Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

563 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. mentek, minden felséges királyi parancsolat nélkül orató­riumukat erőszakosan levágták. Anno 1771. ezek szegények iustaltak az exerciciumért, avvagy csak egy mesterért, hogy gyermekeiket taníttathatnák és nótárius lenne kö­zöttük, producalvan a fels. császártúl adott pátensüket is, de semmi reflexióba sem tétetett, és így ezek szegények kérésükben meg nem halgattattak. Holott introductióját a mesternek fundalták a pátensen, mestereik is semmit egye­bet nem vittek véghez, hanem gyermekeket tanítottak, előttük könyörögtek, halottat temettek; eleintéu prédiká­ciókat is olvastak, de ettől eltíltattak levéli, azután ezt nem cselekedték, hanem nélia-néha bibliát olvastak. 4. Antalján, Tettes nemes Zalavármegyében (ez curi­­alis helység több részünkről levők a compossessorok és evangelicusok is vágynak) ember emlékezetét felyűl haladó ídőtttl fogva volt a reformátusoknak szabad vallásgyakor­latuk, mint bizonyos régi levelek bizonyítják. Templom, iskola és parochia elvétettek die 8. martii, 1768. királyi parancsolat mellett (mely jött a Consiliumról, Nomine Ma­­jestatis) még pedig ezen a fundamentomon : Qnod exertitium 'jiec ex lege nec ex benign is resolut ionibus ipsis competeret, et quia oratórium ipsorum illegaliter fuerit exstr-uctum. A pa­rancsolat kelt Pozsonyban die 21januarii 1768. Exequens biró volt főbíró Dóczy Antal két esküttjéyel. 5. Udvariban, Tettes nemes Zala vármegyében ab anno 1723. volt vallásunknak szabad exerciciuma. Veszprémi püspökséghez tartozik. Bíró Márton püspök idejében tur­­baltatott az exercicium, exequensi a püspöknek voltak, tiszttartója Zabatin Lajos és valamely tapolczai mészáros Messinger Mihály vették el solo jure clominali, fenyeget­vén őket, ha nem engednek egy regement vasasnémetek­­nek reájuk való jövésekkel, és azóta minden exercicium nélkül vágynak. 6. Vászoly, Tettes nemes Zala vármegyében, bírja e helyet Tettes nemes veszprémi káptalan Bezerédy úr és mások, itt csak levitánk lakott, kezdődött a szolgálat ez előtt 52 esztendőkkel, procedalt a szolgálat 24 esztendeig. Biró Márton püspök, veszprémi káptalani urak, nevezetesen Lenti úr nevű prépost turkálták exerciciumunkat, Pécselyi prédikátor járt hozzájuk által a szomszédbúi azokat a szolgálatokat tenni, melyekre a levitának nem volt sza­badsága. Volt oratóriumunk is. 7. Aszófő, Tettes nemes Zala vármegyében, tihanyi apátúrsághoz tartozik. Volt olyan ekklésia, melyben pré­dikátoraink, iskolamestereink voltának. Ez előtt circiter 51. 52. esztendőkkel turbáltatott valamely Amandus nevű német nemzet apátúr által, ki legelső volt mondják Ti­hanyban. 8. Tihanyban, Tettes nemes Zala vármegyében, mely hely egészen a tihanyi apáturaságé. Itt prédikátoraink mes­tereink voltának eleitől fogva, a templom is, mely most a tihanyi barátoké, a miénk volt. de Amandus Reister nevű apátúr, mind templomnak, mind parochiális és iskola há­zaknak más fundust adott, melyen épültek is és gyakorol­tatott exerciciumunk. A nevezett apát úr 1709. exerciciu­munkat turkálta, ilyen fortéiéival, mint beszélik a mostan élők: Bizonyos dologért Tihanyban lévén némely Eácz ka­tonák, a nevezett apátúr a klastromba felhivatta a lako­soknak sziliét, ott tartóztatta vagy arestaltatta, az alatt a 564 rácz katonákkal templomukat, parochiájukat, iskolájukat demolealtatta és az egyházi szolgákat kihajtatta, dói lehet az említett apát úr által adatott levelük most is kezüknél vagyon a lakosoknak nemes vármegye tisztjei kezük Írá­suk alatt, mely kelt 1707-ben, melyben obligalta magát, hogy templomukat, vallásuk exerciciumát épségben meg­tartja és oltalmazza. .9. Arácson, Tettes nemes Zala vármegyében, mely részszerint a mélt. mostani egri püspök, részszerint ott és kívül lakó compossessor urak jószága; itt is szabad exer­ciciumunk volt, prédikátor és mester laktanak. Turbálta­tott exerciciumunk anno 1755. uraság és nemes vármegye emberei által; turbáltatásuknak ez vala alkalmatossága: Vala nékik egy fatemplomuk, mely romladozásban lévén, iustaltak a reparatióért, meg is engedtetett ex iisdem ma­­terialibus melyekből volt az döbbeni. De ezek szegények, nem lévén erdejük arravaló, a kő pedig felettébb is sok, kőből építettek másik kis oratóriumocskát. Az uraság és nemes vármegye emberei ekkor cum brachio militari ki­­jöttenek, és azt mondották, hogy ő felsége kegyelmes pa­­rancsolatja náluk vagyon s az oratóriumot parochiat, isko­lát elfoglalták, az egyházi szolgákat kihajtották és igy az exerciciumot turbálták. 10. Csopakon és Kövesen, Tettes nemes Zala vármegyé­ben ez a két helység, melyeknek egyike, Csopak egy kú­rián kívül egészen a nemes veszprémi káptalané, másika pedig curialis helység, tartottanak prédikátort, mestert és a csopaki templomban jártának. Turbáltatott itt az exer­cicium jure dominál! eum conventia Comitatus, minden királyi resolutio nélkül, gondolják, mert nem mutattak semmit is az urak. Mikor turbáltatott id est anno 1751. virág vasárnapján, az úrnak Yéghelius János úrnak, és az úr által méltóságos generalis főcurator urnák referaltatott A két helységben most is találtatott lelkeknek is számok a mi részűnkről. 11. Paloznakon, Tettes nemes Zala vármegyében, mely egészen a veszprémi nemes káptalané, volt ember emléke­zetétől fogva exerciciumunk. Tollaltatott jure dominali, nevezetesen mint mondják prépost Lenti úr által. 12. Lovason, Tettes nemes Zala vármegyében, ez is két kúrián és custóssághoz a fehérvári tartozó egy darab részen kívül, egészen a veszprémi nemes káptalané. Itt voltak pré­­dikátorink és mesterink eleitől fogva. Tollaltatott az exerci­cium nemes vármegye és a káptalan által anno 1754. úgy mondották ő felsége parancsolatja mellett, de nem mutat­ták. Találtatnak itt részünkről 225 lelkek. 13. Literen, Tettes nemes Veszprém vármegyében*, mely helység több compossessor földes uraké, kik nagyobb részint részünkről valók és evangélikusok. Ez a hely puszta volt, megszállották in anno 1732-ben. A lakosok Olaszfa­luból jöttek Enyéngi Márton nevű prédikátoriukkal. mivel az akkori litéri földesuraság megengedte vallásunknak szabad exerciciumát, mint megengedte a zirczi uraság is Olaszfaluban. Arról való engedelemlevél párja a litéri ura­ságnak itt vagyon. Turbáltatott pedig itt exercicium a ne­mes Veszprém vármegye által, minden királyi resolutio nélkül in anno 1751. és az óta úgy vannak. Iustaltak már az udvarnál is exerciciumukért, ők semmi feleletet sem vettenek. Vágynak most ezen helységben részünkről valók

Next

/
Thumbnails
Contents