövid vonásokban rajzolta a villamosságnak a jelenkori mívelődés és ipar terén való nagy fontosságát, először is ezen kérdésekkel foglalkozott : mi a villamosság s mely anyagnak milyenféle mozgása által áll elő az V Azután pedig rendkívül érdekesen ismertette a villamosság különféle elméleteit. Értekezését azonban részletesen nem Írhatjuk le, mivel ily szorosan tudományos anyagot igen bajos volna dióhéjba szorítani. Majd e szavakkal fordult az egyházkerület képviselőjéhez: „Midőn engem, mint teljesen ismeretlent a főtiszt, egyházkerület megtisztelő bizalma e tanszékre elhívott, melyet a múltban egy Tarczynak kiváló érdemei és tehetségei tettek díszessé, a hálának, a megilletödésnek sa büszkeségnek sokszoros érzelmei fognak el; de egyszersmind mélyen érzem azon feladatnak és kötelességnek fontosságát és nehézségét, hogy annyi tiszteletreméltó és nagynevű elődnek méltatlan utódjává ne legyek“. . . . Hiszszük és reméljük, hogy méltó utódja lesz. Most nt. Kiss dános úr. a főiskola ezidöszerinti igazgatója üdvözlő az ünnepeiteket szívből jövő szavakkal maga és tanártársai nevében. Ezután fölemelkedett főtiszt. Vályi Lajos úr, s a hallgatóság mély figyelme közt e valóban szőj» és emelkedett beszédet mondá: Nagyi. tek. tanári kar. nemes ifjúság, t. közönség! A tanév megnyitás ünnepélye véget ért. de engedjék meg. hogy a t. tanári kar és a nemes ifjúsághoz zárbeszédül néhány szót intézzek. Hírül viszem az egyházkerületnek, hogy a mai ünnepélyen történt beiktatásnál a diszes tanári koszorú két jel«1.» tanerővel szaporodott, kiket ezennel a tisztelt tanári kar testvéri szeleteiébe bekérek, azon szívből származott óhajjal, hogy a tanügy szolgálatában, ennek virágoztatására számos évekig éljenek. T. tanári kar! a tanári pályán kevés rózsa terem, sót sokszor a hálátlanság szúrós tövisei vérzik meg ott az Önfeláldozó kebelt, de a kötelesség hű teljesítésének tudata, a szakadatlan munka által megteremtett siker enyhiiletet ad a fáradt munkásnak. T. tanár urak! Önök kezébe adta az e. kerület a fáklyát. — eszközöljék azt. hogy annak ténye ne csupán a kezükre bízott növendékekre áraszsza világát, hanem 598 lobogjon fel az olyan magasan, hogy az még a prot. Sionon kívül való távolságban is jelezze azt. hogy Pápán egy virágzó, egy hatalmas culturintézet létezik. Önök kezébe adta az egyházkerület a haladás zászlóját, — lengjenek annak szárnyai oly magasan, hogy a helyi tanintézetnek elismerést és tiszteletet teremtsen; toborzzanak önök e zászló alá minél több növendéket, kikből az egyháznak erős oszlopai s a hazának dicső férfiaí emelkedjenek. A megnyílt tanévben jó egészség és munkakedv áldása lengje e diszes testületet körül. Nemes tanuló ifjúság! Önök leszakadtak az édes anyai meleg kebelről s ide jöttek, hogy a tudománynak a t. tanár urak ajkairól folyó tej és méz Kánaánjában táplálkozzanak. Midőn most, pár uappal ezelőtt elhagyók a család küszöbét: ott állt az édes apa komoly, vágyó arczczal, — az édes anya köuyező szemekkel és útra való forró csókkal ajakán. Néma volt a bucsuzás jelenete; de e néma jelenetben önök szivéhez két szó hangzott fel, hiszem, megértették e két szót — s én is megkísérlem azt kitalálni, e két szó: jó erkölcs és szorgalom. E két szó hatása alatt liagyák el önök a szülei házat. — ezek hatása alatt állanak a megnyitó ünnepélyen s óhajtom, hogy e két szó őrangyalul álljon egész tanévben önök mellett s ha a könnyű vér — az ifjú elfeledkezés leterelné önöket a szorgalom és becsület útjáról: e szó rázza fel önöket s vezesse vissza a kötelesség utára. Úgy az egyház, mint a polgári élet terén oltárok füstölögnek s pályakoszoruk ragyognak, — gazdag a verseny. ezeren és ezereu vannak, kik ezek elnyeréséért futnak; fussanak önök ihletett kebellel, a tudomány és nemes erkölcs fényes paízsaival felfegyverezve s vigyázzanak, nehogy mások legyenek a füstölgő oltár áldozó papjaivá, — vigyázzanak önök, nehogy mások nyerjék el önök elöl a pályakoszorut. Tanáraik önfeláldozó munkával állnak önök oldala mellett, mint égő gyertya, naponként fogynak emésztődnek. csakhogy önök a lelki élet és világosság apostolaivá avattassanak. Ne legyenek önök hálátlanok kedves tanáraik iránt; legyen minden szavuk egy-egy törvény. melynek áthágását tartsák önök a legnagyobb bűnnek. A tanár két szerepben működik önökkel szemben. t. i. az atyai és bírói szerepben; ez utóbbit önök fel ne idézzék : mert a tanár bírói szigora nem csupán itt a,z iskolában vérezheti meg az ifjúi szivet, hanem az életben is. messze kihatólag érezteti fájó hatását. Az egyházkerület részéről én e rövid két szóból álló latin tanácscsal válom meg önöktől: „óra et laboraí“ E szép beszéd fölemelő hatása alatt végződött az ünnepély 11 óra felé. mely a benne résztvettek előtt sokáig emlékezetes marad. Néhány pereznyi szünet után pedig a tanári kar folytatta a tanévmegnyitás prózaibb részét: nevezetesen: kezdetét vette az összeírás és a törvények felolvasása. * * * A délelőtti ünnepélynek azonban folytatása is volL A tanári kar közebédet rendezett a „(fritT*1 vendégfogadó éttermében, melyben a tanári kar tagjain kivid résztvettek: főtiszt. Vályi Lajos egyházkerületi főjegyző, nagyg. Fenyvessy Ferenc/ orsz. képviselő, ft. (íyurátz Ferencz
